A pénteken zárult washingtoni rendezvény csaknem valamennyi előadása, találkozója és tárgyalása a terrorizmus – és a nukleáris terrorizmus – veszélyére összpontosított. Az ezzel kapcsolatos aggodalmak kivált az elmúlt hetek belgiumi és pakisztáni terrortámadásai után erősödtek fel ismét.
A csúcstalálkozó egy részét maga az amerikai elnök is az erről folytatott tárgyalásoknak szentelte: a japán miniszterelnökkel, a dél-koreai elnökkel, a kínai államfővel tartott megbeszélésein egyaránt a nukleáris terrorizmus veszélyéről volt szó.
Magyarország is részt vett a washingtoni atomcsúcson, amelyet Barack Obama amerikai elnök kezdeményezésére 2009-től kétévente megszerveznek. A találkozó célja nem az atomfegyverek leszerelése, hanem hogy megakadályozzák, hogy nukleáris hasadóanyagok rossz kezekbe kerüljenek.
Oroszország az idei csúcson nem vett részt, ami miatt az USA bírálta is. A Nyugat és Oroszország között az utóbbi időben súlyosbodó hidegháborús hangulaton nem segít a kommunikáció hiánya. A Kreml azzal indokolja távolmaradását, hogy a nyugati partnerek részéről hiányzott az együttműködési hajlam.
A találkozó központi témája a biztonságpolitika, így nem meglepő, a lengyel államfő Oroszország Krímből való kivonulását sürgette megjegyezve, hogy „Európának ezen a részén véget értek a boldog békeidők”.
Lengyelország egyébként a tőle megszokott módon helyeselte a NATO fokozott jelenlétét a kelet-európai és a balti államokban.
Recep Tayyip Erdogan török államfő Washingtonban adott egyik interjújában újra Európát bírálta, amiért nem tesz meg mindent a terrorizmus megfékezéséért, és ezt bizonyítja az is, sok dzsihadista Európából érkezik a közel-keleti térségbe.
USA és Kína együttesen fog fellépni Észak-Korea
Bár kevés konkrétum szivárgott ki Kína és az Egyesült Államok egyeztetéséről, már az is nagy eredménynek számít, hogy egyáltalán létrejött a találkozó, aminek szintén az atomcsúcs adott otthont. Az USA és Kína egyetértettek abban, hogy meg kell akadályozni, hogy Észak-Korea folytassa atomkísérleteit.
Obama amerikai elnök a találkozó után úgy nyilatkozott: az Egyesült Államok is atomfegyvermentes Koreai-félszigetet szeretne.
Az atomcsúcs zárójelentésében is elhangzott, hogy Észak-Korea törekvései jelentik a legközvetlenebb veszélyt a Dél-kínai tenger térsége számára.
Ezzel összefüggésben Obama élesen bírálta Donald Trumpot, az amerikai elnökjelöltségéért folytatott verseny esélyesét, amiért a napokban azzal állt elő, hogy elnökké megválasztása esetén nem utasítaná el, hogy Japán és Dél-Korea önmaga védelmére atomfegyvereket fejlesszen ki. „Az, aki ezt a nyilatkozatot tette, nem sokat tud a kül- vagy a nukleáris politikáról, a Koreai-félszigetről és a világról egyáltalán” – jegyezte meg.
Irán atomprogramja a következő nagy kihívás
Iránnal szembe idén szüntették meg a nemzetközi embargót, amivel a közel-keleti ország sok év után újra beléphetett a nemzetközi kereskedelembe. Egyúttal azonban kötelezte magát, hogy véget vet atomprogramjának, amit jelenleg nem teljesített maradéktalanul.
A problémakör rendkívül összetett, mint ahogy azt a Közel-Kelet esetében megszokhattuk. Egy atomfegyverrel rendelkező ország a térséget teljesen destabilizálhatja, ráadásul a legkevésbé sem lenne ellenőrizhető a hasadóanyagok sorsa, és nincs garancia arra, hogy nem kerülne szélsőségesek kezébe.
MTI, Körkép.sk
Nyitókép: MTI
Megosztás:
Címkék: atom atomcsúcs atomfegyverek atomprogram Észak-Kórea Főoldal hasadóanyagok hidegháború Irán nukleáris fegyverkezés terrorizmus USA Washington
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.