20 éve hívta életre Szőgyén Község Önkormányzata a  Nemzetközi Képzőművész Alkotótábort. Az idén 16. alkalommal került megrendezésre, ami abból adódik, hogy egy időben csak kétévente tudta a falu önkormányzata biztosítani a tábor anyagi feltételeit.

 

Az idei különleges év, ugyanis vezetőváltás történt a tábor élén. Az eddigi táborvezető Kántor János esztergomi művész-tanár, gyökeret és szárnyakat adott a tábornak, s így megalapozta kistérségünkben egy olyan tábor létezését, amely biztos helyszíne a nemzetközi alkotógárdának és bátorítást, kibontakozási lehetőséget  ad sok fiatal tehetségnek. János sajnos egészségi állapota miatt nem tudta tovább vállalni ezt a feladatot, a vezetést Kunné Paulusz Györgyi szentendrei tanár és ikonfestő művésznek adta át, aki a tábor alapító tagjai közé tartozik.

 

Az új táborvezetővel terveiről beszélgetek.

 

 hirdetes_300x300  

Kántor János egészségi állapota miatt adta át nekem a tavalyi év végén a táborvezetést. A felkérésnek nagyon örültem és köszönettel elfogadtam, ehhez Szőgyén Község vezetésétől is támogatást kaptam. Igyekszek megfelelni a kihívásnak.  

 

Terveim annak függvényében tudnak kiteljesedni, ha biztosítva látom, hogy a továbbiakban minden évben megrendezésre kerül a tábor. A hely biztosított, és talán nem kerülünk olyan sokba. Mivel alkotásokat hagyunk itt, gyarapítjuk a helyi kortárs galériát. Ami itt összegyűlt a 16 év alatt nagyon komoly gyűjtemény.  Értéket adtunk tovább és szeretnénk további értéket teremteni, nem csak a szőgyénieknek, de a kistérségnek is.

 

Nagyban gondolkodva netán Szlovákiának is. Hátha előbb utóbb Szlovákia művészeti  életébe be tudunk törni. Ez például az egyik célom. Pár évvel ezelőtt volt a galéria válogatásából vándorkiállításunk, ezt újra meg kéne szervezni új anyaggal, a fiatalok lendületes alkotásaival kiegészítve.

 

Másik célom, még több fiatalt meghívni, hogy aztán ők adják tovább, hogy itt nagyon jól lehet alkotni. Haladni kell a korral, meg kell mindig újulni, nyitottnak lenni a fiatalosabb kihívásokra. A vizuális megfogalmazás ugye más, mint például amit én csinálok – szakrális képeimmel  vagy a látvány utáni festészet – ez inkább a régi alkotókra jellemző. A fiatalok mondanivalójukat kognitív szinten ragadják meg.

 

Örömmel tapasztalom, hogy ma már a falu közönsége is nyitott ezekre az új utakra. Harmadik célként talán azt tudnám megfogalmazni, hogy  megismerjük ne csak Szőgyén, de a kistérség látványosságait, a táj szépségeit, hogy az alkotók látásmódján át megszűrve tárjuk azt a nagyközönség elé.

 

Közel négyszáz kép képezi a Szőgyéni Kortárs Galéria anyagát

 

Az utolsó 16 év munkáit kiválogattuk, vannak képek, amik picit sérültek, azok nem kerültek a falra, de a volt távmunkaház helyiségeibe felrakott képek mennyisége közelít a négyszázhoz. Összeírtunk mindent, amit tudtunk egy műről  – technika, cím, méret, alkotó neve, melyik évben készült – és mindegyik leltári számot kapott. Volt néhány, ahol nem tudtuk azonosítani az alkotót, de a legtöbb esetben én már a stílusról is felismertem, kinek a munkájával állok szemben.

 

Az épület utca felőli frontján van a tulajdonképpeni galéria. Ez most meg van töltve képpel. Jó lenne, ha mindig nyitva tartana, mint a környék turisztikai látványosságainak egyik eleme.

 

Pillantsunk be az idei tábor munkájába is:

 

Michaela Holotová Bodnárová a szomszéd községben, Köbölkúton él. 2012-ben fejezte be a Művészeti Akadémiát Besztercebányán. – Mivel általában egyedül alkotok, örülök az ilyen alkalmaknak, mint ez a tábor, mert közösségben alkotni más érzés. Legutóbb Veresegyházán állítottam ki Adriana Kutaková kerámiaművésszel együtt és e hónap végén a komáromi Limes Galériába vándorol a kiállítás. Itt a táborban az enkausztika technikával dolgozok, ami annyit jelent, az olajfestéket folyékony parafinnal keverem, aztán vagy szétvasalom vagy meleglevegős pisztollyal formázom meg a képet. A képen Michaela a tábor lelkével, a művészek helyi összefogójával  Baracska Árpáddal.

 

Bugyács Sándor Párkányból a tábor ikonikus alakja. Meseszerű, szürreális képei láttán ránk ragad valami nyugtalanság, muszáj szembenéznünk önmagunkkal. A táborban alkotott érkező és távozó sereg is görbe tükröt mutat – míg a csatába rendezetten, magasra emelt zászlóval mennek, onnét vissza már megtépázva vánszorognak. (az első kép a jobboldali)

 

Simon Dotottya és Kun Édua szentendrei fiatal alkotók. Dorottya éppen geometrikus korszakát éli, Édua képei pedig mindent a képzeletünkre bíznak. A baloldal kép például  az önmagát keretező kockafej. Gondolta volna?

 

Jozef Chrena termékeny és az eladási rátát nézve is sikeres látványfestő. Éppen a készülő kép arányait méri be a szőgyéni tájház udvarán.

 

Nagy precizitást igényel Paulusz Györgyi ikonfestő munkája. Az ikonfestészetre a kötött szín- és formavilág a jellemző, de Györgyi azért talál utat az önkifejezésre.  Vallja, nem lehet csak úgy eladásra ikont festeni. Ő például csak azoknak fest, akiknek ismeri az élettörténetét és kifejezetten az illetőnek ajánlva kezd a megfestéséhez. Ő most a tábor vezetője.

 

Az éjszaka a legkedvezőbb idő az alkotásra – vallják főleg a fiatalok. A kísérletező kedv egyik eredménye….

 

 

A tardoskeddi Csányi Péter  Vámos János szőgyéni ígéretes alkotó meghívására érkezett a táborba. Mindketten rendkívül tehetségesek, kreatívak, szabadon szárnyalók. Jánosnak nemrég nyílt kiállítása az esztergomi Kaleidoszkóp házban Köztes állapot címmel, amit az eddigi táborvezető Kántor János nagyra értékelt.

 

Miroslav Kinder festő, de most éppen szobrászkodik. Jánošík szobrát faragja, aki mint meséli,  bátor kuruc katonaként tűnt ki.

 

Bokor Klára

A cikkben található képek a szerző felvételei

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!