Vlagyimir Putyin egy televíziós interjúban azt nyilatkozta, hogy a NATO az Egyesült Államok külpolitikájának megvalósítja, ami „nem szövetségesek, hanem vazallusok” csoportosulása. A tévés interjút Oliver Stone amerikai filmrendező készítette, aki a Showtime amerikai tévécsatornának készít dokumentumfilmet, amit június közepén mutatnak be az USA-ban.

 

Az orosz elnök azt mondta:

 

„Mikor egy ország a NATO tagjává válik, már csak igen nehezen tud védekezni egy olyan nagy ország vezetőjének nyomása ellen, mint amilyen az USA. (…) [Az ilyen országokban aztán] könnyen megjelenhetnek (…) a rakétavédelmi rendszerek, új támaszpontok és, ha szükséges, új támadó-komplexumok”

 

Putyin szerint egy ilyen helyzetben Oroszországnak nem amrad más választása, mint ellenlépéseket tenni, amivel értelemszerűen nő a feszültség.

 hirdetes_300x300  

 

Arra a kérdésre, hogy Moszkva miért reagál olyan érzékenyen a NATO bővítésére, Putyin azt válaszolta, hogy ő a „NATO értékeit – vagy azok hiányát – veszélyként” értékeli.

 

Az orosz elnökk elismerte azt is, hogy amikor még Bill Clinton volt az amerikai elnök, felajánlotta Washingtonnak Oroszország csatlakozását a NATO-hoz. Állítása szerint Clinton nem volt az ötlet ellen.

 

„De az egész amerikai delegáció ideges lett”

 

mondta, majd hozzátette, hogy ez a beszélgetés Clinton hivatali időszakának utolsó napjaiban zajlott le köztük.

 

Bill Clinton amerikai (balra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök Japánban 2000-ben. Fotó: businessinsider.com

 

Oroszország és a Nuygat egymásnak feszülése változó intenzitással zajlik az ukrán Majdani forradalom kitörése óta. Ukrajna kikerülése az orosz befolyási övezetből ellenlépéseket váltott ki Moszkvából, aki egyértelműen jelezte, hogy a konfliktust is vállalja érdekei érvényesítésében. Érdekes azonban, hogy a terrorizmus elleni harcban Oroszország és a Nyugat stratégiai célja közös, mindkét oldalon sok áldozatot követelő terrorcselekményekre került sor.

 

Az atomfegyverek és a proliferáció kérdése Moszkva számára kulcsfontosságú. George Friedman geopolitikai elemző szerint a hidegháború kezdetén az amerikai stratégák abból indultak ki, hogy egy hagyományos háborúban képtelenek lennének megakadályozni a szovjeteket, hogy elfoglalják Nyugat-Európát, amit természetesen nem hagyhattak. Ezért az elrettentés eszközeként hatalmas atomarzenált építettek ki. Az nukleáris fegyverkezési verseny ennek az eredménye.

 

Körkép.sk, TASR.sk

Nyitókép: nytimes.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!