Az ukrán oktatásügyi törvény politikai vetülete: 2 százalékos népszerűségről akar kitörni az ukrán politikai elit

A magyar külgazdasági és külügyminiszter berendelte a minisztériumba Ukrajna Budapestre akkreditált nagykövetét hétfőre, mert személyesen is tájékoztatni kívánja, hogy „szégyennek és gyalázatnak” tartja az ukrán oktatási törvény módosítását – írta az MTI.

A vitatott ukrán oktatási törvény elfogadása miatt Szijjártó Péter magyar külügymniszter utasításba adta, hogy a magyar diplomácia semmilyen szervezetben nem támogathat egyetlen ukrán kezdeményezést sem, és Magyarország nem támogat semmilyen, Ukrajna számára fontos döntést.

A kemény magyar álláspont hátterében az ukrán parlament (Rada) által a hét elején elfogadott oktatásügyi törvény áll, amely gyakorlatilag száműzte az anyanyelvi oktatást az iskolákból – az alapiskolák 5. osztályától kezdődően.

   

Szijjártó: “Ukrajna hátba szúrta Magyarországot oktatási törvényének módosításával”

Nemzetállami ambíciók

Az elhúzódó háborúban, ami lényegében kettéosztotta Ukrajnát egy nyugatbarát nyugati és egy oroszbarát keleti részre, nem sikerült áttörést elérni Kijevnek. A gazdaság lényegében padlóra került. A Stratfor magán-hírszerző ügynökség adatai szerint épp az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött régiók adják a legnagyobb részét az ukrán gazdasági termelésnek, amihez értelemszerűen most nem férnek hozzá.

A kijevi vezetésnek eredményeket kell felmutatnia. Túl vannak ugyanis a választási félidőn, 2019-ben parlamenti választások lesznek, a pártpreferenciák pedig elképesztően siralmas képet mutatnak. Petro Porosenko ukrán elnök népszerűségi indexe mindössze 2 (!) százalékos, de a legtöbb politikusé sem magasabb. A népszerűségi lista élén szereplő Julija Timosenko népszerűsége is csak 6 százalék, miközben az emberek egy ötöde már most tudja, hogy nem vesz részt a választásokon, 30 százaléka pedig még nem tudja, hogyan döntsön.

A felméréseken Timosenko pártja, a Szülőföld Párt vezet, de csak 10 százalékpontot tudhat magáénak.

Hihetetlen méreteket ölt a kiábrándultság

A közvélemény-kutatások idén júniusban egyértelműen megmutatták, hogy az embereknek elegük van a kilátástalan háborúból és a sehova sem tartó politikai retorikából. A megkérdezettek 31 százaléka inkább nem, 57 százaléka egyáltalán nem ért egyet az ukrán parlament (tehát az egész politikai paletta) teljesítményével.

Ezen túlmenően azonban ott van a félelem attól, hogy az oroszok beavatkoznak majd a 2019-es választásokba. És persze igyekeznek elejét venni annak, hogy Moszkva orosz útleveleket adjon kettős állampolgárság címén az azt igénylőknek – Kijev ugyanis a dél-oszét példát látja benne, ahol a térség bekebelezése szintén a kettős állampolgárság tömeges megítélésével kezdődött.

Az új oktatásügyi törvény nem az első intézkedés, ami az ukrán nyelvet próbálja helyzetbe hozni az orosszal szemben. Porosenko idén márciusban jelentette be, hogy kvótákkal szabályozná az ukrán nyelvű műsorok mennyiségét a rádióban és a televízióban.

Nyugati orientáció – csak részben, nem egészben

A felmérések szerint az ország nyugati felében a lakosság többsége örülne az uniós tagságnak, míg a keleti felében értelemszerűen a kizárólag gazdasági együttműködésen alapuló társulást preferálják.

Épp szeptember 10-én lépett teljes mértékben hatályba az EU és Ukrajna közötti átfogó szabadkereskedelmi egyezmény (DCFTA). Ez a mostani, kárpátaljai magyarságot közvetlenül érintő helyzetben azért is érdekes, mert megállapodás feltétele, hogy Ukrajna kötelezettséget vállal

„a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a felelős kormányzás, a kereskedelem és a fenntartható fejlődés területén. Megerősíti együttműködését a környezetvédelem, a társadalmi fejlődés és a védelem, a közlekedés, a fogyasztóvédelem, az esélyegyenlőség, az oktatás, az ifjúság és a kultúra területein.”

Hogy ebbe hogyan fér bele a más nemzetiség nyelvén történő oktatás kriminalizálása, nehéz elképzelni. Ugyanakkor épp Szlovákia példáján tapasztalhattuk meg, hogy Brüsszel igazságérzete gyakran szelektív és szívesen alkalmaznak kettős mércét.

Körkép.sk

Nyitókép: Stratfor.com