A sikertelen törökországi puccskísérlet Recep Tayyip Erdogan török elnököt egy olyan ember karjaiba hajszolta, akit most értékes barátként jellemez, de akivel egészen a közelmúltig esküdt ellenségek voltak – írja a Politico.eu. A brüsszeli hírportál a bimbózó orosz-török kapcsolatokat vette górcső alá.
Az orosz-török kapcsolatok akkor érték el mélypontjukat, mikor 2015 novemberében egy alacsonyan szálló orosz vadászbombázót a török földi egységek lelőttek, a pilótát pedig megölték. Ankara akkor agresszív nyilatkozatban azzal érvelt, hogy az orosz gépek rendszeresen és agresszív módon megsértik a török légteret.
A mindent megváltoztató puccs
Erdogan szinte minden szomszédjával és meghatározó hatalommal szembe került, de nemrég minden megváltozott. A török elnök igyekszik kitörni a nemzetközi elszigeteltségből, és júniusban lépéseket tett, hogy a normális mederbe terelje kapcsolatait Oroszországgal, Izraellel és az Egyesült Arab Emírségekkel. Igyekezetében az őt veszélyeztető puccskísérlet csak még inkább ösztönözte.
A puccs Erdogan számára egy rendkívüli lehetőséget biztosított, hogy átformálja a török közvélemény gondolkodását az addig ellenségnek tekintett Oroszországgal kapcsolatban. Míg Erdogan tavaly novemberben büszkén kiállt az orosz gép lelövése mellett, most a puccs segítségével az iszlamista gyökerű Jog és Igazságosság (AKP) úgy állította be az esetet, mint a puccsisták összeesküvését, aminek célja, hogy kárt okozzanak az orosz-török kapcsolatoknak.
Propaganda, és új nyitány
Oroszországban a szentpétervári találkozót bizalmatlanság övezte, leginkább a november óta tartó török-ellenes propaganda miatt. Ráadásul egy év eleji felmérésből az is kiderült, hogy az orosz közvélemény az USA és Ukrajna után épp Törökországot tartja Oroszország harmadik legnagyobb ellenségének.
Törökországban a kormánypárti média kirívó összeesküvés-elméleteket tesz közzé, némelyek odáig mennek, hogy Barack Obamát a puccskísérlet értelmi szerzőjeként említik.
Az orosz propaganda sem lustálkodott. A vadászgép lelövése után az állami tévé beindította a propagandagépezetet, és a műsorlistán megjelentek az elmúlt évszázadok véres orosz-török háborúiról szóló dokumentumfilmek.
Most Erdogan és Putyin megpróbálnak új korszakot indítani az együttműködésükben.
Gazdasági érdek és kétségbeesés
A drámai fordulatot a török-amerikai viszony megromlása hozta el a puccs után. A legtöbb török állampolgár úgy véli, hogy Fethullah Gülen, az önkéntes számüzetésben USA-ban élő szunnita vallási vezető állt a puccs mögött.
Nem ez volt az első, hogy Törökország Oroszország karjaiba rohan. 1964-ben Washington megfenyegette Ankarát, hogy megakadályozza a török partraszállást Cipruson. Kevéssel ezután gazdasági és technikai együttműködést kötött egymással Ankara és Moszkva, ami után acél- és alumínium üzemek létesültek Törökországban, olajfinomítókat építettek. Az együttműködés azonban korlátozott maradt.
Erdogan mostani közeledése is elsősorban gazdasági jellegű, és tudatosan elkerüli a kényes kérdéseket, mint Szíria, a kurdok vagy a terror. Erdogan nagy valószínűséggel engedélyezi az orosz nukleáris projektet Akkuyunál, újra terítékre kerülhet a Török Áramlat és történt homályos utalás a védelmi együttműködésre is.
Putyin abszolút tisztában van Erdogan gazdasági, politikai és lélektani kétségbeesésével. A brüsszeli hírportál szerint, most hogy Erdogan megtanulta a leckét, az orosz elnök számára egy „készséges” NATO-szövetséges többet ér, mint egy orosz kémműhold.
Politico.eu, Körkép.sk
Nyitókép: politico.eu
Megosztás:
Címkék: 2016 Erdogan Főoldal gazdaság geopolitika politika puccs putyin Recep Tayyip Erdogan repülő szentpétervár Szíria találkozó tárgyalás Vlagyimir Putyin
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
