A csütörtökön és pénteken zajló uniós csúcs a hivatalos álláspontok szerint nagy előrelépést jelentett Európa számára, bár számos kérdésben nem sikerült közös nevezőre jutni. Persze, ennél azért jóval több dolog történt a kétnapos találkozón, amely elsősorban a sajtó által „aranyifjúként” hirdetett Emmanel Macron francia elnök és a V4-ek egymásnak feszüléséről szól.
Nyilván, a V4 alatt elsősorban Lengyelországot és Magyarországot kell érteni, akik kijelentéseikkel egymást támogatták Franciaországgal szemben. Csehország, a közelgő parlamenti választások miatt nem fogalmazott meg különösebben kritikus álláspontot, Szlovákia pedig – ahogy arról korábban írtunk – a távolságtartás politikáját alkalmazza.
A fő téma a V4-ekkel kapcsolatban némileg meglepő módon mégsem a kötelező betelepítési kvóták voltak, hanem a kelet-európai kiküldött munkások. Ha egy nyugat-európai országban egy multinacionális vállalat kap egy megbízást, akkor joga van arra, hogy kelet-európai munkásait vonja be a projektbe – például szlovákiai üzemében dolgozókat kiküldi pár hónapos megbízatásra. Mivel Kelet-Európában a szociális járulékok nagysága és a bérek alacsonyabbak, ezért a cégek ezt a megoldást előszeretettel alkalmazzák, a nyugat-európai munkaerő rovására.
Macron nem volt túl taktikus
Emmanuel Macron francia államfő és a V4-ek miniszterelnökei közti feszültség már a találkozó előtt adott volt, mivel Macron a csúcs előtti napokban több nyugat-európai újságnak is interjút adott, amelyek során két figyelemreméltó kijelentést tett. Az alig negyven éves francia elnök ugyanis arra figyelmeztette a kelet-közép-európai államokat, hogy az EU „nem szupermarket”, ahol kedvük szerint válogathatnak az előnyökből és a hátrányokból.
Macron egy másik kijelentésében pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a Brexit a kelet-európai vendégmunkások miatt történt, mert brit munkahelyeket vesznek el.
Orbán Viktor: Macron még új fiú
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az interjúkban elhangzott kijelentésekre reagálva csütörtökön azt nyilatkozta Macronról:
„Új fiú a francia elnök, most jön először csúcsra. (…) Nyilván a belépője nem túl biztató, mert tegnap azt gondolta, hogy a barátságnak az a legjobb formája, hogy belerúg a közép-európai országokba. Ez itt nem szokás, de szerintem majd ő is kiismeri itt magát.”
Az uniós csúcs utáni sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban a magyar miniszterelnök még annyit mondott, hogy Macronnal „barátságunk férfiasan kezdődött”, de hozzátette, hogy a korábbiakkal összevetve régen volt ilyen kooperatív, együttműködésre törekvő és pragmatikus tanácsülés.
Franciaországgal szemben Lengyelország is kiállt magyar szövetségese mellett, és szintén kritizálta Macront, lényegében ultimátumot adva neki, hogy vagy tovább demonstrálja a sajtónak a kelet-európaiakkal szembeni ellenérzéseit, vagy „részt vehet egy tényeken alapuló beszélgetésen”.
Újra kiderült, hogy a V4 nem egységes
Az Euractiv.com hírportálnak egy francia diplomata elárulta, hogy a szlovák miniszterelnök hozzáállása a Macronnal folytatott tárgyaláson is bizonyította, hogy a Visegrádi Csoport nem egységes.
Robert Fico szlovák kormányfő ugyanis maga is kijelentette, hogy a fejlett Németországgal és Franciaországgal együtt szeretne Európa magjához tartozni. A kormányfő azt is elmondta, hogy hajlandó minden uniós találkozó előtt külön egyeztetni Macronnal.
Fico az általa interneten közzétett videóban a következőképp magyarázta különutas viselkedését:
„A kérdés, amire felelnünk kell, nagyon egyszerű. Össze akarjuk-e kapcsolni Szlovákia jövőjét Európa legfejlettebb országaival, mint amilyen Németország és Franciaország? Az én válaszom, hogy igen. (…) Meggyőződésem, hogy Németország és Franciaország nagyobb [gazdasági] növekedést érnek el, és mélyebb integrációt illetve együttműködést követelnek majd meg a tagállamoktól”
Macron addig üti a vasat, amíg meleg
Emmanuel Macron rendkívül aktív politikát folytat, igyekszik mindenhol ott lenni, és jóval dominánsabb szerepet játszani európai kérdésekben, mint ahogy azt Francois Hollande tette. Ami érdekes, hogy elődjéhez hasonlóan hitet tett amellett, hogy a francia-német „szimbiózis” elengedhetetlen előfeltétel az EU gondjainak megoldásához, de azt is hangsúlyozta, hogy Párizs és Berlin ezentúl „kéz a kézben” dolgozik majd és megtalálja a közös hangot.
Ami a fenti kijelentésekben a sorok között kiolvasható, hogy Macron láthatóan nem akarja felvállalni azt a passzív szerepet, ami Hollande elnöksége idején Franciaországnak jutott Németország mellett. Kihasználva tehát, hogy Berlin rendkívül visszafogott külpolitikát folytat az ősszel esedékes választások miatt, megpróbálja megerősíteni pozícióját a többi tagállamnál. A időbeli előny egyelőre még nála van, kérdés, mit tud elérni őszig európai partnereinél.
Szlovákia súlya lecsökkent
Szlovákia esetében korábban már megemlítettük, hogy az ukrajnai Majdani forradalom óta az ország szerepe drasztikusan lecsökkent. Megszűnt kulcsfontosságú tranzitországnak lenni az orosz gázexport számára. Ukrajna nyugati befolyási övezetbe kerülése után Vlagyimir Putyin orosz elnök fontosabbnak tartotta, hogy a magyar miniszterelnökkel ápoljon kapcsolatokat, mint a szláv kistestvér Szlovákia kormányfőjével.
Szlovákia tehát rá van szorulva új, erős szövetségesekre, hogy pozícióját Európában bebiztosítsa. Ha az oroszok ellenében nem tud hasznosnak bizonyulni, hát Brüsszel szövetségese lehet a V4-ek megzabolázásában.
Körkép.sk, Politico.eu, MTI, Euractiv.com
Nyitókép: sme.sk
Megosztás:
Címkék: Csehország emmanuel macron EU-csúcs európai unió Főoldal Franciaország Lengyelország magyarország Orbán Viktor Robert Fico Szlovákia visegrádi csoport
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
janosdunai
2017. jún. 25. 08:34m még idegen kulturaju csordák legelesszenek mindenfelé az öslakosokat öruletbe kergetve vagy fegyverbe kenyszeritve.fekete jani feéle rafkos ugynevezett hasrautott kamatra is beinteni.de ezek nem kellenek ezek a 80% felett keresö csicskák .nekunk a 80% alul az szamit.
A kommenteket lezártuk.