Egyre csak gyűlnek a szebbnél szebb népviseletbe öltözött zarándokok a bécsi Szent István-székesegyház előtt – Magyarország településeiről, a Délvidékről, Erdélyből, de talán a legtöbb csoport a Felvidékről érkezett. Felsőpatony, Illésháza, Tardoskedd, Szőgyén, Nagycétény, Nyitracsehi, Kismácséd (lehet, nem teljes a névsor) táblákat látva bizony megdobog a szívem. Ősz bajuszú kapuvári bácsi kenyérrel kínál, ha netán megéheztem volna a fotózásban, a felsőpatonyiak barátként vesznek körül, pedig csak épp hogy megismerkedtünk. Jó magyarnak lenni… énekelném legszívesebben a Kormoránnal.
A szentmisét Simon Ferenc esperes a bécsi magyarok lelkésze mutatja be, aki az idén ünnepli 20 éves papi jubileumát. Többek közt elmondja, NAPONTA, SZERETETTEL, KÉSZSÉGESEN kell tenni a jobb világért.
„Az otthon elvesztése, a kiszolgáltatottság, a sose lesz vége megtapasztalása sok magyar osztályrésze Trianon óta. Mégis mit lehet tenni egy idegen országban? – erre már az Ószövetségben Jeremiás próféta kijózanító tanácsot ad: Építsetek házakat, fáradozzatok jólétén és imádkozzatok érte! Ha felhagyunk egymás ócsárlásával, a panaszkodással és őszinte bűnbánatot tartunk, akkor járunk az egyenes úton”
– hangsúlyozza.
A szentmise végén körbeviszik a templomban Szent István ereklyéjét. Ezt sokáig kar ereklyének vélték, aztán kiderítették, hogy valószínűleg lábszárcsont ereklyéről van szó.
Ferenc atya a templomi tiszteletadást követően kultúrműsorral egybekötött agapéra invitálta a jelenlévőket.
Honnét ered az ünnep, hogy itt Bécsben találkoznak a magyarok Szent István királyunkra emlékezve? – kérdezem Simon Ferenc atyát az érsekség udvarán, ahol már elkezdődött a kultúrműsor.
– Több mint 25 éve az elődöm, Hegyi György atya kezdeményezte az ünnepséget, de hogy pontosan miért, ez homályba burkolózik. Véleményem szerint apropója csak az lehet, hogy Szent István királyunk ereklyéje itt található a bécsi dómban. Ősidők óta összegyűltek ide a magyarok – valószínűleg a 14 – 15. században adományozták az ereklyét a bécsi káptalannak. Mi ma, Schönborn bíboros úr megbízásából ünnepelünk itt az érseki palota udvarán. Mi vagyunk az egyetlen népcsoport, akiknek a bíboros úr ezt megengedi. Úgy 4-5 ezer magyarról tudunk, akik ide Bécsbe járnak magyar misékre. Van egy nagyon aktív képviselő testületünk, akik ezt a mai ünnepséget is megszervezték. Öröm látni, hogy évről évre növekszik a résztvevők száma. A találkozás öröme minden fáradtságot megér.
Szőgyénből most először mentünk szervezetten a Szent István ünnepségre és mindjárt két busszal, akkora volt az érdeklődés. A Mária Légió és a Szépkorúak Klubjának szervezésében megvalósult utazást az önkormányzat is támogatta.
„Nagyon örülünk annak, hogy Ausztria lehetővé tette azt, hogy a Trianon által szétszakított nemzet tagjai itt találkozhatnak. Boldogan jövünk már 24. éve. Sok ismerősnek a nevét se tudom, hiszen csak itt találkozunk ezen az ünnepségen, de őszinte örömmel borulunk egymás nyakába – mondja el Gál Magdolna a kapuvári Őszirózsa csoport vezetője.
Drégeli Györgyné Erzsike palócföldről Héhalomról érkezett egy kisebb csoporttal. Nem mindennapi főkötőjükre figyelek fel.
„Azért jöttünk el erre az ünnepségre, mert mindannyian templomba járó emberek vagyunk és hát kicsit büszkélkedni szerettünk volna néhány éve elkészült hagyományos viseletünkkel.”
Bokor Klára
Nyitókép: körkép.sk/BK
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.