A farsang időszaka bővelkedik szórakoztató népi hagyományokban, szokásokban és babonákban – nem csoda, valamivel ki kellett tölteni az év két legfagyosabb hónapját!

 

Vízkereszt dátuma rögzített: minden évben január 6-án ünnepeljük, és ezzel veszi kezdetét a farsangi időszak, ami egészen húshagyókeddig, azaz idén február 28-ig tart. A farsangi időszak csúcspontja az utolsó három nap, a farsang farka: virágvasárnaptól vagy más néven farsangvasárnaptól húshagyókeddig tart. Ezután következik a 40 napos böjti időszak, amikor már tiltottak a zenés-táncos, lakomázós mulatságok. Bár manapság a hamvazószerda utáni nap tartjuk torkos csütörtököt, amikor szintén minden az evésről szól, valójában ez tévedés: eredetileg egy héttel korábban volt ez a nap. A böjt 40 napján a keresztények felhagynak a dínom-dánommal.

 

Párválasztás

 

 hirdetes_810x300  

Így tiltottak a lakodalmak is, a farsangi időszak ezért hagyományosan népszerű esküvői szezon. Emellett a párválasztásban is fontos szerepe van ennek a röpke két hónapnak: a lányok, rokonaik segítségével, kis bokrétákat juttattak el kiszemeltjüknek, akik farsangvasárnapon tűzték ki a csokrot kalapjukra, ezzel színt vallva arról, kivel szeretnék összekötni életüket.

 

Nem csoda hát, hogy rengeteg eljegyzés is történt ezekben a hetekben. Ehhez kötődik a vővasárnap szokása is, ami szintén farsang utolsó vasárnapját jelöli: ezen a napon a friss vőlegény a menyasszony családjának kontójára mulat!

 

Fotó: bien.hu

Azonban rossz napok jártak a pártában maradt leányokra, vénkisasszonyokra a farsangi mulatságokon: tuskóhúzással, kongózással, esetenként állakodalommal és durva dalocskákkal emlékeztek meg arról a kedves ismerősök, hogy neki bizony idén nem jutott pár:

 

„Ecce neki dáridom, a farsangot bevártam, de vőlegényt nem kaptam, jaj, de hoppon maradtam. / Várok még egy farsangot, tán majd valakit fogok, S ha vőlegényt nem kapok, apácának beállok. / Ó te rozzant kaloda, nem való vagy te oda! Nem való vagy te másra, fűtőnek a pokolba.”

 

Koncz király és Cibere vajda

 

A farsangi ünnepségeknek központi témája az evés. Klasszikus étel ilyenkor a fánk, amit sok helyen babonából is sütnek. Emellett a rengeteg étel fogyasztásától azt remélték, az új év bő termést fog hozni. Sok helyen, klasszikusan a házasemberek, batyus bálokat rendeztek, ahová az enni- és innivalót a résztvevők vitték, a muzsikusokat pedig közösen fizették ki.

 

Fotó: perbal.hu

 

Ebben az időszakban tartották Koncz király és Cibere vajda két párbaját is: egyet vízkeresztkor, egyet húshagyókedden. Míg Koncz király a zsíros, húsos ételeket jelképezte, addig Cibere vajda a böjti ételről kapta a nevét. Ezért hát nem is csoda, hogy az első küzdelmet a király, a másodikat a vajda nyerte.

 

„Fordított világ”

 

Így nevezték sokszor a farsangi mulatságokat, hiszen ebben az időszakban szabad volt olyan dolgokat tenni, amik máskor lehetetlennek tűntek. A felszabadult mulatságokat sokszor jelmezekkel, maszkokkal egészítették ki, hogy az így elnyert arctalanságban valóban féktelek lehessenek. A legények sokszor ördögnek, cigányasszonynak, töröknek, menyasszonynak öltöztek, míg a lányok fekete harisnyát húztak a fejükre – ők voltak a vasbábák –, és így járták a falu házait, és gyűjtöttek tojást, ételt, italt. Az egyik leghíresebb ilyen hagyomány a mohácsi busójárás.

 

Fotó: Sokszínű Vidék

 

Ezekben a hetekben számtalan időjósló praktika él még mind a mai napig is: február 2-án várják a medvét kijönni barlangjából, azt tartják, Vince napja árulkodik a szőlőtermésről, ha „Dorottya (február 6.) locsog, akkor Julianna (február 16.) kopog, és ha húshagyókedden csillagos az ég, akkor sok tojás lesz az évben. Ekkor vetettek mákot, hogy ne legyen férges, és veregették meg a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek.

 

Forrás: ridikul.hu

Nyitókép: Pinterest

 

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!