A magyarországi vártopográfiai sorozat negyedik köteteként a közelmúltban látott napvilágot a Nógrád megye, pontosabban Nógrád magyarországi területének várait bemutató kötet: Nógrád megye várai az őskortól a kuruc korig címmel.

Az előző kötetekben Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, valamint Fejér megye várai kerültek bemutatásra.

A kötet címoldala. Felvétel: Puntigán József.

 

A színes ábrákkal, metszetekkel és fényképekkel gazdagon illusztrált könyv minden kétséget kizáróan kiváló munka. A megye területén közel 150 éve folyik a várak és erődítmények kutatása, melyek eredményei részben már publikálva is lettek. Mocsáry Antal a Nemes Nógrád vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése 1826-ban megjelent munkájában egy teljes kötetet szentel Nógrád várainak, melyek közül 20-at tárgyal, több korabeli metszetet is közzétéve.

Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című munkájában (1890) 22 nógrádi erődítmény illetve vár adatait gyűjtötte össze. Jelentős munka a Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai sorozat Nógrád megyét  bemutató kötete, melyben szintén számos vár leírása található meg.

 

 hirdetes_810x300  

A nevezettek közös tulajdonsága, hogy figyelmük a teljes megyére kiterjedt, hozzátéve, hogy a megye akkor egy, s nem két ország területén feküdt. Mint ahogyan azt is, hogy néhány apróbb változástól eltekintve a régió, Nógrád határa ma is ugyanaz, mint akkor volt.

A kötet hátoldala. Felvétel: Puntigán József.

 

A jelen, – és ismételten hangsúlyozva kiváló –  kötet számomra legnagyobb hiányossága és némi csalódottsága éppen az, hogy csak Nógrád magyarországi részére összpontosít. Még a szlovák-magyar határvonalon található Somoskő vára sem került bele, pedig sokak számára ez a két ország egyik közös jelképe.

Salgótarján várai. A kötet egyik oldala.

 

Ennek eredményeként nem olvashatunk arról sem, hogy Nógrád megye egyik legjelentősebb vára Füleken volt, hogy a megye szempontjából milyen történelmi szereppel bírt pl. Gács és a várkastélya, vagy éppen Divény vára.

 

Ha eltekintünk Nógrád szlovákiai részének kisebb jelentőségű, nem egyszer már csak legendákban és emlékekben élő egyéb erődítményekről, meggyőződésem, hogy megnövelte volna a kötet értékét, ha legalább egy fejezet erejéig a jelzett várak is bekerülnek a felsorolásba.

 

Sajnos nem először, s feltehetően nem is utoljára tapasztalom, hogy a szép politikai szólamok, a határok átjárhatóságának gyakori hangsúlyozása ellenére a határok tényleges volta még kézzelfoghatón jelen van és megjelenik a mindennapjainkban. Kár érte!

Szécsény vára – meteszetek. A kötet egyik oldala.

 

A kötet bevezetője egyébként nagyon részletes összefoglalót ad arról, hogy a várak és erődítmények terén eddig milyen kutatások folytak, s milyen sikerrel. Ezek összefoglalására több próbálkozás is történt, de a jelen kötet az, amely áttekinthetően összesíti is ezek eredményeit.

 

A több mint száz nógrádi bemutató, teljes terjedelmében színes vártopográfia szerzői Nováki Gyula, Feld István, Guba Szilvia, Mordovin Maxim és Sárközy Sebestény, kiadója a Castrum Bene Egyesület és a Civertan Grafikai Stúdió.

Úgy a várak laikus szerelmesei, mint a témával foglalkozó történészek és kutatók haszonnal forgathatják.

Puntigán József

 

Nyitókép: Nógrád vára. Forrás: Civertan

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!