A szlovákiai üvegművészet történetéből nyílt kiállítás első ízben mutatja be a múlt század utolsó évtizedében megrendezett nemzetközi üvegszimpóziumokon (Květná, Teplice, Zlatno, Pozsony, Vianne, Bádudvarnok, Lauceston), illetve a műtermekben készült legszebb alkotásokat. A kiállítás kurátora Ľubomír Ferko szobrászművész, a kiállítás anyagát pedig a múzeum és a galéria munkatársai állították össze.
A tárlaton a nemzetközileg ismert szlovákiai és és az üvegipari rendezvényekre meghívott külföldi művészek alkotásai láthatóak: Andrej Jakab, Viktor Oravec, Ján Mýtny, Ľubomír Ferko, Mária Hajnová, Ivica Markovičová, Juraj Steinhübel (mind Szlovákia), Pattantyús Gergely, Polyák János (Magyarország), Bohuš Eliáš (Csehország), Helmut Hundstorfer (Ausztria), Nicole Barondeau, Thierry Baudry, Yves Jumeau (Franciaország), Frank Van Ham (Hollandia), Annaleena Hakatie (Finnország), Ede Horton (Ausztrália), Marina Papais, Rick Lack Tun (Kanada) valamint a szlovák–magyar állampolgárságú Ladislav Čerba és a magyar–holland Mari Mészáros.
A kiállított művek egy része a nógrádmegyei Zlatnói üveggyárban készült, mégpedig az ott megrendezett szimpóziumokon (1992, 1993, 1995 és 1999). A tárlat képi anyaga különböző szimpóziumok lefolyását, az alkotók munkáját jeleníti meg. Tárgyi részében szebbnél szebb, érdekesnél érdekesebb alkotások láthatóak.
A kiállítás az Üvegművészet 1990–1999 projekt keretében valósult meg. Előkészületben áll egy, a jelzett időszakban megrendezett üvegszimpóziumok történetét feldolgozó kötet megjelenése is, melynek szerzője Fransa Jeursena, holland művészettörténész.
A nógrádi üveggyártás jelentős múltra tekint vissza. A megye területe kedvező természeti adottságokkal rendelkezett, az itt előállított üvegek nyersanyagát (mész, kvarckő) a geológiai háttér, a gyártáshoz szükséges további alapanyagokat (hamuzsír, fűtőanyag) pedig a vidék erdei biztosították.
A legrégebbi üveghutáról a 11. századból származnak feljegyzések. Egy 1550-as jelentés szerint a megye szlovákiai területén Zlatnón és Divény mellett működött üvegműhely. Az 1830-as évekig főleg manufakturális üvegkészítő műhelyek létesültek Divényhután, a Divény-Oroszi (Trchanova) melletti Alsó-Bzován, valamint Szuhahután. Az első, a tömeges termelésre alkalmas gyárak az 1830–1840-es években épültek fel. A legjelentősebb a Felső-Bzován felépült gyár volt, amely 1873-ig működött. Málnapatak környékén öt gyár is létesült: Látky, Farkasvölgy, Hámor, Jópatak, Szamotercs-puszta.
Az üveggyártás legjelentősebb központját Zahn János György alapította 1833-ban a zlatnói völgyben. A 1840-ben felépült gyár meghatározó szerepet kapott a nógrádi üveggyártásban. A „Joseph Zahn Comp. KK. priv. Glaswaren Fabrik Kreibitz in Böhmen” cégnek Bécsben és Pesten is voltak lerakatai.
A Vasárnapi Újság 1858-ban így jellemezte: „Az Ipoly folyó egyik mellékága mellett a Zlatnó hegylánc hosszú összeszűkülő völgyében áll most egy nagyszerű üveghuta, pompás kastéllyal, számos épületekkel, s háromszáz munkással; hol rövid idő előtt némán hallgatott a bércz, most a mész- és a kovakő törő gép zuhog tompán és egyformán… most a gyárépületek széles kéményeiből száll felfelé a barna füstgomoly; – vágtató patakok ember keze által, ember eszének egy gondolatából szoros deszkautakba, csövekbe szorítottak, hogy szolgáljon az emberi dolgoknak eszközéül. Ez a ki minden fáradhatatlan szorgalommal, kitartó erővel és sok költséggel véghez vivé, Zahn Úr a huta tulajdonosa és alapítója”.
A gyárban már akkor számos műszaki és művészeti újítást vezettek be, a gyári laboratóriumában új üvegfajtákkal kísérleteztek. A gyár vegyésze, Pantocsek Leó Valentin nevéhez fűződik pl. az üvegplasztika és a színjátszó irizáló üveg megalkotása, de hatalmas sikert arattak a díszítő eljárásai is.
Utóbbiról így írt a Vasárnapi Újság akkor tudósítója „…régi vagy új érdemjel vagy pénzdarab, gömbölyű vagy másforma üvegdarabokra olly hűséggel nyomatik, hogy első tekintetre tökéletes csalódást idéz elő, csak midőn kézbe veszi az ember látja, hogy alsó fele a daraboknak üveg. A zöld rozsda, a homályosult ezüst és arany, vagy verhenyes réz a legtermészetesebben van visszaadva.”
Az üveggyár számos sikert és hullámvölgyet átélve egészen 2003-ig volt a nógrádi üveggyártás egyik szimbóluma, termékei a világ számos pontjára eljutottak. Az egyik legsikeresebb sorozatuk a különböző“ színárnyalatokban és méretekben előállított „Zlatá Zuzana“ (Arany Zsuzsanna) pohársorozat volt.
Puntigán József
Megosztás:
Címkék: Főoldal Ľubomír Ferko Nógrádi Múzeum és Galéria Pantocsek Leó Valentin üveg üveg szimpózium üveggyártás Üvegművészet 1990-1999 Vasárnapi Újság Zlatnó
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.