A magyar kormányfő a tanácskozás után a bécsi magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján sikerként értékelte, hogy a részvevők egyetértettek: a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani. Orbán Viktor szerint ugyanakkor kudarcnak tekinthető, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát. 

 

Kiemelte, ez felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető. A magyar miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket.

 

Ezzel számban mások, köztük Magyarország, úgy gondolják, szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg – fejtette ki Orbán Viktor. A migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni – tette hozzá. A miniszterelnök tájékoztatása szerint a részvevők nem jutottak egyezségre javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség.

 

 hirdetes_810x300  

 „Van egy ötlet Ausztriában, az a negyedik lehetőség, az nekünk nagyon fájna, hogy a védelmi vonal Ausztria és Magyarország között van. Azt mondom az osztrák barátainknak, hogy nem érdemes Ausztria és Magyarország közé kerítést építeni, inkább együtt menjünk le a szerb-magyar határra, és ott együtt (…) védjük meg Magyarország déli határát” – fejtette ki.

 

Új védelmi vonal jöhet létre
Ezzel összefüggésben beszámolt arról, hogy a macedón miniszterelnökkel kétoldalú megbeszélést is folytatott, amelyen világossá tette: annak érdekében, hogy a magyar-szerb határtól délebbre jöjjön létre egy új védelmi vonal, Magyarország kész eszközt, embert és pénzt adni.Közölte azt is: Magyarország azt kéri az Európai Uniótól, hogy növelje meg és igazságosabban ossza szét a migráció kezelésére szánt forrásokat az érintett országok között.

 

A kormányfő az uniós források nagyságrendje mellett azok belső elosztását is kifogásolta, mert az szerinte aránytalan, miután „a pénzt mindig Olaszország és Görögország kapja”, miközben Bulgária, Macedónia és Szerbia „szégyentelenül kis összegekhez” jut. Kérte ezért, hogy az utóbbi három országnak folyósítsanak elegendő forrást. Bulgáriával kapcsolatban megjegyezte, hogy a múlt heti pozsonyi EU-s csúcstalálkozón Szófiának megígért pénzügyi segítségből „még semmi nem érkezett meg” oda.

 

Többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország, amelynek eddig csaknem 500 millió euróba (150 milliárd forint) került a határvédelem – és ez a költségvetésben nem tervezett extra kiadásként folyamatosan megjelenik -, egyetlen eurót nem kért most sem az EU-tól.

 

„Magyarországot becsapták egy bonyolult jogalkotási rendszerben

 

Az Angela Merkel német kancellár álláspontját firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: a német álláspontban szerinte nincs változás, a németek továbbra is hisznek abban, hogy „a kvóta egy értelmes dolog”. Hozzátette, mindez azt jelenti, hogy a magyar álláspontban sincs változás: meg kell védeni a határt, a már megépített kerítést pedig meg kell erősíteni. Megjegyezte, néhány héten belül Magyarország képes lesz arra, hogy ha egyszerre több ezer vagy tízezer migráns érkezik a határához, akkor feltartóztassa őket fizikai eszközökkel.

 

A migránsok kötelező befogadását előíró kvóták ügyében a miniszterelnök úgy nyilatkozott: egész Magyarországot becsapták egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben. Úgy fogalmazott, „rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim”

 

Hangsúlyozta, az Európai Tanács „késhegyig menő viták” után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség, így Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt.

 

Súlyos a helyzet Afrikában

 

Ezért szorgalmazta Líbia stabilizálását és „egyben tartását” is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai ország tengerpartjánál azt a „gigantikus menekültvárost”, ahová vissza kell majd vinni az onnan Európába érkezett illegális bevándorlókat.

 

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Európai Uniónak Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, hasonlót, mint Törökországgal. Indoklásul jelezte: Egyiptomban 5,5 millió migráns várakozik, így ha az EU nem köt megállapodást Egyiptommal, „akkor onnan meglepetés érhet bennünket”.

 

Líbia és Egyiptom kulcsországai lesznek a következő néhány év Európa-politikájának – jelentette ki a miniszterelnök.
Líbiáról többen is faggatták a kormányfőt, aki elmondta: bár Magyarország súlya nem hatalmazza fel arra, hogy „ilyen dimenziókban” gondolkodjon, de hajlandó lenne arra, hogy egy líbiai hogy egy líbiai kormány létrehozatala nélkül is felügyelet alá vonhatnák a líbiai partszakasz egy részét, hogy ott ellássák az Európába tartó migránsokat.

 

 Ha ezt nem vállalják, akkor el kell törölni a fegyverembargót, és kell egy líbiai kormány, amely rendelkezésre bocsát egy partszakaszt menekülttábor létrehozására, és megengedi, hogy Európából érkezett fegyveresek vegyék körbe ezt a tábort. A kvótánál ezek sokkal becsületesebb, egyszerűbb és az európai jogrendnek inkább megfelelő megoldások.

 

MTI
kép: MTI / Szecsődi Balázs

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!