Hatszázhatvan éve, 1357. július 9-én kezdték el építeni Prága és a világ egyik leghíresebb kőhídját, a cseh főváros egyik jelképének számító Károly hidat.
A város IV. Károly cseh király és német-római császár (1346-1378) alatt élte első fénykorát, aki itt rendezte be uralkodói székhelyét. Prága pezsgő kulturális és gazdasági központtá vált, a művészetet és a tudományt pártoló Károly egyetemet alapított, számos építkezést kezdeményezett, és ő rendelte el a Prága két része között állandó összeköttetést teremtő új híd építését is.
Számmisztika
A legenda szerint a munkálatok megkezdésének legszerencsésebb időpontját királyi asztrológusok és a számmisztika tudósai számították ki. A csillagok állása alapján az alapkövet maga Károly fektette le 1357. július 9-én, reggel 5 óra 31 perckor.
A mágikus 135797531 dátum, amelyet a kőhíd egyik tornyára is felvéstek, palindrom, azaz elölről és visszafelé olvasva is ugyanazt a számsort kapjuk.
Tojásos habarcs
A királyi híd építése a huszonhét éves német Peter Parler vezetésével kezdődött meg, de az építész már nem érte meg a rendkívül bonyolult munka végét, három évvel a híd 1402-es átadása előtt halt meg. A híd hossza 516 méter, szélessége csaknem 10 méter, 16 pillér tartja, két végét egy-egy gótikus torony zárja le, anyaga csehországi fehér mészkő-kváder. A legendák szerint a habarcshoz tojást kevertek, abban bízva, hogy így erősebb lesz a kövek közti ragasztás.
A szobrok másolatok
A híd hatodik és hetedik pillére közé a 17. században aranyozott fakeresztet emeltek és ugyancsak a 17. végén, 1683-ban kerültek rá az első barokk szobrok. Ma összesen harminc alkotás látható itt, de szinte mindegyik csak másolat, az eredetit műalkotásokat múzeumban őrzik.
Elsőként Nepomuki Szent Jánosnak, Csehország védőszentjének a szobrát állították fel; a vértanú szentet 1393-ban IV. Vencel király dobatta a hídról a folyóba, mert nem volt hajlandó a gyónási titkot megszegve elárulni a királynak, mit gyónt neki a hűtlenséggel gyanúsított királyné.
Az utolsó, Cirill és Metód szobra 1938-ban került oda, Loyolai Szent Ignác 1711-ben készült, az árvíz által 1890-ben tönkretett szobra helyett. A legendák szerint a szobrok éjjel elhagyják helyüket, hogy a járókelők között elvegyülve nézzék meg a többi hidat, amelyeket a saját helyükről nem láthatnak.
Prágai-híd, Kőhíd
A hidat csak 1870 óta hívják Károly hídnak, addig Prágai-híd vagy Kőhíd volt a neve, és 1841-ig az egyetlen átkelőként szolgált a Moldván. Rajta vezetett a híres királyi út, a cseh királyoknak a Lőportoronytól a Hradzsinba tartó koronázási menete. A középkorban csakhamar a városi élet központja lett, kereskedtek és ítélkeztek is rajta, sőt nemegyszer szolgált lovagi tornák helyszínéül.
Levágott fej a tornyon
A harmincéves háborúban, a cseh rendek által elvesztett fehérhegyi csata után a lázadó protestáns rendek 27 kivégzett vezetőjének levágott fejét elrettentésül a híd Óváros felőli tornyán tették közszemlére. A háború végén, 1648-ban a svéd csapatok a folyó nyugati partjáról akartak benyomulni az Óvárosba, a harc gyakorlatilag a hídon folyt, s az egyik torony súlyos károkat szenvedett.
Az első gázlámpákat 1866-ban szerelték fel a hídon, 1870-től omnibuszok, később lóvasút közlekedett rajta, a lovakat 1905-ben villamosok, majd 1908-tól buszok váltották fel.
A Károly híd, Európa egyik legrégibb kőhídja a világörökség része, a cseh főváros egyik fő nevezetessége és dísze, legismertebb és leglátogatottabb műemléke, a turisták kedvelt sétahelye, ahol állandó a zsúfoltság.
MTI
Megosztás:
Címkék: 1357. július 9. cseh város érdekesség Főoldal IV. Károly Károly híd kőhíd Nepomuki Szent János nevezetesség Prága
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.