A  magyarság idején az új év kezdete a nomád életmódnak megfelelően ősz vagy tavasz lehetett. A télközépre eső, karácsonyi, újévi (a téli napfordulónak megfelelő) évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában és a római birodalomból terjedt el.

 

Ami az év első napján történik, az az év során megismétlődik

 

Területünkön a 16. századig karácsonykor, azaz december 25-én kezdődött az év. De már ekkor kezdett meghonosodni a római január 1-jei évkezdés is. Erre utal Galeotto Marzio történetíró feljegyzése, aki. Mátyás király udvarában megfigyelte, hogy a magyarok január 1-jén sztrénát, azaz ajándékot osztogatnak. A 16. század elején, tehát még a naptárreform előtt január elsején volt az újévi ajándékosztás.

 

 hirdetes_810x300  

A január 1-i évkezdés szokását a rómaiaktól örököltük. A hagyomány (és Ovidius) szerint a Numa királynak, Romulus utódjának tulajdonított naptárreform óta lett a téli napfordulót követő Januarius az év első hónapja.

 

A consulok „évet nyitó” hivatalba lépésének ideje egészen i.e. 153-ig március közepére esett, csak azt követően helyezték át január 1-jére. A római szokások szerint bizonyos évkezdő jellege január 1-jének is régóta megvolt. A polgári évet a Saturnalia ünnep (december 17–23.) zárta le, s ennek „tizenkettedére” január 1-re, Janus isten orgiasztikus ünnepére esett a római „karácsony”, ekkor ajándékozták meg az emberek kölcsönösen egymást, s szerencsét hozó örökzöld olaj- vagy babérággal díszítették fel otthonaikat.

 

A kettősséget végül is Julius Caesar naptárreformja szüntette meg (i.e. 46), ezután került a római újév véglegesen január 1-jére.

 

Miután a naptárreform eredményeként az év hivatalosan is január 1-je lett, az újévi szokások részben átkerültek erre a napra, részben a karácsonyi ünnepen maradtak.

 

Az újévi szokások többsége abból a hitből keletkezett, hogy a kezdő időszakban végzett cselekmények maguk után vonják ezen cselekedetek későbbi megismétlődését. Ami az év első napján történik, a néphit szerint később, az év során megismétlődik. Ezért az emberek újév napján nagyon sokféleképpen próbálták biztosítani maguknak az elkövetkezendő évre a szerencsét, egészséget, bőséget. Ezek közé tartozik, hogy ha egész évben frissek, jókedvűek akarunk lenni, akkor újév reggelén korán keljünk
buc3a9k-e-1945
Étkezés

 

Az újévi szokások közül legtovább többségükben az étkezéshez kapcsolódó hiedelmek maradtak meg. Számos helyen szigorúan ragaszkodtak és ragaszkodnak ahhoz, szárnyast, nem szabad ilyenkor vágni sem enni, mert hátrakapar, ki-, vagy elkaparja a szerencsét. Disznót főztek, mert ez kitúrja a szerencsét.

 
Pénz és gazdagság

 

Lencsét, babot, kukoricát azért kellett enni, hogy sok pénz legyen a háznál. Hasonló célból tesznek aprópénzt január 1-én reggel a mosdóvízbe.  Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak.

 

De van példa az ellenkező szokásra is. Diószegi Vilmos és Nagy Ilona néprajzkutatók egyik adatközlői mondták: „Ugye, mi katolikusok voltunk, és akkor újév napján nállunk az vót a szokás, hogy anyukám mindég újév napján tőtött tyúkot csinált, hogy tele lögyön a pénztárca pénzzel. A reformátusoknál a’ vót a szokás, hogy töltött káposztát csináltak disznóhúsból, mer a disznó bedúrja a pénzt, a tyúk kikaparja a pénzt.”
Egy másik  hiedelem szerint újévkor főtt kukoricát kell szétszórni a szobában, így az évben sok pénznek örülhetünk majd. Azt is tartották, hogy újévkor lehetőleg ne adjunk ki pénzt, mert ez egész évben sok kiadást jelentene

 

www-tvn-hu_ee99bd09653169d35f7bca4efd931a01

 

Termésjóslás
Ha újévkor világos, tiszta idő van, jó termés várható „Ha újév napja világos, a termés nem lesz hiányos.”
Időjárás

 

Ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél. Egy szokás szerint 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lett, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani. Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
Újévi látogatások

 

Az első újévi látogatóhoz kapcsolódóan azt tartották, hogy az férfi legyen, mert ez szerencsét hoz a házhoz. Ha férfi jön a házhoz elsőnek, tartották másutt, fiúgyermek születik, avagy bikabornyú vagy csődörcsikó fog születni. Ha az első látogató nő, leánygyermek,  üszőborjú és kancacsikó lesz. Ha asszony vagy lány köszönt fel elsőnek újév reggelén, egész évben nőkkel lesz bajunk.

 

709__490x300_1910_0

 

Újévi köszöntő:
Adjon Isten minden jót
Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Jobb üdőt, mint tavaly volt,
Ez új esztendőben;
Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,
Jó termést és jó vásárt
Ez új esztendőben;

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Zsíros esőt, kövér hót,
Ez új esztendőben;
Bő aratást, szüretet,
Egészséget, jó kedvet
Ez új esztendőben!

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Drága jó bort, olcsó sót
Ez új esztendőben;
Jó kenyeret, szalonnát
Tizenkét hónapon át
Ez új esztendőben!

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Vegye el mind a nem jót,
Ez új esztendőben;
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg,
Ez új esztendőben!

 

Nyitókép: Korabeli újévi üdvözlet

 

Forrás: suli net.hu,   jelesnapok.oszk.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.