Varnus Xavér koncertje Losoncon

Maradandó élmény! Egy koncert, amelyre már napokkal ezelőtt elfogytak a jegyek.  Varnus Xavér orgonaművész és társai  október 6-án a losonci zsinagógában egy olyan bemutatót tartottak, amely bizonyosan hosszú időn keresztül megmarad a zeneszerető közönség, a Losoncról és környékéről érkezett  mintegy 700 rajongó emlékezetében.  Talán még az épület megnyitóján sem jöttek el annyian a zsinagógába, mint ezen az estén.

„A mai este az orgonatörténet három korszakát toltuk itt össze. Legelőször volt a nagy sípos orgona, amely a nyugati kereszténység hangszere volt, amelynek története a római korra a vízi orgonákhoz nyúlik vissza  … a második csodálatos, izgalmas korszaka a 19. és 20. század fordulója volt, amikor megjelennek az első mozgófilmek, de azoknak nem volt hangsávja, s ezen borzasztóan egyszerűen segítettek.

   

A zenei kíséretet a nagy amerikai mozikban úgy adtak a filmek mellé,  hogy a vászon mögé be volt építve egy-egy hatalmas sípos orgona, amely látszólag olyan volt mint a templomi testvére, de bizonyos beállítások miatt egészen különös új hangzásokat is ki lehetett belőle hozni … A harmadik tulajdonképpen ebből az orgonából fejlődött ki az ún. Hammond orgona volt, amely a harmincas években kezdte meg világturnéját … és nagyon gyorsan egy önálló fejlődésbe kezdett és egy egészen újfajta műfaj kerekedett ki belőle …  A mai napon ennek a három orgonatörténeti pillanatnak, a találkozásának  lesznek a tanúi …“ – mondta többek között a koncertet bevezető gondolataiban Varnus Xavér.

A hivatalos nagykoncert még februárban október közepére lett meghirdetve, de  „Demecs Andrea kedvessége elé vágott az eseménynek és így tulajdonképpen a bemutatóval együtt lesz a bemutató”. Így a losonciak most átélhették azt az élményt, amire a budapestieknek még néhány napot várnia kell.

A koncertet az egyik hírportálunk így hirdette: „Ezúttal egy különleges válogatással érkezik Felvidékre, Losoncra. A Cinemusic címet viselő orgonahangversenyen a mozifilmek világából merít az orgonakirály, hogy megmutassa a jól ismert klasszikusok milyen jól szólnak orgonán is. És mindezt igazán különleges módon teszi. A művész a legtehetségesebb fiatal orgonistákkal egyszerre három orgonán játssza a XX. század kultikus filmzenéit. Ebben lesz partnere Barnkopf Balázs moziorgonán és Elischer Balázs Hammond orgonán.”

A koncert negyedik szereplője Szitha Miklós (ütőshangszerek) volt, aki a Talamba együttes tagja.  Az együttes kísérte Varnus Xavér  2011. november 6-án a rimaszombati református templomban megtartott teltházas koncertjét.

A losonci első zenei blokk előtt további belső titkokat is elárult: „Ez a mai koncert az utolsó pillanatban majdnem meghiúsult egy  egészen elképesztő dolog miatt, ami tulajdonképpen az én figyelmetlenségem. Mivel október 15-én lesz a nagykoncert a Dohány utcai zsinagógában … az utolsó napokban próbáltunk és lemezt készítettünk a művekből … Amikor tegnap reggel kitűnő orgonaszállítóink megérkeztek, hogy a moziorgonát ill. a Hammand orgonát elhozzák teljesen váratlan dolog cuppant bele az életünkbe. Kiderült hogy egy nappal korábban elkezdődött a zsidó sátoros ünnep és a rabbinátus megtiltotta,hogy bármifajta fizikai munkát végezzenek a templomban, ezért nem lehetett kihozni az orgonát … tegnap reggel arról értesültem, hogy egyházi lefoglalásba került  a két orgona… ezek után teljesen csodálatos módon találtunk Európában még két szabad állapotú orgonát, úgyhogy ez a két hangszer nem az, mint amire eredetileg számítottunk.”

A filmzenei blokkok közé befért Bach zenéje. „És ha most megbocsájtják, akkor néhány percig Johann Sebastian Bachot fogok játszani. Van nekem egy régi elképzelésem, hogy amióta emberi faj él a Földön, azóta Isten háromszor szólalt meg bizonyíthatóan, ember által. Az első megszólalása az Jézus volt, a második megszólalása az William Shakespeare és a harmadik Johann Sebastian Bach. Akik rajtuk kívül beszéltek, azok vagy ugyanazt mondták mint ők, vagy hazudtak. Harmadik megoldás nincsen! Johann Sebastian Bach zenéje egyszerűen az Isten zenéje. Minden hang olyan tökéletesen van megalkotva benne, mint maga a teremtés.“

A koncert talán legnagyobb meglepetése a Spilberg Schindler listája c. filmje zenéjének részletének bemutatója volt. A színpadra ugyanis nem a plakátokon meghirdetett neves hegedűművész állt fel, hanem a régió szülötte, a jelenleg Pozsonyban tanuló ifjú hegedűművész,  a persi (Prša) Fazekas Bence.

„… amikor Spilberg elkészítette Schindler listája forgatókönyvét, akkor megkereste a régi barátját John Williamset, s megkérte,  hogy írja meg a zenéjét. Ő miután elolvasta a forgatókönyvet, felhívta Spilberget azt mondta, én ehhez a filmhez, ehhez a hatalmi drámához túl kevés vagyok, nem tudom megírni a zenéjét. Mire Spilberg azt mondta neki, ebben telejesen igazad van, de akik jobban meg tudták volna írni már 100-120 éve halottak. Így lett végül is ő a zeneszerzője, s írta meg a csodát. A zenetörténetben talán nem volt olyan mű, ami ilyen gyorsan beivódott volna a köztudatba a közgondolkodásba.”

A világhírű orgonaművész és a karrierje kezdetén álló hegedűművész együttes játéka a koncert talán legszebb része volt, melyet Varnus Xavér egyszerűen így zárt le: „Ha tudnák hegedülni, akkor így szeretnék hegedülni“.

Nem kevésbé volt megható vallomása, melyet megosztott a jelenlévőkkel. „Nemcsak ő (Fazekas Bence) helyi, hanem bizonyos szinten én is kötődöm ehhez a tájhoz. Kb. 15 évvel ezelőtt Rimaszombatban koncerteztem és anyukám is eljött velem a hangversenyre. A püspök úr vacsorán vendégül látott minket … anyám egyszer csak odafordult hozzám vacsora közben és azt mondta öcsi kérdezd meg legyél kedves valakit, hogy hol van Dobóca .. a Te nagyapád , az én apukám ő Dobócán született s onnan telepítették le őket … bár nagy utazó vagyok és végigjártam az egész világot … de ehhez a keleti részhez mindig erős érzelmek kötnek.“

Ezzel kapcsolatban jegyezném meg, hogy Varnus Xavér 2004-ben az egyik kezdeményezője, s ezzel együtt főszereplője volt annak a jótékonysági koncertnek, amelynek bevételével a rimaszombati református egyházközség elkezdhette a templom ill. a 2010-ben százéves orgonájának a felújítását, amelyet a rimaszécsi származású Vass Lajos végzett el. „… nem is az anyagi támogatás, a jótékonysági koncert bevétele volt a legfontosabb, hanem az az erkölcsi támogatás, amit nyújtott nekünk. Eljött egy világhírű orgonaművész a mi kis városunkba, templomunkba, megnézte az orgonánkat, s azt mondta, hogy segít nekünk. Erkölcsi kötelességünk volt magunknak is segíteni, elindítottuk a gyűjtést.” – foglalta össze a 2011-es koncert köszöntőjében Bán Zoltán, a Gömöri Egyházmegye főgondnoka.

A koncert több, mint 20 perces záró blokkját filmzenék alkották.  „Az utolsó húsz percből 18-at hazafelé dúdolni fognak …“ – mondta Xavér, s leült az orgonájához.

Nem kell különösebben kutatni azt, hogy ez valóban így volt-e. A közönség vastapsa mindent elmondott! S ezt a ráadásként elhangzott, közönséggel közösen eljátszott francia induló csak megerősítette …  „… két perc az egész és szeretni fogják…”  Xavér ezt követően nem vonult az öltözőbe, de kijött,  hogy helyet adjon arra, hogy beszélgessen, hogy rajongói mellé álljanak, hogy dedikáljon.

A koncertet a Csemadok Losonci Alapszervezete készítette elő, ötletadója a szervezet elnöke Demecs Andrea volt.  Mint kérdésemre elárulta, Xavér „istenien” érezte magát Losoncon.

Varnus Xavér 1964-ben Budapesten született. A Kőbányai Zeneiskolában tanult zongorázni, az orgonával való kapcsolata a Ihász utcai református templomban kezdődött. 1977 óta több mint  háromezer koncertet adott. Legendává vált a Művészetek Palotájában 2006. június 4-én adott hangversenye, amellyel a palota világviszonylatban is legkorszerűbb orgonáját avatta fel. A koncertre már négy hónappal korábban elfogyott minden jegy, s még aznap éjjel hanglemezt készített, melyet 2007 elején a Sony BMG jelentetett meg, s amellyel hanglemeztörténelmet írt. Egy év alatt négyszeres  platinalemez lett! „…nagy megtiszteltetés számomra, hogy első előadója lehetek e csodálatos orgonának, amely még akkor is zenélni fog, amikor mi már rég nem leszünk.”  – mondta akkor.

A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének (2004) és Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének birtokosa (2010). Ezzel kapcsolatban nyilatkozta: „Kitüntetéseim tekintetében szeretném megjegyezni, hogy pártnak tagja soha nem voltam. Önmagamat liberális humanistának tartom. E kitüntetéslista mögött sem tehát sem párthűség, sem pedig lakáj-alázat nem húzódik, csakis az adott pillanatban talán túlértékelt hétköznapi munka.”

Nyitókép: Benedek Viktória.

Puntigán József