A török sajtó egy szlovákiai származású nőt vádol a puccs előkészítéséért

A szlovákiai származású török akadémikus, Sylvia Tiryaki neve megjelent azon a listán, amelyen azok szerepelnek, akik röviddel a júliusi puccskísérlet előtt találkoztak Henry Barkey amerikai közel-keleti szakértővel. A (tisztogatások után megmaradt) török média szerint Barkey valójában CIA-s ügynök, és a találkozókon a puccsról esett szó.

Tiryaki szerint a média állítása teljes képtelenség, és az Isztambulban élő egyetemi oktató a vádakat „a személye, hírneve és személyes biztonsága elleni támadásként” értelmezi. A sajtónál már tiltakozott a híresztelések miatt.

A  sajtó egyoldalúan vádaskodik

   

Tiryaki az isztambuli Kültür Egyetemen tanít, nemzetközileg elismert szakértője a ciprusi kérdésnek (görög-török konfliktus), és jelenleg nem igazán érti, hogyan pattant ki az alaptalan vádaskodás.

„A médiumok sorra vették át a koholt vádakat. A médiát kivéve nekem semmilyen problémám nincs”, mondta Tiryaki, aki szerint a helyzet azért is kellemetlen, mert a sajtó őt nem kereste meg, nem kérte fel, hogy nyilatkozzon az ügy kapcsán, a róla szóló cikkek tele vannak valótlan állításokkal, és olyan személyekre hivatkoznak, akik egyáltalán nem voltak ott a találkozón.

A Barkey-val folytatott megbeszélésen az akadémikusnő szerint Iránról és közel-keleti problematikáról volt szó. Jelen volt az ORSAM (Közel-keleti Stratégiai Tanulmányok Központja) igazgatója. Ez utóbbi szervezet szoros kapcsolatban ál a török külügyminisztériummal. Tiryaki bizonyítékként említette meg, hogy egy teljesen ártalmatlan szakmai találkozó volt, máskülönben biztosan nem jelenik meg rajta egfy kormányintézmény képviselője.

Törökországban kényes a helyzet

Tiryaki elmondta, hogy nem tudja, ki állhat hírbehozása mögött. Fotóját a legtöbb újság közzétette.

„Négy verzió lehetséges, de abszolút fogalmam sincs, ki állhat e mögött. Törökországban a helyzet elég kényes, az embereket meggyanúsítják, nem tudni, ki áll az ügy mögött”

A kérdésre, hogy fél-e, az felelte:

„Nem engedem magam megfélemlíteni, csak amiatt, hogy mit írtak rólam a médiában, nem adom fel. Főleg, hogy nincs rá semmi okom, mert ez az egész kitaláció, koholmány, de természetesen kárt okoz, mert az újságokat olvasó emberek nem ismernek engem.”

Ciprus

Sylvia Tiryaki a ciprusi kérdés szakértője. Az 1974 óta kettéosztott szigeten a görögök és a törökök osztoznak. 1974-ben egy Görögország által támogatott katonai puccsal megdöntötték az akkor regnáló ciprusi elnököt, III. Makarioszt. A törökök ezt úgy értékelték, hogy Athén Görögországhoz akarja csatolni a szigetet, ezért a puccsot követően Ciprus északi részén 40 ezer török katona szállt partra, és elfoglalták a sziget északi részét. A lépést Ankara a ciprusi török lakosság veszélyeztetettségével indokolta.

A sziget északi részéről közel 200 ezer fős görög ciprióta népesség menekült el a görögök által ellenőrzött déli területekre. Ugyanígy délről 60 ezer török ciprióta vándorolt a sziget északi részébe. Mivel a diplomáciai tárgyalások kudarcot vallottak, a két terület közötti határt az NESZ ciprusi missziója, az UNFICYP ellenőrzi békefenntartók segítségével. 1983-ban az északi területen kikiáltották a csak Törökország által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaságot.

A konfliktus a mai napig fennáll. Nem véletlen, hogy a NATO-tagállamok közül Görögország költi az egyik legtöbbet fegyverkezésre (a GDP százalékában számolva). Bár az elmúlt időszakban látszódott némi esély a sziget újraegyesítésére, és a török puccs után is a görög-ciprusi és a török-ciprusi elnök is folytatta egyeztetéseit a témában. Az Unió és Törökország egyre feszültebb viszonya és a közelgő ciprusi választások azonban veszélybe sodorhatják a tárgyalásokat.

DennikN.sk, Körkép.sk

Nyitókép: Time.com