A szír légicsapások margójára: A hidegháború sosem ért véget, csak két és fél évtizedre szünetet tartott

Újra láthatatlan tartományba került a szíriai béke, miután egy vegyifegyvertámadást követően az USA, Nagy-Britannia és Franciaország légicsapást hajtott végre a szír kormányerők ellen. A nagyhatalmak egymásnak feszüléséről, a vegyitámadás hátteréről beszélgetett két szakértő a Trend FM rádió műsorán, Bendarzsevszkij Anton (PAIGEO) és Németh Bence (KKI).

A hidegháború nem ért véget 1989-ben, csak szünetet tartott – idézte az orosz a moszkvai Carnegie elemző központ vezetőjének szavait Bendarzsevszkij Anton, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány igazgatója, aki a Trend FM rádióban boncolgatta a nyugati-orosz kapcsolatok jelenlegi állapotát.

Bendarzsevszkij ezt a szíriai légicsapások kapcsán említette meg. Szerinte egyre többen vannak azon az állásponton, hogy a Krím-félsziget annektálásakor (2014) véget ért ez a szünet, és újra hidegháború alakult ki a nagyhatalmak között.

   

„Oroszország – és Kína is – azon dolgozik, hogy polarizálják az 1990-től már csak egypólusú világot, és megakadályozzák, hogy az Egyesült Államok uralja a terepet”

magyarázta.

A szíriai légicsapások kapcsán kiemelte, hogy az USA retorikája szerint eredetileg nem csak a vegyitámadás miatti megtoroló csapásokról lett volna szó, hanem egy olyan támadásról, amely akár kormányzati épületeket is lerombolt volna – jelezve, hogy a szír kormány a vegyifegyverek használatával átlépte a vörös vonalat. Ennek megfelelően az oroszok a légicsapások bejelentése utáni első napokban nagyon agresszív válaszokat fogalmaztak meg.

Végül azonban az USA, Nagy-Britannia és Franciaország célzott támadásokat hajtottak végre, amelyek előtt nem mulasztották el hangsúlyozni, hogy a támadások nem Bassár el-Aszad megbuktatására irányulnak.

Szakértő: Nem lesz világháború a szíriai konfliktusból

Az oroszok már az atomcsapásról spekuláltak

Németh Bence, a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője elmondta, hogy az aleppói csata után a nyugati szövetségesek számára egyértelművé vált, hogy Szíriában nem lesz rezsimváltás.

A KKI elemzője szerint bár az orosz médiában a légicsapások bejelentésének hírére megjelentek olyan spekulációk, amelyek atomfegyver bevetéséről szóltak, a nukleáris csapás sem Oroszország, sem az Egyesült Államok számára nem opció – annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök elég kemény vagy épp meggondolatlan twitter-üzeneteket tesz közzé erről a témáról.

Bendarzsevszkij szerint az elmúlt néhány évben Oroszország volt az, amely több konfliktust vállalt fel: nem csak Szíriában, de például Ukrajnában is. Az elmúlt fél évben azonban úgy tűnik, hogy az oroszok visszafogták magukat, és a Nyugat fejt ki „eszkalációs nyomást” Oroszországra.

A vegyifegyvertámadás és a légicsapások előtti időszakban már úgy tűnt, hogy a hét éve tomboló szíriai polgárháború (amely nagyban hozzájárult az európai migránsválság kialakulásához) belátható időn belül véget ér. Ebben annak volt nagy szerepe, hogy Oroszország, Bassár el-Aszad szír elnök oldalán beavatkozva a polgárháborúba, lényegében eldöntötte azt.

Olyannyira, hogy a Nyugat által támogatott „ellenzéki” csoportok már csak egyetlen stratégiai szempontból jelentős területet ellenőriztek: a főváros egyik külvárosát, Dúmát – ahol a vegyifegyvertámadás is történt. Moszkva az enyhülési időszakban kiharcolta, hogy nélküle ne lehessen lezárni a szír konfliktust, illetve, hogy a rendezésben az ő érdekei is érvényesüljenek.

Lavrov: elfogadhatatlan és jogellenes volt a Szíria elleni támadás

Ki állhatott a vegyitámadás mögött?

A vegyitámadás majd az azt követő légicsapások azonban újra eszkalálták a helyzetet, és a szíriai polgárháború végét továbbra sem látni.

Németh Bence kiemelte, hogy a vegyifegyverek egyik nagy hátránya, hogy nagy pusztító erő mellett nehezen kontrollálható a hatásuk, ellenséges csapatokat épp úgy sújtanak mint a baráti egységeket és a civil lakosságot. Ráadásul a sajátosságuk, hogy egy idő után nagyon nehezen visszakövethető, hogy ki vetette be őket (pontosan melyik laborból származhatnak, stb.).

Az Aszad-rezsim – ha ő követte el – tagadhatja a vegyifegyver bevetését a végtelenségig, olyan bizonyíték ugyanis nem kerül elő, ami egyértelművé tenné a bűnösségét.

A KKI elemzője azt is elmondta, hogy annak nagyon kicsi az esélye, hogy a felkelők dobták le saját magukra a vegyifegyvereket (esetleg a Nyugat), mert a szíriai felkelők vezetője azonnal tárgyalóasztalhoz ült az Aszad-rezsimmel.

„Ha az lett volna a célja a helyi erőknek, hogy a nyugati hatalmakat cselekvésre ösztönözzék, valószínűleg nem a tárgyalóasztal lett volna a következő lépés”

fogalmazott.

Bendarzsevszkij szerint két ok miatt állhatott a szír kormány érdekében vegyifegyver bevetése. Egyrészt, a felkelők kezén lévő Dúma városában a kormányerők nem tudtak eredményeket elérni – hagyományos fegyverek bevetésével. A vegyitámadás után azonban az ellenzék kivonult Dúma nagy részéből.

A nyugati válaszlépésekkel kapcsolatban az sem elhanyagolható, hogy azok kissé talán elsietettek voltak. Ennek oka, hogy mire kiderült volna, hogy Aszad követte el a támadást, addigra a szír kormányerők már visszaszerezték az irányítást mindenhol. A lényeg pedig, hogy ne váljon ismétlődővé a vegyifegyverek bevetése.

Amerika, Franciaország és Nagy-Britannia légicsapást mért Szíriára

Körkép.sk

Nyitókép: businessinsider.com