Angela Merkel német kancellár Párizs, Brüsszel és saját kormánya nyomására sürgetni fogja Nagy-Britanniát, hogy mielőbb elkezdhessék a gyors elválásról folyó tárgyalásokat. Merkel annak ellenére késleltetni akarta a kilépési folyamat megkezdését, hogy az EU tagállamainak többsége arra figyelmeztetett, hogy a hezitálás a populizmus malmára hajtja a vizet.
Az euroszkeptikusok több tagországban is üdvözölték a britek döntését, ami sokkhatásként érte a világot, és számos tagállamban, köztük Szlovákiában is lovat adott a szélsőségesek alá, akik népszavazást kezdeményeznek saját országuk EU-tagságáról.
A világ legnagyobb kereskedelmi blokkjából való kilépés Londont kifejezetten hátrányosan érintheti. Az Európai Központi Bank szerint a pénzügyi szektorban dolgozó 2,2 millió brit a kilépéssel elveszti a jogot, hogy kiszolgálja a kontinentális európai ügyfeleket.
Merkel egyedül maradt
Merkel szinte egyedüliként próbálja meg lassítani a fájdalmas válást, és pénteken kijelentette, hogy ő nem fogja sürgetni David Cameront, hogy elkezdjék a tárgyalásokat, Cameron pedig úgy nyilatkozott, hogy októbernél hamarább nem áll szándékukban asztalhoz ülni az EU-val ebben a témában.
„A tárgyalásoknak üzletszerűen, jó légkörben kell zajlania”, indokolta döntését a német kancellár.
Nagy-Britannia döntése a legsúlyosabb válság, amit az egységes Európa projektje a második világháború lezárása óta elszenved. A Lisszaboni Szerződés értelmében a kiválási folyamat (amire még nem volt példa az EU történetében) két évig fog tartani. Az előkészítésben nagyon fontos szerep hárul Szlovákiára is, akinek vezetési képességeivel kapcsolatban egyébként a többi tagállam rendkívül bizalmatlan.
Merkel pártbelije, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter azonban sürgeti a tárgyalások mielőbbi megkezdését. „Ennek a folyamatnak, amint lehetséges, el kell kezdődnie, hogy véget érjen a bizonytalanság és Európa a jövőre tudjon koncentrálni”, mondta Steinmeier.
A francia külügyminiszter, Jean-Marc Ayrault is a késedelem veszélyeire hívta fel a figyelmet: „Újra kell gondolnunk Európát, máskülönben a populizmus fogja kitölteni a (hatalmai) űrt”.
Maga az Európai Bizottság elnöke, Jean-Calude Juncker szerint sincs semmi értelme húzni az időt októberig.
Egyesült Királyság többé már nem annyira egységes
Az Egyesült Királyság ezzel a döntéssel közelebb manőverezte magát a széthulláshoz, ugyanis újra napirendre került a skót függetlenség kérdése. Két évvel korábban a skótok 52 százaléka benntartotta Skóciát Nagy-Britanniában, akkor még nem tudták, hogy ezzel gyakorlatilag ki is szavazták magukat az EU-ból. Mivel a skót területeken szinte mindenhol a Brexit ellen szavaztak, újra felmerül egy skót népszavazás lehetősége.
Populizmus és gazdasági válság – kéz a kézben
A Brexit hatására Európa-szerte erősödtek a szélsőséges pártok. Franciaországban a Le Pen vezette szélsőjobbos Nemzeti Front nagy esélyekkel indulhat a jövőre esedékes elnökválasztáson, nem véletlen tehát, hogy a franciák olyan sietősen ki akarják tenni a „hűtlen” briteket az EU-ból.
A Brexit-kampány frontembere, Boris Johnson, korábbi londoni polgármester látványosan mérsékelte retorikáját a Brexit kapcsán. Többé nem függetlenségről és elszakadásról beszél, hanem az Európával való együttműködés újragondolásáról. Valószínű, hogy Brexit-párti politikusok megszelidülése mögött gazdasági érdekek állnak.
A brit font 10 százalékkal értékelődött le, ami megrendítette London szerepét a pénzügyi világban. A Moody’s hitelminősítő leminősítette Nagy-Britanniát, mondvá, hogy jelentősen nőttek a befektetések kockázatai. Az állampapírok megvételére köthető biztosítások felárai pénteken megháromszorozódtak.
Reuters.com, Körkép.sk
Nyitókép: Politico.eu
Megosztás:
Címkék: Angela Merkel Boris Johnson brexit dominóhatás EU euróapi uniós Európa Főoldal Jean-Claude Juncker krízis külügyminiszterek London német kancellár Németország nészavazás pénzügyi referendum szlovákia kotleba válság
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
