A dalai láma Szlovákiában: Kiska fogadta, Bugár lemondta. A kormánynak kényelmetlen a tibeti kérdés

Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök egy magánebéd keretében találkozott a dalai lámával, Tibet szellemi vezetőjével, aki Szlovákiában tett látogatást az elmúlt hétvégén.

„Ma volt szerencsém újra találkozni a dalai lámával, elnökként most először. A legnagyobb tibeti szellemi vezetővel az emberek közti megértés fontosságáról beszéltünk, arról, hogy a vallások hasonlítanak, ha a szereteten, megbocsátáson és empátián alapulnak. Beszéltünk mai világunk problémáiról is. Néha úgy tűnik, hogy a mai kor sokkal bonyolultabb, a világ kicsi, de vannak problémák, amelyek csak a fejünkben léteznek. A legboldogabbak azok, akiknek célja mások boldogsága, a legboldogtalanabbak pedig azok, akiknek célja önmaguk boldogsága”.

Bugár az utolsó pillanatban lemondta

   

Bugár Béla (Most-Híd), a parlament alelnöke az eredeti tervektől eltérően végül nem találkozott a szellemi vezetővel, az utolsó pillanatban lemondta, így a legmagasabb közjogi méltóságok közül csak az államfő, és a parlament ellenzéki alelnöke, Lucia Nicholsonová találkozott a dalai lámával, a kormány részéről pedig csak František Šebej (Most-Híd).

„Ez az ő döntése (Bugáré, a szerk. megj.), amit nem tartok teljesen önkéntesnek. Nem lehet kormányozni a kommunistákkal és egyúttal fogadni a dalai lámát is”

Jegyezte meg Nicholsonová Bugár távolmaradásáról.

A találkozón jelen volt Csáky Pál MKP-s EP-képviselő és Martin Poliačik SaS-es parlamenti képviselő is.

A DennikN a tegnapi találkozó után megjegyezte, hogy Andrej Kiska államfőt a jövőben nagy valószínűséggel nem fogják meghívni hivatalos keretek között Kínába. A lap szerint, bár nem lehetett megbecsülni pontosan mekkora nyomást igyekezett gyakorolni az elnökre a kínai nagykövetség, mégiscsak dicséretes, hogy a távol-keleti gazdasági nagyhatalom tiltakozása ellenére Kiska találkozott a dalai lámával.

Ismerős érvelés: az ország területi egységének szentsége

Kína gazdasági befolyása a világban és régiónkban is egyre nagyobb, Peking pedig elvárja, hogy bizonyos kérdéseket a partner országok ne feszegessenek – közéjük tartozik Tibet függetlensége is. Kína egyik politikai szentsége az ország területi egységének megkérdőjelezhetetlensége. Ez a hazai szlovák politikából is ismerős lehet számunkra, ráadásul az indokok között is húzható némi párhuzam.

Peking hozzáállása azonban világos stratégiai megfontolásokon alapul. Kína és India viszonya az 1962-es kínai-indiai háború óta rendkívül feszült. Tibet Kína számára Indiával szembeni ütközőzónaként is szolgál. Ezen túl a tartomány a világ egyik legfontosabb természetes víztározója, a két sarkör után a legnagyobb vízkészlettel rendelkezik, ezért harmadik sarkkörként is emlegetik – a 4000 méter fölé magasodó Tibeti-fennsík frissen és tisztán tartja a vizet.

Márpedig Ázsia vízkészletének körülbelül egyharmada Tibetben van. Szemléletesebben: Tibet adja a térség folyóinak zömét, vagyis a Föld lakosságának felét ő látja el édesvízzel. A globális felmelegés miatt a kínai folyók vízhozama csökkent, emiatt a térség fontossága még jobban felértékelődött.

Erdogan esete az ujgurokkal és a kisebbségvédelemmel

Egyelőre a kínai kormány nem helyezett kilátásba a szlovákiai találkozó miatt semmilyen szankciót, de a múltban nem mindenki úszta meg ennyivel.

Recep Tayyip Erdogan török államfő tavaly felszólalt a Törökországban is honos ujgur kisebbség érdekében  Az ujgurok a kínai Tamir-medencében élő muzulmán kisebbség, akik szélesebb autonómiát vagy függetleneséget követelnek a maguk részére. Törekvéseiket azonban a pekingi kormány terrorizmusnak bélyegzi, és minden megmozdulásukat vérbe fojtja.

Erdogan nem sokkal kijelentései után hivatalos látogatást tett Kínában, első útja az ujgurokhoz vezetett, majd pedig a hivatalos kínai képviselethez. Ez utóbbi találkozó eredményeképpen Erdogan közös nyilatkozatban jelentette ki, hogy tiszteletben tartja Kína területi egységét, és elutasít minden Kína-ellenes, elszakadást támogató cselekményt. Az ujgur kisebbség kérdését a török elnök azóta is kerüli felszólalásaiban.

Nem csoda: Törökország külkereskedelmének több mint egy tizede Kínával bonyolódik.

DennikN.sk, Körkép.sk

Nyitókép: facebook/Csáky Pál