Orbán: Tisztességes, magyarbarát kormányzás várható Ausztriában

Orbán Viktor magyar kormányfő péntek reggel részt vett szokásos korareggeli interjúján a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Orbán Viktor a műsorban azt mondta: az ENSZ érték, de nem szabad megengedni, hogy olyan elveket fogalmazzon meg, amelyek ellentétesek Magyarország érdekeivel, márpedig ami készülőfélben van a migrációval kapcsolatban, az a jelenlegi információk alapján szemben áll a magyar érdekekkel.

Olyan elveket fogalmaznak meg – fejtette ki -, amelyek kilátásba helyezik például az illegális határátlépést sújtó büntetések enyhítését, továbbá egyszerűsítenék, gyorsítanák az adminisztratív eljárásokat, vagyis javasolnák, hogy az országok gyakoroljanak kevesebb ellenőrzést a belépni akaró idegenekkel kapcsolatban.

Felvetette az ENSZ azt is, hogy a nem kormányzati szervezetek, az NGO-k vegyenek részt a migráció lebonyolításában – tette hozzá a miniszterelnök, úgy fogalmazva, hogy „attól mentse meg Magyarországot a Jóisten”.

   

Bár aggasztó jelnek nevezte, hogy az Egyesült Államok kilépett az egyezményről szóló tárgyalássorozatból, de azt is hangsúlyozta, hogy ő csak a magyar érdek szempontjából, Amerikától függetlenül vizsgálja az ügyet.

Formálódik „a józan ész talaján álló országok szövetsége”

Orbán Viktor azt is mondta, hogy formálódik „a józan ész talaján álló országok szövetsége”, amelyek felteszik a kérdést: mi lesz ebből a világból, ha elismerjük a migrációhoz való jogot alapvető emberi jognak, az ENSZ pedig azt tartja feladatának, hogy megszervezze a Földön a „keresztül-kasul, ide-oda való áramlást”.

Mindez rendkívüli veszélyeket jelentene jó néhány országnak – jelentette ki, majd a „példát adó”, „kemény bevándorláspolitikát” folytató országok között említette Ausztráliát, Új-Zélandot és Japánt.

És a visegrádi országok sem szeretnék, ha olyan világdokumentumok lennének, amelyekre hivatkozva a nemzeti érdekekkel szemben fel lehetne lépni – jegyezte meg.

Magyarellenes kormány volt Ausztriában

Keddi bécsi látogatását értékelve a miniszterelnök arról beszélt, hogy az előző években magyarellenes kormány volt Ausztriában, de most új szelek fújnak, és fair, tisztességes, magyarbarát kormányzás várható.

Konfliktusok ugyan maradtak, de a hozzáállás sokkal inkább a történelmi tapasztalok pozitív hagyományaira akar építeni – fűzte hozzá.
Az alapvető érdekegybeesések közé sorolta a biztonsági, határvédelmi együttműködést, amelyre a jövőben is szükség lesz, mert Ausztriát és Magyarországot csak együtt lehet megvédeni.

„Még nem tudjuk, hogy Olaszország tagja tud-e maradni a schengeni megállapodásnak, képes lesz-e tartósan megvédeni a határait (…). Tehát Ausztria könnyen lehet, hogy kulcsszerepet játszik majd a schengeni rendszer fenntartásában is” – fejtette ki.

A vitás kérdések közül kitért az osztrák családi pótlékok ügyére, amely több tízezer magyart érint.

Ők Ausztriában dolgoznak – magyarázta -, befizetik a szociális járulékot, ugyanúgy, mint egy osztrák ember, majd mégis olyan szabályt hoznának, hogy a magyarnak járó családi pótlék kevesebb legyen, mint az osztráknak fizetett.

A magyar álláspont szerint ez hátrányos megkülönböztetés a magyarok rovására – közölte, azt is mondta ugyanakkor, hogy ez nem osztrák-magyar vita, hanem egy európai jogértelmezési vita, amely majd az Európai Bíróságon fog eldőlni.

Kezd eltűnni az otthonosságérzés

Orbán Viktort kérdezték a Christoph Schönborn bíborossal, bécsi érsekkel létrejött találkozójáról, annak egyik fő témájáról, a keresztényüldözésről is.
A kormányfő úgy fogalmazott: a muszlim világ színes, „mi most azt szeretnénk, hogy ha az őshonos keresztény közösség megmaradhatna annak a kevert világnak egy értékes színfoltjaként”.

Európa ezzel szemben mindig is keresztény kultúrájú kontinens volt – folytatta -, de azzal, hogy ide muszlim tömegeket engednek be, kevert népesség jön létre, a keresztény kultúrára épülő életforma veszélybe kerül, „az otthonosságérzés kezd eltűnni”.

Nyugat-Európában ez az életérzés már rendkívül erős, és „nem akarjuk, hogy Magyarország is erre a sorsra jusson” – mondta.

Mindezek alapján helyesnek tartja azt a politikát, amely Európában a keresztény kultúrát védi, innen délre viszont az őshonos keresztény kisebbségek fennmaradásáért emel szót.

Új célokat kell adni az EU-nak

A kormányfő arról is szólt, hogy az Európai Unió elveszítette korábbi stratégiáját, ugyanis a közös európai valutára, a „Lisszabontól Vlagyivosztokig” tartó szabadkereskedelmi övezetre, valamint a technológiai fejlődésre vonatkozó célok „elvesztek a horizontról”.

Ezért szerinte új célokat kell adni az EU-nak, mert egyébként nem lesz, ami összetartsa a tagállamokat.

Egyelőre nem lesz visegrádi fejlesztési bank

A múlt heti V4-csúcstalálkozóval kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, az úgynevezett visegrádi fejlesztési bank ügyében Andrej Babis cseh ügyvivő miniszterelnök meggyőzte a visegrádi államokat, hogy először a nagy közös gazdasági projekteket kell kidolgozni, és ha kiderül, hogy ezekhez szükség van valamilyen pénzintézetre, akkor kell alapítani ilyet.

A lehetséges nagy projektek között említette az észak-déli infrastrukturális összeköttetést szolgáló fejlesztéseket, például a Budapest-Varsó közötti gyorsvasutat, valamint autópálya-beruházásokat.

MTI

Nyitókép: 24.hu