EU-csúcs: Fókuszban az orosz idegméreg-merénylet és az amerikai kereskedelmi háború

A szlovák parlament még nem is szavazott bizalmat az I. Pellegrini-kormánynak, a miniszterelnök már Brüsszelbe sietett, hogy részt vegyen a szokásos márciusi uniós csúcson. Attól függetlenül, hogy menetrendszerinti csúcstalálkozóról van szó, igencsak érzékeny témákat készülnek megbeszélni a tagállamok vezetői.

Legújabban az oroszok állítólagos idegméreg-merénylete borzolja a kedélyeket. A Salisburyban elkövetett mérgezés két áldozata egy évekkel ezelőtt Nagy-Britanniába menekített volt orosz kém és annak lánya voltak. A britek nyomozása egy „novicsok” kódnévvel ellátott idegméregre utalt. Ennek bejelentésére azonban Moszkva azzal reagált, hogy a „novicsok” nem orosz, hanem vagy brit, vagy amerikai, esetleg szlovák, cseh vagy svéd.

Egyelőre még nem helyeztek kilátásba újabb szankciókat az eset nyomán Oroszország ellen – valószínűleg azért, mert az EU sem egységes a kérdésben. Angela Merkel német kancellár és Jean-Claude Juncker, az Európa Bizottság elnöke az elsők közt gratulált Vlagyimir Putyinnak, aki a hétvégén elsöprő győzelmet aratott az orosz elnökválasztásokon – ahogy arra egyébként számítani lehetett.

   

Merkeléket emiatt elég sok bírálat érte, bár tény, hogy a Moszkvával való együttműködésre nem csak őt tartanak igényt – Washington nem gratulál ugyan Putyinnak, de bejelentette, hogy meghatározott kérdésekben számítanak Oroszországra.

Szkripal-ügy: Akár Szlovákiából is származhat az idegméreg, amivel megmérgezték a volt orosz kémet

Az amerikai kereskedelmi háború

A másik igen sokat emlegetett központi probléma a kereskedelmi háború, amelyet Donald Trump amerikai elnök indított el azzal, hogy tekintélyes, 25 százalékos vámot vetett ki az acélra, 10 százalékosat pedig az alumíniumra.

Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy olyan sok acélt exportálna az EU az USA-ba. A probléma az, hogy azok, akik viszont nagy tételben adnak el az amerikaiaknak acélt (pl. Kína) az európai piacon próbálkoznak majd értékesíteni alacsony áron. Ezzel azonban kezelhetetlen árverseny indulna be az EU-ban, ami jelentős számú munkahelyet veszélyeztetne.

Az EU most azt szeretné elérni, hogy az USA tegyen kivételt az uniós tagállamokkal. Ezzel kapcsolatban jelentős fejlemény csak késő este várható, mert meg kell várni Donald Trump hivatalos reakcióját. Az idő sürget: az amerikai vámintézkedések március 23-án, vagyis pénteken lépnek életbe.

Kereskedelmi háború bontakozik ki az USA és az EU között

Törökország, a bizonytalan szövetséges

Az EU-török paktum az utolsó jelentések szerint jól működik – bár, ez attól függ, hogy kit kérdez a sajtó –, csakhogy Ankara fokozott gyanakvással szemléli az unió nyugat-balkáni bővítési terveit.

Maga az EU úgy tarja, hogy Törökország bizonytalan szövetséges, ami egyszerűbb fordításban azt jelenti, hogy a migránsok feltartóztatása török részről nem szavatolt, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása pedig nem áll érdekében Ankarának.

Eurózonás különcsúcs – Macron vezetésével

Szó esik még majd az unió megreformálásának kérdéséről is, és valószínűleg a színfalak mögött sokat beszélnek majd a vezetők az uniós költségvetésről, amely a Brexit után 15-20 milliárdos kieséssel lesz kénytelen szembenézni. Ezzel kapcsolatban szóba kerül majd az informatikai óriáscégek megadóztatása is, amelynek aktualitását a Facebook legújabb botránya adja.

A program elég sűrű, ennek ellenére a csúcson belül lesz egy kisebb platform is, ahol Emmanuel Macron francia államfő az eurozóna 19 tagállamának vezetőivel fog tárgyalni soron kívül – főleg a gazdasági és pénzügyi unió elmélyítése lesz a központi vitatéma. A migráció, és a kötelező betelepítési kvóták új generációja, a dublini reform, csak érintve lesz a találkozón.

Körkép.sk

Nyitókép: politico.eu