Hagyománnyá váltak Losoncon a városnéző séták, melyek a város ismertebb és kevésbé ismertebb részeit járják be, számos érdekes információt tartogatva és bemutatva azoknak is, akik úgy gondolják, hogy nincs ott semmi érdekes.

 

Részben így volt ez most is, hiszen például a város legnagyobb lakótelepe, az Irtványos területe sohasem tartozott a város történelmi részéhez.

Ezen épület helyén épült fel a Csillag étterem. Korabeli felvétel, Puntigán József gyűjteménye.

 

A séta a Köztársság tér és a Partizánska utca sarkán álló Csillag étteremtől indult. A jelenleg nem éppen virágkorát élő intézmény a nem is olyan nagyon távoli múltban rendezvények színhelye volt, ahol a losonci Magyar Alapiskola és a Csemadok Alapszervezete is számos bált, műsort rendezett meg.  

A Csillag étterem előtt. Felvétel: Puntigán József.

 

 hirdetes_810x300  

A mostani üzletközpont helyén egy szökőkút is állt, melyet  fiatal építészek mentettek meg a pusztulástól. A téren álló losonci Járási Hivatal épülete 1972-ben készült el.

 

A Köztársaság tér a 20. sz. első felében. Háttérben a Herczog és Kohn Szeszfinomító gyár.

 

A Gorkij utca szomszédságában ma már csak néhány épületrész látható az egykori Herzog és Kohn Szeszfinomító gyárból, amelyet Rum és likőrgyár, sör- és bornagykereskedés néven 1891-ben alapította Herzog Ignác és Kohn Dezső. Tíz évvel később már országos hálózatú szeszfinomítóként jegyezték. Az 1920-as években a „Szeszfinomítógyár, szesz szabadraktár, szeszdenaturálótelep” egyike volt a város területén megmaradt és működő gyáraknak.

 

Az üzem a II. világháború után RISO konzervgyárként vált ismertté, s egészen 1990-ig működött.

 

Herzog Ignác gyáros egyike volt azoknak Losonc gyáriparát a határon túl nevessé tették. 1911-ben az ő részvételével alakult meg Losoncon a Gyáriparosok Országos Szövetségének losonci fiókszervezete, melynek ügyvezető alelnöke lett.

Az 1918/19-es államfordulat után alelnöke volt a Csehszlovákiai Szeszfinomítók Egyesületének, a Középszlovenszkói Villamossági r.t.-nek, igazgatósági tagja a Szlovák Általános Hitelbanknak és tagja számos vállalat vezetőségének. Elnökévé választotta a Képzőművészek Egyesülete is. Több jótékonysági intézményt is vezetett. Aktívan támogatta a magyar színpártoló egyesületet. 1926-ban a zsidó hitközség elnöke lett.

 

A Gutenberg nyomdában jelent meg a Magyar Híradó c. lap. Felvétel: Puntigán József.

 

Az utca másik oldalán két épület is áll, melyekről valóban kevesen tudják, hogy milyen érdekes történelmük van. Az egyikben a század első felében a Gutenberg nyomda működöt ahol több helyi lapot is nyomtattak, többek között a Magyar Híradót. De itt jelent meg a csehszlovákiai magyar irodalom egyik legjelesebb költőjének Berkó Sándor, az Ördög köpenyében c. verses kötete is

 

A szomszédságában álló épületben állt a Jankovits család műhelye, akiknek a lakosságcsere részeként kellett elhagyniuk Losoncot. Gyöngyösön telepedtek le, ahol Jankovits Jenő alapítója, évtizedeken keresztül vezető rendezője volt a Gyönygösi Játékszínnek, s ebben a minősítésében az 1989-es változások után visszatért Losoncra is, ahol számos darabot rendezett meg.

 

Böszörményi István szól a nyomdáról és a Jankovits féle műhelyről. Felvétel: Puntigán József.

 

A közeli Smetanovo térről is kevesen tudják, hogy az 1940-es évek Szt. István nevét viselte, amelyet a Szt. László, Arany János utca és a Hunyadi János utca (mai Gorkij) utca keresztezett.

 

Az Irtványosi lakótelep határában vezetett a Losonc-Gácsi helyiérdekű vasútvonal, melyet 1906 decemberében adták át a rendeltetésének és az 1970-es évek végéig működött. Az itteni Kisállomás épületénél Böszörmény István ritka, az 1600-s évekből megmaradt dokumentumot mutatott  be, mely szerint a terület már akkor mezőgazdasági célokat szolgált, s megőrizte számos akkor dűlőnév megnevezését is.

 

A Kisállomás épülete. Felvétel: Puntigán József.

 

Nem messze innen erről a vasútvonalról ágazott le a már említett Szeszfinomítóba vezető gyári vasút is. A terület eredeti megnevezése Ortványos (ma Rúbanisko) arra utal, hogy egykor bokrok, fák voltak itt, melyeket fokozatosan kiirtottak. A jobb részén Vásártér volt, ahol elsősorban állatokkal kereskedtek az ország egész területéről érkező gazdák.

 

A lakótelep I. sz. részét  egy négysávos útszakasz zárja le, mellyel szemben 2005  és 2010 között közadakozásból épült fel a város 2., Krisztus király nevét viselő katolikus temploma. A egyház az építési engedélyt 2004. november 16-án kapta meg, éppen azon a napon, amikor Jeruzsálemben az ott tartózkodó losonci zarándokok szentmisét szolgáltattak a losonci templom építéséért.

 

Az áthelyezett szökőkút. Felvétel: Puntigán József.

 

A lakótelep II. sz. részének közepén 2016 májusában adták át az említett, a Köztársaság térről megmentett szökőkút elemeit, amely azóta művészi alkotásként látható. A „szökőkúti” részeit nem mentették át.

 

A Gőzmalom egy korabeli képeslapon. Puntigán József gyűjteménye.

 

A Tugár patak mellett állt a 1860-ban  épített Gőzmalom,  a hozzá tartozó épületekkel, kastéllyal, beleértve egy gyönyörű parkot is. Nem „zöld területen” épült, hiszen a patak adta előnyöket és lehetőségeket Losonc első kézművesi is felismerték, közöttük az ún. „haliposztót” készítő posztósok. Kallójuk ezen a területen állt. Többek szerint innét ered a Losoncon ismert “kalló” vagy “karló” elnevezés. Jogaikat egyes források szerint II. Józseftől kapták meg.

 

A Gőzmalom részét képezte egy szép park is. Korabeli képeslap.

 

A malom, akkori nevén „Losonci Magtár Szövetkezet“ építtetője Grimm Lajos és Galgóczy Antal voltak, utódjuk az 1864 január 16-án létrejött Borsod-Miskolci Gőzmalom Kova Malomkő Gyár Társulat volt A létesítmény 1870. októberében Losonci „József” Gőzmalom Részvénytársasággá alakult. Négy félemeletes épületét a zürichi Escher-Wyss cég építette.

Malmát francia Laffert féle malomkővel és 9 garaton őrlő korszerű gépezettel látták el. Működtetését 1897-ben a „Borsod-Miskolci Gőzmalom Társaság“ vette át. 1898-ban ide volt bekötve a város első telefonkészüléke, melyet a malom igazgatója Grimm Lajos vásárolt meg. A malomnak saját iparvágánya volt.

 

A kastély már romos állapotában. Felvétel: Puntigán József.

 

A Csehszlovák Köztársaság ideje alatt a város egyetlen olyan vállalata volt, amelyben folyamatosan zajlott a munka. Tulajdonosa a Csehszlovák Malom kartell volt. Termelését 1938-ban állították le. Ezt követően az épületeiben lengyel, magyar és romániai menekültek részére menekülttábort alakítottak ki. A német hadsereg 1945-ben a fő épületeit felrobbantotta.

 

Az egyik lakóépület. Felvétel: Puntigán József.

 

Megmaradt épületeiben lakásokat rendeztek, de azok állaga fokozatosan romlott. 2008 őszén a Besztercebányai Önkormányzat az épületekkel együtt eladta a területet, lakosainak el kellett innen költözniük. Néhány hónappal később az épületeket lebontották, jelenleg fűvel benőtt, elhagyott terület.

 

A Tugári patak itteni szakaszát terméskövekkel bélelték ki, a malom működéséhez vizet biztosító gát maradványai ma is láthatóak.

 

A losonci fürdő korabeli képeslapon. Puntigán József gyűjteménye.

 

A gőzmalomból, egy erdei tanösvényen keresztül jutunk el a Losonci Fürdő területére, melyet a visszaemlékezések szerint 1818-ban nyitották meg. Megnevezését gyógyhatású vizéről kapta, melyet a Mocsáry Antal leírásában  jellemzett

A Losontzi víz hasonlít a’ Rónyai ferdő vizhez; ezen okból Losontz városa 1818. eszt. ferdő helyet építetett itten, melly közel lévén a’ városhoz, erősítő ferdül nagyon használtatik.“

A Losonci Fürdő korabeli képeslapon.  Puntigán József József gyűjteménye.

 

Az ideérkezők meleg vizű, vasas, gyógyhatású kádfürdőkben pihenhették ki fáradalmaikat. Közkedvelt helye volt a baráti találkozóknak, majálisoknak és juniálisoknak. A vendéglő mellett több villát felépítettek.

A Losonci Fürdő korabeli képeslapon. Puntigán József József gyűjteménye.

 

A történelmi visszaemlékezések szerint 1849 augusztusában itt tartózkodtak azok a gerillák, akik megölték a városba érkezett orosz katonákat és a tisztet – kiváltva ezzel az orosz hadsereg haragját és következményként a város teljes elpusztítását.

 

Útban a fürdőbe. Felvétel: Puntigán József.

Az „Fürdői út” 1933-ban kapott villamos kivilágítást. Ebben az időszakban még volt itt néhány kád és egy közös medence is, de ezen szolgáltatásokat már alig vették igénybe. A losonci közönség főleg vasárnap és ünnepnap látogatott ide. Itt rendezték meg az iskolák és egyesületek szabadtéri mulatságait.

 

A losonci fürdőben. Felvétel: Puntigán József.

 

Az 1960-as években a környező erdőben számos, lócákkal ellátott sétányt alakítottak ki, amelyeket a terület közművesítésével egyidőben tettek tönkre. Ekkor épült fel az új, szállodai résszel is ellátott épület, s környezetében 3 kisebb erdei házikó. Ezeket főleg iskolás gyerekek és úttörőtáborok vették igénybe  Mindezek ellenére már jóval az 1989-es változások előtt veszített a népszerűségéből, amit a változások utáni elhagyatottsága csak fokozott.

 

A megújuló épület, nyugdíjas otthon folyósóján. Felvétel: Puntigán József.

2007-ben magántulajdonba került, tulajdonosa az épületet Idősek otthonává alakította át, a munkálatok remélhetőleg hamarosan befejeződnek. Az építményt a séta résztvevőinek annak tulajdonosa, Princz József mutatta be. A gyönyörű természeti környezetben álló épületben egy és két ágyas szobákban 50 idős ember találhat majd otthonra. Teljes ellátottságú lesz, benne étteremmel, wellnes helyiséggel, orvosi szobával.

Losonci Fürdő. Felvétel: Puntigán József.

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!