Vendégségben: Galántán barangolva az Esterházyak és Kodály Zoltán nyomában

Mesélnek az utcakövek, az épületek, a kastélyok falai, parkjainak ősi fái. Némán, mégis beszédesen! Galánta utcáin és terein sétálgatva akaratlanul is feltűnnek a gondolatainkban a honfoglaláskori magyarok, az Esterházyak, Kodály Zoltán, s lelkünkben megszólalnak a Galántai táncok dallamai. A múlt és jelen pillanatai.

A város fő utcáján az 1865-ben épült Szent István templom belsejének ékessége az 1741-ből származó oltár, melyet a már lebontott Hétfájdalmú Szűz Mária kápolnából  helyeztek át ide. A város történelmében és fejlődésében  meghatározó kapott magyar nemesi család, az Estreházyak sírhelye, kriptája a régi temetőben található. Érdemes megállnunk itt, hiszen azok előtt tisztelgünk, akik sokat, nagyon sokat tettek a városért.

   

A család neogótikus kastélya 1633-ben épült reneszánsz stílusban.

„A LEGJOBB ÉS LEGHATALMASABB ISTENNEK, GALÁNTAI ESTERHÁZY DÁNIEL ÉS PÁL MAGUNKNAK ÉS A HÁLÁS UTÓDAINKNAK ÉPÍTTETTÜK AZ 1633. ESZTENDŐBEN.”

 

 

– olvasható mai kastély nyugati tornyába falazott egykori, latin nyelvű kőtáblán. 1736-ban barokk stílusban átépítették, végső, ma is látható, romantikus gótikus formáját 1861-ben nyerte el Eszterházy József kezdeményezésére.  Ő volt a család utolsó állandó galántai lakója, aki a temetőben elkészítette a már említett családi kriptát is. A kastély értékét jelzi, hogy hozzá hasonlóak csak Oroszkán és a csehországi Lednicén és Hlboká nad Vltavouban találhatóak.

Az I. világháború után egészen 1990-ig különböző hivataloknak adott otthont. A még a leromlott állapotban is impozáns kastély 1993-tól a város tulajdona. Jelenleg a Galántai Neogótikus Kastély Polgári Társulás ténykedik azon, hogy visszakapja eredeti arculatát. Már a kastély megtekintése is segíthet abban, hogy ez meg is valósuljon.

A család kisebb kastélya  ma felújítva várja a látogatóit. Eredetileg egy vizesárokkal ellátott nagy kastélynak épült. 1757-ben Esterházy Károly Ferenc generális özvegye szerezte meg, a nevéhez fűződik késő barokk stílusú átépítése is. Családjával 41 évet töltött itt. A kuruc lázadás leverése után a Habsburgok a kastély 2/3-át lebontották. A 2. világháború után ez a sors várta a maradék épületrészt is, de azt helyi összefogással sikerült megakadályozni. Az 1980 után elvégzett műemlékvédelmi és régészeti kutatások után a mai arculatát az 1992-ben befejezett felújítás során nyerte el.

Városi tulajdonban van, benne házasságkötő teremmel, a Városi Galéria bemutató termeivel, a Honismereti Múzeum állandó kiállításával. Pincehelyiségei, a borospince, a kávézó a gasztronómiai ínyencségek mellett méltó helyet teremtenek a helyi kulturális és társadalmi eseményeknek  Szépséges parkja pedig a nyugalom és a pihenés egyre kedveltebb helyszíne.

„A magyar zenét nem mi találtuk ki. Megvan az már ezer éve. Mi csak ápolni, őrizni akarjuk a régi kincset, és ha olykor megadatik nekünk, gyarapítani.”

 

– mondta Kodály Zoltán, zeneszerző, aki saját bevallása szerint élete legszebb hét évét Galántán töltötte el, és akire méltán lehet büszke a város.  A nevével fémjelzett országos zenei rendezvények, kórustalálkozók elválaszthatatlanok attól.

Kodály Zoltán a városban töltette el gyermekkorát. Itt ismerkedett meg a betűvetéssel, a természettel, itt hallott először népdalt, vett részt a helyi lakosok ünnepségein, keresztelőkön, lakodalmakon, temetéseken. Eseményeken, melyek azután meghatározóak lettek pályafutására. Ismert, hogy legszívesebben saját, rögtönzött dallamokat énekelt, aláfestésül az ugyancsak saját maga alkotta hangszer húrjait pengetve.

Ön is bemutatná lakóhelye, régiója turisztikai, idegenforgalmi, történelmi értékeit? Várjuk jelentkezését a korkep (kukac)korkep(pont)sk email-címen.

 

Nem véletlen, hogy a galántai lét hangsúlyosan jelent meg az alkotásaiban is. Az 1933-ban megjelent Galántai táncokat a 18-19. századi cigánymuzsikusok népszerű dallamainak felhasználásával alkotta meg.

„Híres volt akkor a galántai banda, Mihók János prímás alatt. Hadd folytassa ez a kis mű a régi galántai hagyományt.“

 

– írta többek között a mű előszavában.

A Bicinia Hungarica kétszólamú énekes füzeteit a hajdani galántai mezítlábas pajtásainak ajánlotta fel.

„Legelső zenei emlékem 3-4 éves koromból, hogy Mozart hegedűszonátáit hallgatom apám és anyám előadásában…De ugyanakkor hallgattam cigányokat is, a konyhában pedig, amit a cselédlányok daloltak. Klasszikus zene és magyar népzene meg népies műzene egyszerre kezdett lerakódni bennem.”

– írja a visszaemlékezéseiben.

Számos más dél-szlovákiai városhoz hasonlóan Galánta a 20. század második felében  elveszítette történelmi épületek nagy részét, melyek helyét a ma is látható épület és utcasorok vették át. Az 1989-es társadalmi változásoktól folyamatosan  változik a város hangulata, visszatér annak történelmi hangulata.  Érdemes itt sétálni, hallgatni és látni a múlt és jelen üzeneteit.

További információk itt.

Körkép.sk

Nyitókép:  esterhazygalanta.sk