Nem zárható ki ugyan, hogy Irán szert tesz majd atomfegyverre, de ennek valószínűsége kicsi. Ha Irán képes is kifejleszteni egy működő nukleáris fegyvert, ahhoz legalább egy évre van szüksége – amennyiben az hajlandó ő is sutba dobni az atomalkut – derült ki a Trend FM magyarországi rádióban zajló szakértői beszélgetésből.
A Trend FM-ben Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója és Klemensits Péter, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO)senior kutatója elemezte az iráni atomalku körül kialakult nemzetközi feszültség hátterét.
A KKI kutatója szerint az USA és az EU, illetve az USA és Oroszország közötti mostani vita nem is annyira az iráni atomfegyverről szól, hanem arról, hogy az USA Izraellel és Szaúd-Arábiával karöltve szeretné az iráni külpolitika irányát megváltoztatni. Vagyis: gyengíteni Teherán befolyását a Közel-Keleten és letörni középhatalmi ambícióit.
Tény, hogy Irán egyértelműen támogat nem állami fegyveres szervezeteket, mint a HAMASZ-t vagy a Hezbollahot, amelyek veszélyt jelenthetnek Izraelre, vagy az USA más szövetségeseire. Érdekes körülmény, hogy nagyjából ugyanezt teszi Szaúd-Arábia is – Amerika térségbeli legfontosabb szövetségeseként.
Nem egyszerű megdönteni az iráni rezsimet
Klemensits Szalai szavait kiegészítve hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök külpolitikáját meghatározó tanácsadók csak egyetlen dologban értettek egyet Irán kapcsán: hogy az atomalku aláírása hibás lépés volt. Úgy vélik ugyanis, hogy csak időt adnak vele Teheránnak, hogy gazdaságilag megerősödjön és felfegyverkezzen.
Amerikának érdekében állna egy rezsimváltás kieszközlése Iránban, ám egy ilyen próbálkozás kimenetelét lehetetlen garantálni. Szalai Máté hangsúlyozta, hogy azok az irániak is elítélték Trump szavait, akik egyébként a jelenlegi kormányzati berendezkedés ellenzői. Ugyanakkor valamiféle kormányzati reform elképzelhető az ország irányításában.
Leginkább azért, mert Iránban a lakosság két harmada fiatal (!), akik számára az iráni iszlám forradalom sok mindent nem jelent. Életszínvonalukat tekintve hasonlóan élnek, mint az európai fiatalok, és az európai egyetemeken folyamatosan nő az iráni diákok száma.
Kína a nevető sokadik
Az iráni atomalku egyik főszereplője Kína, amelynek több érdeke is fűződik ahhoz, hogy megőrizze az atomalkat amerikai részvétel nélkül. Egyrészt Kína lehet a legnagyobb haszonélvezője az iráni kőolajnak (az összes exportált mennyiség harmadát már most is felvásárolja). Másrészt Peking már a szankciók feloldása előtt is igen aktív kereskedelmet folytatott Iránnal. Ha az atomalkut sikerül megőrizni, és az USA ugyanakkor bevezeti a szankciókat Teherán ellen, az a kínai kereskedelmet erősíti.
Irán és Amerika egymásnak feszülése leginkább szemmel látható Szíriában. Szalai Máté szerint épp ebben az országban várható leginkább, hogy eszkalálódni fog az izraeli-iráni konfliktus. Izrael nemrég egyetlen éjszaka alatt 35 támadást intézett Irán szíriai hadállásai ellen, amely a legnagyobb katonai beavatkozás volt a részéről az 1970-es évek óta.
Iránnak vannak befolyási zónái palesztin területeteken is, amely az elmúlt napokban az egyik legforróbb válságövezetté vált. Irán számára a palesztinok megoldatlan helyzete remek eszköz arra, hogy híveket szerezzen a szunniták között is (annak ellenére, hogy Irán siíta).
A PAIGEO kutatója kiemelte, hogy az USA érdekét sem feltétlenül szolgálja Trump elnök döntése az atomalku felmondásáról. Az ugyanis Kína térnyerésével járhat, hiszen Peking eddig is sok követ megmozgatott, hogy Irán a kőolajkereskedelmét ne dollárban, hanem jüanban számolja.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.
Trump válasza az EU-nak: Morogjanak, amennyit akarnak, ennek akkor is véget vetünk
Körkép.sk
Nyitókép: thechronicleherald.com
Megosztás:
Címkék: Amerika Donald Trump Főoldal Irán iráni atomalku kki klemensits péter külügyek külügyi és külgazdasági intézet paigeo szalai máté USA
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.