A Dunántúl és a Csallóköz különleges alaprajzi és építészeti sajátosságokat mutató ősi templomai után új könyvében a Felvidék nyugati részének Árpád-kori templomait vizsgálja Németh Zsolt fizikus.

 

A B.K.L. Kiadó gondozásában megjelent Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai II. című kötetben a tipikustól eltérő alaprajzzal rendelkezező kilenc felvidéki – köztük a bényi, apátkolosi, dévényi, ducói, dejtei -, valamint a dunántúli Hidegség községben található templomépület vizsgálata kapott helyett.

 

Több ezer Árpád-kori templom található a Kárpát-medencében

 

 hirdetes_810x300  

Németh Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy a régészeti és művészettörténeti kutatásokból hiányzó szempontokat vesz figyelembe könyvei megírásakor, így például vizsgálja a templomok akusztikáját, tájolását, fényviszonyait is.

„A régészet és a művészettörténet meglehetősen materialista módon kezeli a templomokat, tehát nem szakrális építményként tekint rájuk. Nem veszik figyelembe, hogy ezekben a templomokban bizonyos szakrális tevékenységek zajlottak, az egész épületkialakítás ennek a szolgálatában állt”

 

– fogalmazott a fizikus.

 

A szerző szerint több ezer tipikus alaprajzúnak tekinthető, hosszházas elrendezésű Árpád-kori templom található Kárpát-medencében, ahol emellett mintegy 150 kerek alaprajzú templom is áll. Mint fogalmazott, a hosszházas alaprajz pontosan azért lett kitalálva, mert ez szolgálta legjobban a római rítusú liturgia térrendezési igényeit. A kerek alaprajzú templomok építésekor viszont másfajta szertartások igényeit helyezhették előtérbe.

 

Másfajta szertartásoknak is helyet adtak

 

Jó példa erre az Esztergomtól 19 kilométerre északra található bényi templom. Az osztatlan terű kerek épületnek eredetileg nem volt szentélye, a falába pedig 12 ülőfülkét építettek. Németh Zsolt úgy fogalmazott: nem vonja kétségbe, hogy itt hagyományos misék is zajlottak, de másfajta szertartásoknak is helyet kellett adjon a különleges elrendezésű templom.

 

„Úgy gondolom, hogy templomot nem kizárólag azért építenek, hogy abban misét lehessen mondani, hanem egy templom eleve erővel rendelkező hely, és képes a gyógyításra. Aki oda betér, annak megnyugszik a lelke, lecsillapodik az elméje, és a rendeződő tudat és lélek automatikusan visszahat a fizikai testre, ezt a folyamatot nevezzük gyógyulásnak”

 

– vélte a szerző.

A bényi kéttornyú templom és rotunda. Kép: baratno.com

Németh Zsolt szerint sok mindent nem tudunk a 10-11. századi Kárpát-medencei kereszténységről, elvesztek az írott források, de a különleges alaprajzú épületek egyértelműen mutatják, hogy a misék mellett gyógyító, beavató szertartások is folytak ezekben a templomokban.

 

A kötetet szerdán mutatják be a budapesti AVE Kiállítóházban a szerző, valamint Papp Lajos szívsebész és Lezsák Gabriella régész részvételével.

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!