EU-csúcs: A tagállamok elutasították a csúcsjelölti rendszert. Kemény vita várható a költségvetés kapcsán

Az úgynevezett csúcsjelölti rendszer bevezetésének kudarcával, és a következő, hét évre szóló uniós költségvetési vita elrajtolásával ért véget a pénteki brüsszeli uniós csúcs, az európai országvezetők informális találkozója. A tagállamok továbbra is nagyon megosztottak az új büdzsé bővítésével kapcsolatban, és persze, még mindig ott lóg a levegőben, hogy politikai elvárásokhoz kötnék az uniós források odaítélését.

Uniós költségvetés

Az uniós büdzsé körül valószínűleg parázs vita alakulhat ki annak fényében, hogy Nagy-Britannia távozása várhatóan 13-15 milliárd eurós lyukat üt a közel 145 milliárdos költségvetésen. Ez elsősorban a mezőgazdaságnak rossz hír, ugyanis a keret 40 százaléka fordítódik az agrárszektor támogatására.

   

Jelenleg a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1 százalékát fizetik be a közös kasszába. A Brexit után a költségvetési keret jelenlegi nagyságának megtartásához 1,1-1,3 százalék közötti értékre kellene emelni a tagállamok hozzájárulását. E tekintetben azonban nem egységesek az álláspontok.

(A GNI nem a határokon belül megtermelt jövedelmet jelenti, mint a GDP, hanem figyelembe veszi a jövedelem kiáramlást – pl. külföldi cégek profitja – és a jövedelem beáramlást – pl. külföldön dolgozók hazautalt pénze).

Ausztria, Hollandia és az északi tagállamok, mint Svédország elutasítják a hozzájárulások növelését, miközben Magyarország például elsőként fejezte ki hajlandóságát az emelésre. A csúcs végére azonban már nagyjából kiegyenlítődtek az erőviszonyok: 14-15 tagállam van a költségvetés szinten tartása mellett. A svéd miniszterelnök kijelentette, hogy tisztában van vele, hogy az EU-projekt jó és hasznos Svédország számára, de „le kell nyomnunk a költségeket”.

A költségvetési vita legnagyobb vesztese a mezőgazdaság lehet. Az uniós büdzsé agrárszektorra szánt keretének legnagyobb haszonélvezője egyébként Franciaország.

Jogállamiságtól függne az uniós források merítése

Ma már állandó téma az unión belül, hogy az „uniós értékek” betartásához kössék-e az uniós források merítését, vagy sem. Vannak országok, amelyek egyértelműen elutasítják ennek felvetését, vannak, akik teljes mellszélességgel kiállnak mellette (pl. Franciaország) és sürgetik ennek bevezetését.

A harmadik országcsoport pedig azt mondja, hogy elfogadható lenne politikai feltételekhez kötni az uniós támogatásokat. Meglepő módon, közéjük tartozik az a Lengyelország is, amely ellen Brüsszel elindította az „atomfegyverként” elhíresült 7. cikkely szerinti eljárás az uniós alapértékek megszegése miatt. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondja, ha objektív feltételek és meghatározások mentén történik az ország megítélése, elfogadható a jogállamiság és az uniós források merítésének árukapcsolása.

Emmanuel Macron francia államfő egyébként kemény álláspontot fogalmazott meg a csúcs utáni sajtótájékoztatón:

Nyilvánvaló, hogy az uniós strukturális alapoknak nem kell támogatnia azokat az országokat, amelyek nem tisztelik az uniós alapszerződésben foglaltakat. Az adóparadicsomnak számító uniós tagállamokat sem, sem pedig a szociális dömpinget „szervező” kormányokat, amelyek az adóztatás mértékének csökkentésével, illetve a bérekre és a szociális ellátásra vonatkozó szabályok lazításával igyekeznek erősíteni versenyképességüket.

idézte Macront az MTI.

Egy jól elcsípett felvétel, amelyen azt láthatjuk, hogy Macron kölcsönvette Merkel tipikus kéztartását. Bizonyára ebből merített erőt…

Indovinare cose dalle mani, dai gesti (ht: @TibRignano) pic.twitter.com/gV8BPIc52T

— nomfup (@nomfup) 2018. február 23.

Nem lesz csúcsjelölt

Egyelőre levették a napirendről a csúcsjelölti rendszert, mivel a tagállamok jelentős része azt nem támogatta. Az Európai Parlament kezdeményezése szerint az EP-választásokon listavezetőként szereplő politikusok lennének egyben az Európai Tanács elnökjelöltjei is. Sőt, később ennél tovább mentek, és felmerült, hogy összevonnák az ET elnöki tisztségét az Európai Bizottság elnöki posztjával.

A tagállamok többsége ellenezte az ötletet. Sokan úgy vélik, hogy ezzel az Európai Néppárt „250 évre” bebetonozná magát a kulcspozíciókba. Ennek ellenére a Visegrádi Négyek sem támogatják az ötletet (ezt Robert Fico elsőként jelentette ki kertelés nélkül).

Donald Tusk, jelenlegi ET elnök kijelentette, hogy

„Hibás az elképzelés, amely szerint az úgynevezett csúcsjelölti rendszer alkalmazása demokratikusabbá tenné az Európai Unió működését, ennek épp az ellenkezője az igaz”

Nem maradt el a fenyegetőzés az EP részéről sem. Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani kijelentette, hogy ha a tagállamok nem támogatják a „demokratikusabb Spitzenkandidate” intézményét, az EP nem szavazza majd meg az új EB elnököt. Az agresszív kijelentés mögött azonban nincs valódi képesség: az EB elnökét már az új összetételű, választások utáni parlament szavazza meg, akinek elnöke valószínűleg nem Tajani lesz.

A csúcsjelölti rendszerrel a tagállamok megtartották a jogot, hogy saját belátásuk szerint állítsanak jelöltet, és hogy ne vegyék figyelembe az EP-listavezetők személyét. Egyelőre, a témát ugyanis 2024-ben valószínűleg újra megnyitják.

Európa vezetői komoly közlekedési káoszt okoztak Brüsszelben, ahogy ez a videó is tanúsítja: 

World leaders traffic jam in #Brussels #EUCO #sahelconference pic.twitter.com/N19Z9Q0xuX

— Kostas Kallergis (@KallergisK) 2018. február 23.

Körkép.sk

Nyitókép: EUobserver.com