Európa egyik legfontosabb parlamenti választása kezdődött el vasárnap reggel Németországban. A második világháború utáni 19. szövetségi gyűlést (Bundestag) képviselőit és kormányát ma választják meg a német polgárok.

 

05:33 – HIVATALOS: Angela Merkel megnyerte a vasárnapi német parlamenti választásokat. A voksok 33 százalékát szerezte meg, ami a 2013-as választásokhoz képest 8 százalékpontos visszaesés. Az SPD történelmi vereséget szenvedett, csak 20,5 százalékot kapott, Schulzék ellenzékbe vonulnak. A harmadik legerősebb párt az AfD lett 12,6. százalékkal. Ezek a  számok még valamelyest változhatnak az elkövetkezendő órákban. A CDU/CSU kizárólag a Jamaica-koalíciót választhatja, vagyis kemény kormányalakítási tárgyalásokra készülhet a Zöldekkel és az FDP-vel.

 

Forrás: DW.com

 

23:23 – Mutatjuk, kihez pártolták át Merkel szavazói:

 hirdetes_400x285  

 

Forrás: DW.com

 

És hogy honnan kiktől csábított el szavazókat az AfD:

 

Forrás: DW.com

 

21:59 – A német parlament jelenleg 630 képviselői hellyel rendelkezik. Az exit pollok alapján a következő választási időszakban 690-re nő a mandátumok száma. A német törvényhozás legkevesebb 598 képviselői helyből áll össze, és egy bonyolult rendszer alapján akár 900  képviselőre is bővülhet a körülményektől függően.

 

21:26 – Hivatalos eredmények még nincsenek, de az exit pollok részletes eredményei már elérhetőek. Eszerint bár Merkel megnyerte a választásokat, eredménye mégiscsak bukás. Híveinek maga is azt nyilatkozta, hogy sikerült elérni a párt „stratégiai célját. Ez azonban annyit tesz, hogy nélküle nem jöhet létre kormány. Tizenkét évnyi kormányzás után ez szerény győzelem. Ami azonban érdekesebb, hogy a CDU/CSU az egyetlen párt, amelytől kizárólag elpártoltak a szavazók, újakat meghódítaniuk nem sikerült. Merkelék 2,5 millió szavazatot vesztettek a négy évvel ezelőtti választáshoz képest, ebből több mint egy millió voksoló az AfD-hez pártolt át.

 

20:17 – A pillanat, amikor az AfD megtudja az első exit poll eredményeket:

 

 

20:08 – Több százan tüntetnek az AfD várható parlamenti bejutása ellen a német fővárosban.

 


19:08 – Kelet-Németországban az AfD lehet a második legerősebb párt.

 


18:58 – Most fejezte be Angela Merkel beszédét a CDU főhadiszálásán. Elmondta, hogy pártja kötelességének érzi a kormányalakítást, annak ellenére, hogy a vártnál rosszabb eredményre készülhetnek. Azt is elmondta, hogy a CDU „megpróbálja visszahódítani a szavazókat az AfD-től”.

 

 


18:54 – Bajorországban a Merkelék testvérpártja, a CSU is sokat veszített az előző választások eredményéhez képest (csaknem 11 százalékpontot). Ráadásul Németország legfejlettebb tartományában is 12,5 százalékot szerzett az AfD.

 

18:47 – Merkeléknél is napvilágot látnak az első nyilatkozatok. Az egyik képviselőjük például „nagy veszteségnek” nevezte az előzetes eredményeket a CDU-ra és az SPD-re nézve. Hogy miért, azt az alábbi infrografika jól szemlélteti: bal oldalon a mostani urnázás utáni felmérések eredményei, jobboldalon a négy évvel ezelőtti hivatalos eredmények. Van különbség.

 

 

18:39 – Ezekben a percekben tart beszédet Martin Schulz, aki elismerte, hogy az SPD-nek nem sikerült elérnie kitűzött célját, de továbbra is küzdeni fog a demokratikus elvekért, mint ellenzéki párt. A hírek szerint SChulzot nem váltják le, marad az SPD élén.

 

18:27 – Az SPD kijelentette, biztosan ellenzékbe vonul, tehát nem valósul meg az eddig kormányzó nagykoalíciós formáció a német parlamentben. A CSU egykori vezetője, Erwin Huber szerint, ha az urnázás utáni becslések beigazolódnak, az „kész katasztrófa lesz”. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a jósolt szavazatok tükrében melyik párt a képviselői helyek hány százalékát szerezné meg.

 

Forrás: TheGuardian.com

 

Eszerint a mostani nagykoalíciónak (CDU/CSU-SPD) szűk többségre tenne csak szert, de ezt a forgatókönyvet a szociáldemokraták már kizárták. A Jamaica-formáció (lásd cikkünk elején) szintén nem túl kényelmes többséget tudhat magáénak.

 

18:22 – A pillanat, amikor a CDU megtudja, hogy 33 százalék körüli eredményt mutatnak az exit pollok. Tanácstalanság, zavar és csend az éljenzés helyett. Négy évvel ezelőtt 41,5 százalékkal jutottak a törvényhozásba…

 

 

Merkel győzött az urnázás utáni felmérések alapján. Kérdés, hogy ez a győzelem mire lesz elég, hogyan tud felállni a koalíció. Fotó: Huffingtonpost.com

 

18:02 – És íme, megérkeztek az első exit poll eredmények az ARD német tévécsatornától:

 

CDU/CSU – 32.5%

SPD – 20%

AfD – 13.5%

FDP – 10.5%

Greens – 9.5%

Left party – 9%

 

Ez alapján az AFD a választások előtti felmérésekhez képest várhatóan jobban végez majd, Merkelék pedig rosszabbul, ettől azonban még ők (az exit pollok alapján) a választás győztesei.

 

Alább a ZDF Heute hírtelevízió Exit pollja látható. Minimális a különbség.

 

 

Kire szavazna a német választásokon?

Eredmény megtekintése

Betöltés ... Betöltés ...

 

17:54 – Néhány perc múlva zárják a szavazóhelyiségeket, és közzéteszik az első exit poll eredményeket.

 

17:00 – Országos szinten a szavazatra jogosultak 41,1 százaléka járult az urnákhoz délután 14:00-ig. Ez még nem tartalmazza a levélben leadott voksokat. 

 

15:45 – Ehhez nem nagyon lehet mit hozzáfűzni

 

 

15:11 – Az Észak-Rajna-Vesztfália (NRW) tartományi belügyminisztériuma szerint eddig a részvétel nagyjából 40 százalékos délben, 3 százalékponttal magasabb, mint a 2013-as választási nap ugyanezen szakában.

 

14:48 – Merkel is leadta voksát, lehet tippelni, vajon kire.

 

 

 

Forrás: storify.com

 

14:38 – Nyolc millióan nem szavazhatnak, bár Németországban élnek

 

A háború utáni választási törvénynek köszönhetően ma 7,8 millióan nem szavazhatnak Németországban, bár van bejelentett lakhelyük. A szigorú szabályozás nem teszi lehetővé (csak kivételes esetekben), hogy németen kívül más állampolgársággal rendelkezők is szavazhassanak. A közel nyolcmillió szavazati jog nélküli (félig-meddig) külföldiek átlagosan 15 éve élnek Németországban megszakítás nélkül, német adót és járulékokat fizetnek. (DW.com)

 

13:42 – Frank-Walter Steinmeier szociáldemokrata politikus, jelenlegi német elnök is kénytelen kivárni a sorát. Nincs kivételezés. Még délelőtt Steinmeier arra buzdította a német választókat, hogy minél többen menyjenek el szavazni. Sokan ugyanis úgy érzik, hogy nincs tétje a mai voksolásnak. Ez az AfD malmára hajtaná a vizet.

 

 

13:30 – Az urnák lezárása után legkevesebb fél órával néhányan már tudni fogják a választások várható eredményét. A német Infratest dimap közvélemény-kutató ügynökség egész álló nap a szavazófülkéből kijövő választókat kérdezgeti és egy nagy exit pollt tesz majd közzé 18 órakor. Több mint 120 ezer embert fognak megkérdezni.

 

Nem lehet elég korán kezdeni. Forrás: Politico.eu

 

11:45 – Manfred Weber, az Európai Parlament európai néppárti frakciójának vezetője – aki egyúttal  a bajor CSU tagja is – twitter bejegyzésében kijelentette, hogy pártja „ki fog erőszakolni” egy felső korlátot a Németországba érkező migránsok befogadására. Ez az egyik legfontosabb vitás téma a CDU és a bajor testvérpártja között. Merkel ugyanis többször elutasította a felső határ bevezetését.

 

 

11:22 – Martin Schulz már leadta a voksát. 

 

 

11:10 – Sokmilliós adományokat kapnak a német pártok. Na, ki kapja a legtöbbet? 

 

Míg Szlovákiában a legnagyobb párt, a Smer saját bevallása szerint adományok nélkül, kizárólag az pártoknak járó állami juttatásból tartja el magát, és számonkérhetőségre nincs is nagyon lehetőség, Németországban jóval átláthatóbb a pártok finanszírozása, de azért ott sem tökéletesek.

 

A Deutsche Welle oknyomozása során kiderült, hogy a német pártok több mint 200 millió euró magánszemélyektől vagy cégektől érkező adományt szereztek. Az elmúlt választási időszakban Merkel és a CDU kapta a legtöbb adományt, négy év alatt mintegy 77 millió eurót. A második helyen Schulzék állnak a maguk 40 milliójával.

 

Forrás: DW.com

 

A német törvények is szigorúan szabályozzák az adományozás lehetőségét. Az 50 ezer euró feletti összegeket például be kell jelenteni a Bundestag alsóházának, ami közzé is teszi az adatokat. A 10-50 ezer euró közti támogatásokat elég 18 hónappal később bejelenteni. Ezt a kiskaput számos cég kihasználja.

 

A Deutsche Vermögensberatung Holding például csak 2013-ban 403 ezer eurót adományozott a CDU-nak, ennek ellenére nem kellett bejelenteni, mert a cég leányvállalatain keresztül apró adagokban juttatta el azt a pártnak. És bár a német pártok vagyonának az adományok átlagban csak 19 százalékát teszik ki, érdekes összehasonlítani azzal, hogy az USA-ban már a 200 dollár feletti összegeknél is fel kell tüntetni a támogató kilétét.

 

10:38 – A szeptemberi felmérés eredményei a német pártpreferenciákról:

 

Forrás: FT.com

 

A választásokra jogosult 61,5 millió állampolgár reggel nyolctól este hatig járulhat az urnákhoz a 73,5 ezer választóhelyiség valamelyikében.

 

Összesen 42 párt 4828 jelöltjére szavazhatnak a németek, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. A részvételi arány a legutóbbi választásokon 71,5 százalékos volt.

 

Az arányosságra törekvő vegyes választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag – szövetségi gyűlés – tagjait általános, közvetlen és titkos szavazással választják meg négy évre, a képviselők mintegy fele közvetlenül, másik fele a pártokra országosan jutó szavazatok arányában listáról kerül a parlamentbe.

 

Az alapesetben 598 tagú Bundestag képviselőinek száma a választási rendszer sajátosságai miatt változó, az úgynevezett kiegyenlítő mandátumok révén a 19. Bundestag létszáma elérheti a 700-at is.

 

Kik a befutók

 

Szinte senki sem kételkedik abban, hogy Angela Merkel újabb négy évre kancellár lesz, ennek oka, hogy legnagyobb riválisa a alapiskolai végzettséggel bíró Martin Schulz, akinek álláspontja a választási viták legfőbb témájában (migrációs válság) alig különbözik Merkelétől.

 

A fő kérdés, hogy a kancellárasszony (ha győz), kivel alakít kormány, ez ugyanis alapjaiban határozhatja meg a külpolitikát. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy marad a CDU/CSU-SPD nagykoalíciós felállás. A másik lehetőség egy Jamaica-koalíció (a pártok színeiből rakható össze a jamaicai zászló): CDU/CSU-FDP-Zöldek.

 

Merkel pártja 40,5 százalékkal győzött a legutóbbi voksolás alkalmával (2013), most a friss felmérések 37-38 százalék körüli eredményt jósolnak neki. Martin Schulz és az SPD (szociáldemokraták) 22-23 százalékon állnak.

 

 

Fontos kérdés még az is, hogy ki lesz a legerősebb ellenzéki párt. A közvélemény-kutatások szerint az Alternatíva Németországért (AfD) lesz a befutó, amely teljesen új politikai mozgalomként 12 százalékkal juthat be a német törvényhozásba. A politikum nagy része neonáciknak tartja a pártot, amelynek programja nagyrészt a bevándorlás megakadályozására épül.

 

A Telegraph.co.uk grafikonjából jól látszik, hogy kényelmes többsége csak a nagykoalíciónak lenne. Rajta kívül csak a Jamaica formációnak lenne többsége, a többi variáció nem kormányképes.

 

Cikkünk folyamatosan frissül

MTI/Deutsche Welle/Politico

Kapcsolódó írásaink: 

 

Német választások: Schulz már csak a külügyminiszteri székre pályázik?

 

Németországban még mindig a migráció a legfontosabb választási téma

 

Macron hiába nyomul, Németországon múlik majd Európa magjának jövője

Megosztás:
Címkék: Angela Merkel Bundestag Főoldal Martin Schulz német választások Németország
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!