A Tompa Mihály Országos Versenyről – utólag

Április végén zajlott Rimaszombatban a XXVII. Tompa Mihály Országos Verseny döntője. Három napon keresztül versenyeztek egymással a gyerekek versben és prózában.

Pár héttel az esemény után a Körkép utánajárt, hogy látták a versenyt maguk a versenyző gyerekek, a felkészítő tanáraik, illetve milyen tapasztalataik vannak a szervezőknek.  Sikerként értékelik az esemény lefolyását, vagy esetleg szükségét érzik bizonyos változtatásoknak a jövőre nézve?

A Tompa Mihály Alapiskolában Rimaszombatban négy lelkes pedagógus, Orosz Judit, Zagyi Judit és Illés Judit és Angyal László hat kislányt és egy kilencedikes fiút készített fel az országos döntőre. Ismerkedjünk meg velük, az eredményükkel és versenyszámukkal:

   

Versben:

Máté Zsófia ezüstsávos lett az 1. kategóriában. (Tücsök Mária: Az állatiskola előtt című versét adta elő.)

Madarász Lili (Napsugár) ezüstsávos lett az 1. kategóriában. (Sz. Pál Margarita: Ő a kicsi, én a nagy  című versét adta elő.)

Mács Lilla Anna ezüstsávos lett a 2. kategóriában. És különdíj a legjobban elmondott felvidéki versért. (Szászi Zoltán: A világ legjobb levese   című versét adta elő.)

Prózában:

Homoly Krisztina bronzsávos lett az 1. kategóriában. (Fésűs Éva:  Mese a vadkörtefáról című művét adta elő.)

Szabó Réka bronzsávos lett az 1. kategóriában. (Majoros Nóra: Három rajzlap  című művét adta elő.)

Lukács Lídia ezüstsávos lett az  1. kategóriában. (Kulcsár Ferenc: Csend és a gyerekek című művét adta élő.)

Farkaš Dániel ezüstsávos lett a  3. kategóriában és hazai szerző művét előadó legsikeresebb versenyző. (Grendel Lajos: Nálunk New Hontban című művét adta elő.)

A gyerekek nagyon jó véleménnyel vannak az országos versenyről.

„Jó verseny volt, mi nem is izgultunk annyira, mint az anyukáink.”

– mondták jókedvűen.

A tantó nénik elmondják, miből is áll a gyerekek felkészítése. Nagyon fontosnak tartják a szövegválasztást.

„Kell, hogy a gyerekhez illő legyen, és ő azt elfogadja. Gyakran ők választanak, mi tanácsot adunk. Két verssel indulnak, az egyik felvidéki szerzőtől kell, hogy legyen. Gyakran ismétlődnek is a versek, de igyekszünk újakat is felkutatni nekik.”

– mondják.

A kérdésre, hogy miben változtatnának, elmondják, hogy az ilyen fokú versenyzés már önmagában véve megtiszteltetés és öröm. Ez észrevehető a gyerekek hozzáállásán is.

„Talán a zsűri leterheltségén kellene változtatni. Óriási munkát kell végezniük, tisztelet érte, de bizony van úgy, hogy ebből adódóan lankad a figyelmük, elsikkadnak a részletek. A versenyző gyerekeknek pedig minden apró részlet fontos.”

– mondják a tanító nénik.

Szerintük emelni kellene a kiosztható aranysávok számát, talán ez is segítene a lelkesedést emelni a jövőben. És persze fontosnak tartják a véleménydobozt is.

Az iskola igazgatója Orosz István örül, hogy az intézmény győzte az országos döntő által rárótt terhet. Büszke a gyerekekre és a pedagógusokra. Szerinte kellően érezték a felelősségüket.

„Kicsit kívülről nézve talán lehetne egy-két dolgon változtatni a szervezőknek. Például a megnyitó koszorúzáson több gyereknek kellene részt venni, hiszen ez az egész róluk szól.”

– mondta Orosz István.

Véleménye szerint a szervezés, a kísérőprogramok színvonala megfelelő volt. Sajnos előfordult, hogy a szülők a fellépés után hazamentek a gyerekekkel.

„Nem tudom, hogy miben fogantatik a probléma megoldása, de szerintem ennek felkutatásába kellene fektetni egy kis energiát.”

Tóth Csilla igazgatóhelyettes egyben a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának az elnöke is. Őt ebben a minőségében kérdezem az országos döntő szervezéséről.

„Területi Választmányunk a Csemadok Országos Tanácsa megbízásából szervezi az országos döntőt, immáron 27 éve. A szervezést már novemberben megkezdjük, a tulajdonképpeni versenyek februárban kezdődnek. Kötelességeink közé tartozik a versenykiírás, a járási és kerületi versenyek felügyelete, koordinálása. Később jönnek az országos döntő szervezésével kapcsolatos teendők: elszállásolások, étkezések biztosítása, kísérőműsorok szervezése, a zsűri biztosítása.

A két évvel ezelőtti jubileumi (25) országos döntőnk különleges volt, igyekezetünk is ehhez volt mérhető. Idén a résztvevők száma rekordot döntött, 309 versenyző versenyzett.

Az országos döntő a Kárpát-medence ilyen típusú legnagyobb rendezvényei közé tartozik. Sok munkát igényel, mi büszkék vagyunk, hogy győzzük. A szervezésbe sok ember kapcsolódik bele, én csak köszönettel tartozom mindenkinek a munkájáért.

A verseny egy megszokott rend alapján zajlik: a csütörtöki megnyitót követi a pénteki versenynap, majd ezután kerül sor a nyilvános értékelésekre. Végül szombaton zajlik az ünnepélyes gála és díjátadó ünnepség. Egy ilyen nagyméretű verseny lebonyolításához szervezésileg mindenképpen szükséges három nap. Sok a kísérőprogramunk, amivel a résztvevők kitölthetik az üres órákat.

Egészében véve elmondhatom, hogy a zsűri jó értékelést adott, a gyerekek és a szülők elégedettek voltak. Persze elégedetlenség is mindig akad, ez anélkül nem megy”

– mondta Tóth Csilla.

A Körkép.sk fontosnak tartotta, hogy az országos döntő tapasztalatairól, annak mozgatóiról utólag is beszámoljon olvasóinak. Örülünk, hogy írhatunk ezekről az emberekről , gyerekekről, szervezőkről, izguló szülőkről. A három kimerítő nap bizony gyakran hagy bennük fáradtságot, talán csalódottságot is. Ám a versenyzés öröme, a régi és új barátságok ezt hamar elfeledtetik velük. No, és az egy év hamar elszalad, nemsokára itt van az új verseny időszak, kezdődhet újra az izgulás, a munka.

A munka azért, hogy jobban megismerhessük gyerekeink képességeit, de nem utolsósorban, hogy találkozhassunk irodalmunk valódi értékeivel és megismertethessük velük a nagyközönséget is.

Csak így tovább Rimaszombat!

Mede Géza   

a képek a szerző felvételei.

Nyitókép: A versenyző palánták a tanitó nénikkel.