A GLOBSEC biztonságpolitikai intézet legfrissebb kiadványából kiderül, hogy a szlovákiai polgárok a legkevésbé elégedettek a kormányfőjükkel, a legkevésbé nyugati irányultságúak, és hát, NATO-szövetségeseink mellett sem akarnánk annyira kiállni, ha konfliktusra kerülne sor. Persze vannak erősségeink is. Angela Merkel népszerűsége nálunk a legalacsonyabb…
Vasárnap zárult a pozsonyi Globsec biztonságpolitikai fórum, amelyre a világ 70 országából érkezett több mint 3000 vendég és 150 előadó. Olyan kérdéseket feszegettek, mint a propagandahírek terjedése Közép-Európában, a V4, Románia, Bulgária és Horvátország geopolitikai helyzete.
Ebből az alkalomból a Globsec Intézet közzé tette a GLOBSEC TRENDS 2017 című kiadványát, amelyben az fentebb említett hét országról közöltek érdekes, néha megdöbbentő adatokat.
Hét tény Közép-Kelet-Európáról
A dokumentum bevezetőként hét érdekes megállapítást tesz a térségről:
Csehország, Magyarország és Szlovákia semleges helyet próbál tartani Kelet és Nyugat közt, annak ellenére, hogy mindhárom ország az EU és a NATO tagja.
Emberek versus politikusok: az euroszkeptikus politikai retorika ellenére, amelyek több országra is jellemzőek a térségben, a közvélemény viszonylag nagy arányban még mindig az EU-ban maradás mellett foglal állást.
A NATO-tagságot biztonsági garanciának tekintik a régióban, Közép-Kelet-Európa 7 országa közül 4 mégsem szívesen látna vendégül NATO-csapatokat területén.
Hétből hat országban a lakosság többsége a liberális demokráciát preferálja az erős autokrata vezetővel szemben.
A lengyelek és horvátok két harmada szerint a média nem fest igaz képet a valóságról.
Közép-Kelet-Európában több mint 10 millió ember hisz az dezinformációs internetes portálok álhíreinek.
A fiatalok jóval hajlamosabbak elhinni az álhíreket, mint az idősebb generációk.
Szlovákia a legkevésbé nyugati irányultságú
A Globsec adatai szerint a régióban Szlovákiában a legalacsonyabb azon lakosok száma, akik nyugati irányultságúnak vallják magukat – mindössze 21 százalék, ugyanakkor Szlovákiában, Magyarországon és Csehországban a többség inkább semleges állást foglal a „Nyugat vagy Kelet” kérdésben.
A legtöbben azért szimpatizálnak a Nyugattal, mert gazdasági előny és fejlődés lehetőségét látják benne: magasabb életszínvonal, szociális biztonság. A tanulmány erre ugyan nem tér ki, de Szlovákia esetében egyértelmű, hogy a Nyugat alacsony támogatása visszavezethető a nyugati integrációkor beígért felzárkóztatás elmaradására – helyette megjelent az agyelszívás, a bérek nem a várt mértékben nőttek, és ezeket a feszültségeket a világválság csak a felszínre hozta.
Szlovákiáról azt is meg kell jegyezni, hogy a V4 többi tagjától eltérően csak 2004-ben vált a NATO tagjává – Lengyelország, Magyarország és Csehország 1999-ben.
Egyébként Magyarországon a legmagasabb a semleges (Kelet és Nyugat között) állást foglalók aránya (53 százalék). Érdekes, hogy Szlovákia után Csehországban a legalacsonyabb a Nyugatot támogatók aránya (33 százalék). Ami a keleti orientációt illeti, Szlovákia a maga 9 százalékával Romániához és Bulgáriához áll közelebb a V4-ek helyett.
Európai Unió: Vele vagy nélküle?
A legeuroszkeptikusabbak a csehek, 29 százalékuk mondja azt, hogy el kéne hagyni az Uniót. Ugyanezt a szlovákiaiak mindössze 15 százaléka mondja. És bár rengeteg kritika éri Orbán Viktort, Magyarországon az egyik legnagyobb az Unió-párti lakosok aránya (79 százalék), miközben 14 százalék lépne ki az EU-ból. (A holtversenyben élen járó Lengyelország és Románia esetében az unió-pártiak aránya 80 százalék, Szlovákiában 59 százalék, bár ez komoly visszaesés az öt évvel ezelőtti 68 százalékhoz képest).
Csak minden ötödik szlovákiai szállna harcba NATO-szövetségeséért
Bár Közép-Kelet-Európában egyértelműen fontosnak tartják a NATO-t a biztonság kérdésében, arányaiban kevesebben mondják azt, hogy szükség esetén országuknak harcba kéne szállnia megtámadott szövetségese oldalán.
A mindenki egyért elvet – miszerint ha egy tagot megtámadnak, a többi azonnal segítségére siet, ez a Washingtoni Szerződés úgynevezett 5. cikkelye – Bulgáriában támogatják a legkevésbé (természetesen, míg nem kerülnek a megtámadott helyzetébe…), a lakosok 47 százaléka segítene szövetségesén.
Szlovákia sem épp szolidáris ebben a kérdésben, a lakosok mindössze 54 százaléka lépne hadba egy szövetségese oldalán. Magyarországon ez az arány 68 százalék. Az, hogy Lengyelországban a szövetséges mellett kiálló lakosok aránya 90 százalék, önmagában is jelzi, mennyire érzi magát fenyegetve északi szomszédunk.
A liberális demokrácia a legnépszerűbb (?)
Kissé talán hihetetlen, de a térség minden államában a liberális demokráciát tartják a legjobb politikai rendszernek – állítja a Globsec. Ráadásul az ezt vallók aránya Szlovákiában a második legnagyobb – miközben nálunk a legalacsonyabb az autokrata politikai rendszerrel szembeni szimpátia.
Érdekes, hogy Magyarországon a legnagyobb a liberális demokráciát támogatók száma – megint csak kiemeljük, hogy a Globsec szerint – és a második legalacsonyabb az autokrata rendszereket elutasítók száma. Meg kell jegyezni, hogy a diktatúrával szemben a legtöbben valóban a liberális demokráciát választanák – de mint tudjuk, ennél azért több politikai kormányzási forma működik.
A tanulmány egyik legérdekesebb része azt tárgyalja, hogy a lakosság mekkora aránya szeretné, hogy közvetlenül, referendumok útján döntsön a fontos kérdésekben, és hány százalékuk elégszik meg a parlamenti képviselőkön keresztüli döntéssel.
A horvátok 72 százaléka inkább a népszavazást preferálná, ezzel ők a csúcstartók Közép-Kelet-Európában. Szlovákiában 57 százalék, ami ugyan kevesebb, de még mindig a lakosság többsége. Magyarország „csak” 51 százalék, azzal, hogy ott a legmagasabb azok száma, akik megelégszenek a képviselőkön keresztüli döntéshozással (ez utóbbiak aránya Szlovákiában 38 százalék).
Vezetők: Fico a legnépszerűtlenebb
A visegrádi országokban az összes kormányfő népszerűsége 50 százaléka alatti a saját országában. Robert Ficoé 33 százalék, míg közép-európai kollégái 10 százalékponttal jobban teljesítenek. A tanulmány megjegyzi, hogy Csehországban a lakosság többsége szimpatizál Orbán Viktorral és Robert Ficoval is.
Ami a nemzetközi vezetőket illeti, Angela Merkel Szlovákiában a legnépszerűtlenebb, a polgároknak csak 19 százaléka szimpatizál vele. Trump sem nyerte el a tetszésünket, csak 21 százalékos a népszerűsége. Vlagyimir Putyinnnal ellenben a lakosok 41 százaléka szimpatizál, bár még így sem annyira népszerű nálunk, mint például Bulgáriában (70 százalék).
Médiába vetett bizalom
Szlovákiában a második legmagasabb azon lakosok aránya, akik hisznek a „dezinformációs” hírportáloknak. A tanulmány nem nagyon tárgyalja, melyek tartoznak ide, sokan ide sorolják a Sputnik orosz hírügynökséget is, bár még a balliberális sajtó is vesz át tőlük bizonyos híreket. Az orosz hírportáltól egyébként nehezen várható el, hogy ne orosz szemszögből tálalja a világ eseményeit – hiszen a nyugati mainstreami média sem áll az objektivitás magaslatán.
Mindazonáltal érdekes, hogy Lengyelországban hisznek legkevésbé a főirányú médiának, a lengyelek 68 százaléka nem bízik a mainstream-i sajtóban. Szlovákiában a bizalmatlanság foka az egyik legalacsonyabb, 40 százalék. Persze az sem mellékes, hogy nálunk a legalacsonyabb azok aránya, akik politikai hírek után böngésznek a neten (28 százalék, szemben Magyarország 46 százalékával, vagy Lengyelország 75 százalékával).
Körkép.sk
Nyitókép: dobrenoviny.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
