Ma 15 éve, hogy megtámadták az Egyesült Államokat

„A tornyok összedőlése nagyon megrázott. Egy átlagos hétköznapon 50 ezer ember dolgozott ezekben az épületekben. Néhányukat biztosan evakuálták, de ki tudja, hányan maradtak bent. Ezren? Tízezren? Elképzelni sem tudtam. De abban biztos voltam, hogy több amerikait láttam meghalni, mint az Amerikai Egyesült Államok történelmének bármelyik másik elnöke.”

A fenti  gondolatokat ifj. George W. Bush amerikai elnök írta emlékirataiban 2001. szeptember 11-ről, az amerikai történelem legsúlyosabb terrortámadásáról. Nem csak önmagában a merénylet súlyossága és az áldozatok nagy száma miatt jelentett óriási sokkot szeptember 11-e az USA-nak, hanem azért is, mert az 1861-1865-ös polgárháború óta nem folytak harcok területén.

15 éve támadták meg Amerikát

   

Ma 15 éve, hogy az al-Kaida nevű tálib terroristaszervezet 19 öngyilkos merénylője összehangolt terrortámadást hajtott végre az Egyesült Államok ellen. Több utasszállító-repülőgépet elfoglalva az USA meghatározó épületeibe irányították azokat.

A New-York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba egy-egy gép csapódott bele, az épületekben tűz ütött ki és két órán belül összeomlottak, 2605 ember veszett oda. Sokan a biztos halált választva a mélybe vetették magukat, hogy megmeneküljenek a tűztől. Mások a korlátokba kapaszkodva várták a segítséget.

A Pentagon épületébe is repülőgép csapódott, 125 ember halálát okozva.  A negyedik repülőgépet vélhetően a Fehér Házba akarták irányítani, de a merénylők megengedték az utasoknak, hogy telefonon elbúcsúzzanak szeretteiktől, így azok értesültek az eseményekről. A gépet ugyan visszafoglalták a terroristáktól, de a lezuhanástól már nem tudták megmenteni. Washingtontól nem messze zuhantak le.

Az eltérített gépeknek nem volt túlélője, összesen 246 utas halt meg.

Közvetlenül a támadásban 2995 ember halt meg (a 19 merénylővel együtt), de a mentési munkálatokban részt vevők közül sokan megbetegedtek a belélegzett portól és káros anyagoktól. Több mint 5000, a mentésben részt vevő ember szervezetében alakult ki valamilyen betegség, eddig nagyjából 1000 haláleset vezethető vissza erre a jelenségre. A RT.com értesülései szerint több mint 70 féle rákfajtát diagnosztizáltak az ikertornyoknál segédkezők körében.

A következmények

Az akkor második hivatali évét töltő Bush elnök így emlékezett vissza a támadás utáni napokra:

„Az emberek gázmaszkokat és palackozott vizet igyekeztek felhalmozni. Sokan vidékre menekültek, mivel úgy gondolták, hogy a terroristák elsősorban a belvárosi épületeket veszik célba. Azok, akik felhőkarcolókban dolgoztak, nem tudták rászánni magukat, hogy bemenjenek a munkahelyükre. Mások nem voltak hajlandók repülőre szállni még hetekkel, hónapokkal az események után sem, mivel szinte biztosnak tűnt, hogy újabb támadás készülődik”

Az USA saját sebezhetetlenségébe vetett hite megrendült, de nem ez volt a későbbi kudarcok fő oka, hanem a 9/11-re adott hibás stratégiai válaszok. A szakértők szerint az Amerika-ellenességet nem a merényletek hozták magukkal, hanem az Afganisztáni és Iraki háborúk.

Változás következett be az amerikaiak biztonságérzetében is. Nem véletlen, hogy míg Európában a szabadság kontra biztonság kérdésében a politikusok a szabadságra voksolnak még most, a migránsválság és a terrortámadások időszakában is, addig az Egyesült Államokban a polgárok önként lemondtak egyes szabadságjogokról biztonságuk érdekében (telefonok lehallgatása, e-mailforgalom figyelése, kamerahálózatok mindenütt).

A szaúdi dilemma

Az amerikai törvényhozás pénteken megszavazta azt a törvényt, mely lehetővé teszi, hogy a szeptember 11-i terrortámadás áldozatainak hozzátartozói pert indíthassanak a bűnrészességgel gyanúsított országok ellen, köztük Szaúd-Arábia ellen is.

A 19 terroristából 15 szaúdi állampolgár volt, bár Szaúd-Arábia szerepét egyetlen megdönthetetlen bizonyíték sem támasztja alá – de nem is zárja ki.

A szaúdi királyság ugyanakkor az USA kvázi szövetségese az Iszlám Állammal szemben, ráadásul a szaúdi vezetés arra figyelmeztette Washingtont, hogy ha elfogadják a fent említett törvényt, Rijád több mint 750 milliárd dollárnyi kinnlevőségét vonná ki az amerikai piacról – vagyis az amerikai államadósság tetemes része szaúdi kézben van. Valószínűleg emiatt ígérte Barack Obama januárban leköszönő amerikai elnök, hogy megvétózza a javaslatot.

Körkép.sk

Nyitókép: CNN.com