Brüsszelben elindult a harc a Brexit után felszabaduló európai parlamenti képviselői helyekért. Nagy-Britannia távozásával 73 szék üresedik meg az EP-ben. Egyesek azt szeretnék, ha a kisebb tagállamok között osztódnának szét a szabad helyek, hogy a „mennyiségi igazságtalanságokat” korrigálják. Mások, mind a Franciák és a Németek a Parlament létszámának csökkentését javasolja, de úgy, hogy ő persze több helyre tegyen szert.

 

Az EUobserver tegnapi cikke szerint kinyílt Pandora szelencéje a britek távozása miatt felszabaduló EP-képviselői helyek miatt. A tét nem kicsi, a képviselői alapbér közel 9000 ezer euró, az egyéb juttatások újabb 4,5 ezer euróra rúgnak, nem beszélve arról a 20 ezer eurós keretről, amit asszisztensekre lehet költeni.

 

A britek tehát még ki sem léptek, az utánuk maradó koncot már darabolják. A politikailag nyilván nagyon érzékeny téma nem csak a jól fizető állásokról szól, hanem az adott tagállamok döntési súlyáról az EP-ben. Az Egyesült Királyság által majd a jövőben hátrahagyott 73 székre vannak jelentkezők. De hogy valójában mit is kezdjenek velük, arról egyelőre nincs konszenzus.

 

 hirdetes_300x300  

Mennyire éri meg EP-képviselőnek lenni?

 

Töröljük el, osszuk szét, használjuk ki…

 

A konzervatív belga Anneleen Van Bossuyt elképzelése rendkívül egyszerű: el kell törölni mind a 73-at. „Vitának helye nincs”, fogalmazott. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a jelenleg 751 képviselőből álló EP 678-ra zsugorodna. Van Bossuyt szerint a józan ész is ezt diktálja, és a választóknak sem kell elmagyarázni a döntés helyességét.

 

A lengyel jobbközép EP-képviselő, Danuta Maria Huebner és a portugál balközép egyik képviselője, Pedro Silva Pereira közös javaslatukban azt mondják, csak 700 főig csökkentsék a parlament létszámát (ami épp 22 székkel több, mint a fenti ötlet), beleértve az elnököt is.

 

„A jelenlegi politikai kompromisszum olyan, hogy a kisebb népességű tagállamokból származó EP-képviselők jelenleg több polgárt képviselnek, mint a viszonylag nagyobb lakosságú tagállamokból érkező kollégáik. A felszabaduló brit helyek egy részét az egyenlőtlen elosztás megszüntetésére lehetne használni”

 

magyarázta Huebner. Elképzelésük szerint Franciaország 4, Olaszország 3, Spanyolország 4, Hollandia 2, Sévdország, Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Írország, Horvátország és Észtország pedig 1-1 EP-képviselői hellyel gyarapodna.

 

Németország, Lengyelország, Románia, Belgium, Görögország, Csehország, Portugália, Magyarország, Bulgária, Litvánia, Szlovénia, Lettország, Ciprus, Luxemburg és Málta képviselőinek száma változatlan maradna – pedig ebben a csoportban több a kisebb ország. Nem meglepő, hogy a lengyel Huebner később módosítást javasolt, amivel Lengyelország jelenlegi 51 mandátumát 55-re emelné.

 

A felszabaduló helyekért Franciaország, Spanyolország és Olaszország is bejelentkezett, és ők 700 helyett 705 fős EP-t szeretnének. A tárgyalások folynak, valószínűleg parázs viták alakulnak majd ki a témában. Annál inkább, hogy jövőre EP-választásokat tartanak.

 

Azonban nem is ez a legnagyobb probléma. Bármennyi hely is van az Európai Parlamentben, a képviselőknek illenék bejárni dolgozni. És ebben az alkoholizmusa és kínos viselkedése miatt joggal bírált Jean-Claude Jucnker európai bizottsági elnöknek igaza van. Az EU soros elnökségét múlt félévben ellátó Észtország miniszterelnökét, Jueri Ratast mindössze 30 EP-képviselő tisztelte meg jelenlétével – a jelenleg még 751 tagú testületből.

 

Juncker berágott az EP-képviselőkre

 

Nemzeti és európai listák

 

A legújabb elképzelés szerint közös európai listát is állítanának össze az európai pártcsaládok, és a jelöltekre állampolgársági hovatartozás nélkül is lehetne szavazni. Mindezt az Európai szellem elmélyítésének céljával. Az ötlet a baloldalról érkezett, valószínűleg úgy vélik, hogy ha adott országban csökken is támogatottságuk, transznacionális választási listákkal nyerhetnek maguknak még időt. Úgy nagyjából öt évet, eddig tart ugyanis egy európai választási ciklus. Talán azon sem csodálkozunk, hogy Brüsszelben a közös listaállítás ötletét a Magyarország bírálására minden alkalmat megragadó Guy Verhofstadtnak (ALDE pártcsalád) „kisállatprojektjének” tartják.

 

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Nyitókép: EUobserver.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!