Angela Merkel tegnap bejelentette, hogy október 18-án kezdik meg a hivatalos koalíciós tárgyalásokat. Pártja a CDU már most kompromisszumot kötött bajor testvérpártjával, a CSU-val.
A CSU Bajorországban a szeptemberi német választásokkor hatalmas veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. A párttagok zöme Angela Merkelt okolja a helyzetért, illetve a német kancellárasszony nyilvánvalóan népszerűtlen menekültpolitikáját.
A minap azonban mégis egyezségre jutottak. A CSU elnöke, Horst Seehofer és a CDU vezetője, Angela Merkel megállapodtak abban, hogy nem szabnak felső határt a Németországba érkező migránsoknak, de „megcélozzák” az évi 200 ezer fős mennyiséget. Mit jelent ez?
Limit, ami nem limit
Hogy hoztak is ajándékot, meg nem is. A most említett szám ugyanis nem tartalmazza a kiutasított és deportált migránsok számát, tehát ténylegesen jóval többen léphetik át a német határokat. Hogy miért pont a 200 ezres mennyiséget tűzték ki célul, azzal már korábban foglalkoztunk. Több tanulmány is kimutatta, hogy a német szociális rendszer és gazdasági növekedés csak akkor tartható fenn véráldozat nélkül, ha évi 200 ezer bevándorló kerül a munkapiacra.
A véráldozat pedig a német állampolgárok a mostaninál jóval magasabb megadóztatását jelenti. Ahogy a nyugat-európai országoknál általában tapasztalható, többet költenek, mint amit megtermelnek. Egy bevándorló (és ez a kelet-európai munkavállalókra is igaz), több adót és járulékot fizet be a német államkasszába, mint amit kivesz (egészségügyi ellátás, családi pótlék, nyugdíj formájában).
Schulz szerint kvóták nélkül pénz sem jár Kelet-Európának. Akkor tegyük tisztába a dolgokat!
Komoly dilemma: Egymást kizáró koalíciós partnerek
Merkel és Seehofer egyezsége azonban csak előjátéka egy jóval nehezebb tárgyalásnak. Leendő koalíciós partnereik ugyanis teljesen más álláspontot képviselnek. Az FDP (szabaddemokraták) egyetért a migránsok felső határával, a német határok ellenőrzésének visszaállításával és az Unió külső határainak védelmével. A Zöldek azonban nem akarják korlátozni a bevándorlók mennyiségét. Mivel a tárgyalások egyik központi példája a migráció lesz, így érthető, hogy Merkel és Seehofer miért állapodott meg egy olyan határban, ami nem határ, csak célmennyiség.
De más vitás ügyek is vannak, amelyekben szinte egymást kizáró álláspontokat képviselnek a zöldek és a szabaddemokraták. Az FDP például ellenzi a kockázatmegosztó bankszövetséget. Ez utóbbi lényegében egy közös pénzügyi rendszert jelent (cinikusan azt is mondhatnánk, hogy az eladósodott franciák a viszonylag jól álló németek kontójára tehetnék rendbe ügyes-bajos dolgaikat). Megreformálnák az euróövezetet is, de elsősorban a költségvetési fegyelem szigorításával – ami a déli országoknak, élükön Franciaországgal, nem nagyon tetszene. A Zöldek ellenben közelebb állnak a Macron féle globalista elképzelésekhez, tehát ez esetben is izzasztó egyeztetésekre lehet számítani.
Politico: Nem szívesen vallják be Brüsszelben, de Orbán Viktor megnyerte a migrációs vitát
A német gazdaság sem tökéletes
A sokak által irigyelt német gazdaság sem tökéletes, és sok olyan terület van, ahol Merkeléknek össze kell kapniuk magukat, ha megoldást akarnak találni. Az egyik a dízelbotrány miatti bevételkiesés és a fogyasztói bizalom megroppanása. Ez persze nem csak a magas károsanyag-kibocsátással függ össze. Az ügy ugyanis leleplezte Európa legnagyobb autógyára és a politikusok közti összefonódásokat is – és ez a körülmény összefüggésbe hozható a trösztellenes szabályok felrúgásával.
A következő nagy kihívás Németország számára – a Wall Street Journal cikke szerint – az ott is jelenlévő széles vagyoni különbség enyhítése. A szegények aránya az elmúlt 15 évben megállás nélkül emelkedett. Az 1990-es évektől a bérből és fizetésből élők legrosszabbul kereső alsó 40 százaléka egyre kisebb bevételből kénytelen megélni. A németek 70 százaléka úgy véli, hogy a társadalmi egyenlőtlenség az ország egyik legsúlyosabb problémája.
Merkelnek tehát össze kell hangolni egy lehetetlen koalíció egyéni érdekeit, és miután nagyjából sikerült megszilárdítani helyzetét Németországban, össze kell hangolni az Európa megreformálására szánt elképzeléseket az Unióban. Márpedig itt pár lépéssel már lemaradt Macronnal szemben. A valóság azonban az, hogy európai kérdésekben a végső válaszokat nem Brüsszelben vagy Párizsban, hanem Berlinben hozzák meg.
Körkép.sk/KL, Stratfor.com
Nyitókép: dailymail.co.uk
Kapcsolódó cikkek:
Merkel 180 napja: Ilyen volt a 2015-ös migránsválság a színfalak mögött
Visszanyal a fagyi: nem veszik át Németországtól a kiutasított migránsokat
Megosztás:
Címkék: Angela Merkel CDU CSU európai unió FDP felső határ Főoldal Horst Seehofer koalíciós tárgyalásk migránsválság német belpolitika német gazdaság Németország zöldek
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
