A V4 szakadásáról cikkezett a Financial Times

Miközben a hazai sajtóban – konkrétan az Új Szó mai számában – azt olvashatjuk, hogy „Pozsonyban keresett megerősítést a múlt heti népszavazás után Orbán Viktor”, a Financial Times brit gazdasági lap hasábjain egy nappal a két kormányfő találkozója előtt érdekes elemzőcikk jelent meg a Visegrádi Négyek megosztottságáról, ami talán árnyaltabb képet ad a közép-európai blokkban uralkodó viszonyokról.

Annak ellenére, hogy viszonylag későn csatlakoztak az Európai Unióhoz, a visegrádi országok együttműködésükkel és együttszavazásukkal jelentős befolyásra tettek szert. Most azonban, a Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország közti kötelék kezd felbomlani, és ez aláássa pozíciójukat az EU-ban – írja a Financial Times a Visegrádi Csoportról írt háttérelemzésében.

Megosztottabb, mint elsőre gondolnánk

   

A brit gazdasági lap szerint a Brexit utáni Európáról alkotott elképzeléseik olyannyira különböznek, hogy az megbontotta a kvartett egységét, és egyes diplomaták úgy gondolják, Lengyelország és Magyarország euroszkeptikus és antiliberális retorikájukkal egyre távolabbra kerülnek Csehországtól és Szlovákiától.

„A Visegrádi Csoport egységesnek tűnhet kívülről, de amikor valódi külpolitikai stratégiáról van szó, Csehország és Szlovákia más utakat keres”

Mondta Krekó Péter a budapesti Political Capital agytröszt igazgatója, hozzátéve, hogy Pozsony és Prága jobbnak látja igazodni az uniós főirányhoz, mint hogy együtt, de egyedül maradjon a V4-ben.

Kettő plusz kettő az új felállás

A Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság Párt és a magyar kormány Brüsszel leghangosabb kritikusai a Brexit-népszavazás óta, akik radikális változásokat követelnek például az uniós alapszerződés módosításával kapcsolatban is.

Arra törekednek, hogy csökkentsék az uniós intézmények hatáskörét és a nemzeti kormányok egy lazább unióját hozzák létre. Ez megrémíti a pozsonyi és prágai diplomatákat, akik igyekeznek távolságot tartani magyar és lengyel partnereiktől, közben pedig a Brüsszellel és Berlinnel fenntartott szoros kapcsolatot hangsúlyozzák – írja a brit lap.

„A kettő plusz kettő lett az új felállás” mondta az egyik vezető régiós diplomata a Visegrádi Csoportról a Financial Timesnak, „[Nyár óta] megváltozott a hangulat, és az összhang a csoportban sokkal rosszabb”.

Eredményes érdekérvényesítés

A diplomaták szerint, a különbözőségek gyengítik a csoportot, amely 2004-es uniós csatlakozása óta folyamatosan növelte befolyását.

A Visegrádi együttműködésnek köszönhetően érkeztek a régióba a nagy összegű uniós támogatások a kelet-európai utak felújítására, az energiahálózatok infrastruktúrájának összekapcsolására. A Visegrádi Csoport érte el, hogy Brüsszel enyhítsen a környezetvédelmi szabályozások egy részén, és ezzel megvédte szénbányáit és erőműveit. A Visegrádi Négyek akadályozták meg David Cameron korábbi brit miniszterelnököt abban, hogy újratárgyalja az EU-val a munkaerő szabad áramlásának (vagyis a kelet európaiak nagy-britanniai munkavállalásának) korlátozását.

Szlovákia tagja az eurozónának, ami még inkább az Unióba integrálja. A soros uniós elnökséget jelenleg betöltő ország lecserélte korábbi nacionalista retorikáját egy sokkal konszenzuskeresőbb hangnemre. Csehország pedig hagyományosan a „legnyugatiasabb” tagnak látja magát (abból kiindulva, hogy Prága nyugatabbra van mint Bécs – a szerk. megjegy.), aki számára sokkal fontosabb a jó viszony fenntartása Németországgal, mint bármely más szövetségesével.

A cseheknek és szlovákoknak kényelmetlen a visegrádi tagság

Miközben Pozsony és Prága támogatja valamilyen formában az EU reformját, kényelmetlennek érzik a Budapest és Varsó retorikáját.

A Financial Times szerint Csehország és Szlovákia akarata ellenére Magyarország és Lengyelország többször is kijelentette, hogy az uniós alapszerződés megváltoztatásának kérdésében a V4-ek egységesek. Az uniós csúcstalálkozók előtti visegrádi egyeztetések hangulata épp ezért igencsak feszült volt – legalábbis a brit lap által említetett diplomaták szerint, akik részt vettek a találkozókon.

Robret Fico szlovák kormányfő néhány napja azt nyilatkozta Magyarország és Lengyelországra utalva, hogy

„Vannak országok, amelyek mélyebb reformokat szorgalmaznak. (…) Nem hiszem, hogy minden rendben van, ugyanakkor nem gondolom, hogy hozzá kellene nyúlnunk az alapszerződéshez”

Külön utakon

Két másik régiós diplomata szerint Prága és Pozsony alternatív szövetséget akar kialakítani, például Ausztriával, ezzel is kifejezve nemtetszését Orbán Viktor azon javaslatával szemben, hogy a V4 tagja legyen Horvátország is – ami szerintük egy kísérlet arra, hogy a csoport ideológiai egyensúlyát Budapest és Varsó javára billentse át.

„Nem akarjuk, hogy megszűnjön a visegrádi együttműködés, mert értékesnek tartjuk. (…) De azt sem akarjuk, hogy egyesek pajzsként használják egy őrült kulturális forradalomhoz”

Az egyik cseh tisztviselő még keményebben fogalmazott:

„Egyre kényelmetlenebb a csoport tagjának lenni. A V4 egy mérgező márkanév. (…) Annyit tehetünk, hogy üzeneteket küldünk a Nyugatnak, és próbáljuk a minimumra csökkenteni a károkat”

Körkép.sk

Nyitókép: sme.sk