Törökország a hét elejétől jelentős csapatösszevonásokat hajtott végre a török-szíriai határnál. Több tucat tankot, páncélos járművet irányítottak az szír területen lévő Afrin kurd kanton közelébe, amit a nemzetközi szakértők úgy értelmeztek, hogy bármelyik pillanatban megindulhat az offenzíva.
Törökország mindig is veszélyforrásnak tartotta és terroristának bélyegezte a határain belül és kívül élő kurdokat. A törökországi Kurd Munkáspártot, amely a népcsoport autonómiájáért küzd, terroristacsoportnak nyilvánította. A török légierő rendszeresen támadja az Iszlám Állam elleni harcban USA-t segítő kurd milíciákat. A cél: ne jöhessen létre egy önálló kurd állam, mert az felszítaná a törökországi kurdok harcikedvét. Az utóbbi napokban gyakoribbá váló légicsapások is azt a célt szolgálják, hogy megkönnyítsék a szárazföldi egységek előrenyomulását.
Ha Afrin kanton török kézre kerülne (elvileg még mindig Szíria területén vagyunk), akkor egy kurd ellenes tömb ékelődne be a kurdok által ellenőrzött területekbe. Ankara pedig nem akar mást, mint biztosítani, hogy nem éri támadás Szíria felől, például a kurd kisebbség védelmére hivatkozva.
Amerikai-török érdekütközés
A háborús helyzet mögött a török és amerikai regionális érdekek eltávolodása áll. Az USA-nak rendkívül sokat segítettek a kurdok az Iszlám Állam elleni harcban. Ellátta őket fegyverrel, és legutóbb bejelentette, hogy segít megszervezni egy 30 ezer főből álló kurd határőrséget Afrinnál.
Ankara tiltakozása várható volt, az amerikai álláspont azonban nem változott. A háborús készülődést segítette az is, hogy az törökök és afrini kurdok közti harcokat megakadályozó orosz katonai egységeket kivonták a kantonból, így szabaddá vált az út Törökország beavatkozása előtt. Az orosz csapatkivonások nem voltak épp önkéntesek: Moszkva egyszerűen el akarta kerülni, hogy katonái kereszttűzbe kerüljenek.
Oszd meg és uralkodj – mint mindig
Az amerikai álláspont az oszd meg és uralkodj stratégiát követi. A közel-keleten. A Geopolitical Futures agytröszt elemzése szerint a közelgő konfliktus két koalíció fogja meghatározni. Egyik oldalon ott lesz Bassár el-Aszad Oroszország és Irán támogatását élvezve, a másik oldalon pedig Törökország és a Szíriai Nemzeti Hadsereg, amely neve ellenére egy törökbarát fegyveres szervezet, lázadó szírekből és iszlamista újoncokból áll.
A GF úgy véli, hogy az USA-nak nem érdeke egyik oldal győzelme sem. Törökország sikere túlságosan erős török befolyást eredményezne Szíriában és általában a Közel-Keleten. Az orosz-iráni-szír koalíció győzelme pedig az Amerika-ellenes elemek megerősödését hozná magával, ami jelentősen megnehezítené Törökország helyzetét, és kevésbé tudná ellensúlyozni Irán nagyhatalmi törekvéseit.
Ezért az USA megpróbál létrehozni egy új entitást a két versengő csoport között. Ők a kurdok.
„Az Egyesült Államok számára a megfelelő eredmény az, ha sikerül megakadályoznia, hogy bármelyik koalíció uralni tudja a térséget”
Ráadásul Washington azt sem szívesen hagyná, hogy Vlagyimir Putyin otthon közel-kelet pozitív eredményekről tudjon beszámolni.
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Nyitókép: Index.hu
Megosztás:
Címkék: Bassár el-Aszad Főoldal Irán Közel-Kelet Oroszország Recep Tayyip Erdogan Szíria Törökország USA
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.