Oroszország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán és Irán megállapodásra jutottak a Kaszpi-tenger és erőforrásainak felosztásáról. Az egyezmény egy több mint két évtizedes tárgyalásnak a csúcspontja, ám aligha került még fel az i-re a pont. A világ legnagyobb tavaként is számon tartott Kaszpi-tenger rendkívül gazdag ásványkincsekben, Oroszország és Irán pedig a tárgyalások elhúzódásában érdekelt. A Stratfor hírszerző-ügynökség elemzése nyomán megmutatjuk, milyen érdekek mozgatják a szálakat a világ legnagyobb tavánál.
Megállapodás ide vagy oda, számos nyitott kérdés és feszültség marad még az érintett országok között. A Szovjetunió széteséséig két ország élvezhette meg a Kaszpi-tenger erőforrásainak és stratégiai előnyeinek kiaknázását: Szovjetunió és Irán. Az előbbi 1991-es felbomlásakor azonban további három, független ország jelent a tenger körül, akiknek a nemzetközi egyezmények szerint jogot formálhat bizonyos keretek között a Kaszpi-tengerre és erőforrásaira.
Tenger vagy tó? Jogilag…
Az első kérdés, ami a 90-es évek elején felmerült, az, hogy Kaszpi-tenger tenger-e vagy tó. Mert ha tó, akkor a középső választóvonal mentés osztják fel – ez a verzió iránt rövidítette volna meg leginkább. Teherán jelezve, hogy neki ez a változat elfogadhatatlan, több tengeri hadgyakorlatot is tartott a Kaszpi-tenger déli partjainál.
Ha tenger, akkor egyenlő arányban oszthatják fel egymás közt, közös megállapodásokon keresztül és a tengerfenék kincseit.
Húsz év után sikerült megállapodniuk a Kászpi-tenger felosztásáról a partján fekvő országoknak
Ám az elmúlt húsz évben sem nagyon akadályozta a környező országokat, hogy megállapodás hiányában is kitermeljék a tenger kincseit partvonaluk közelében. Az egyezség hiánya azonban megakadályozta a tenger mélyebb, déli vidékein a kőolajkitermelést, és gyakorlatilag kiaknázatlanok maradtak a hajózási lehetőségek is.
A most aláírt ötoldalú egyezmény megállapítja, hogy a Kaszpi-tenger jogilag tengernek minősül, vagyis minden ország a tengerpartjától 15 tengeri mérföldig terjedő sávot használhat sajátként ásványkitermelésre, 25 mérföldes sávban pedig halászhat. A tenger többi része nemzetközi vizeknek számít, ahol csak külön megállapodásokkal lehet kitermeléseket végezni.
Idegen hatalmak hadiflottáját kitiltották – de a rakományát nem
Az egyezmény fontos biztonságpolitikai döntéseket is tartalmaz. A Fekete-tengerhez hasonlóan megállapodtak a felek, hogy nem Kaszpi-tenger melléki ország hadihajói nem tartózkodhatnak a Kaszpi-tengeren. Hasonló törvény vonatkozik a fekete-tengerre, ahol csak rövid, pár hetes időintervallumig hajózhat „idegen” ország hadiflottája, majd távozni kell. Épp ezért olyan rendkívül fontos szövetségese Amerikának Románia.
A Kaszpi-tengerről „idegen” hadiflottát kitiltó passzus elsősorban Oroszországnak és Iránnak megnyugtató – természetesen a NATO haderő megjelenésétől tartottak. Az öt ország közül a legfontosabb amerikai szövetséges Azerbajdzsán. Fontos kivétel azonban, hogy a katonai rakományok szállítása a Kaszpi-tengeren nem került tiltásra, ami növeli Azerbajdzsán és Kazahsztán logisztikai szerepét a NATO számára.
Gázjátszmák: Oroszország és a Nyugat harca a piacokért Szíriától Szlovákiáig
Az orosz zátonyra fogják vinni a folytatást
A tengerfenéken és alatta található természeti erőforrások kiaknázásának szabályait a mostani egyezmény azonban nem határozta meg. Ehhez további tárgyalásokra lesz szükség, közben pedig Irán és Oroszország a tárgyalások elhúzódásában érdekeltek. irán vesztené a legtöbbet, ha egy egyezmény megkötné a kezét a hozzá legközelebb eső, ásványkincsekben leggazdagabb déli tengerfenék esetében.
Oroszország számára pedig azért nem lenne előnyös a tengerfenék státuszának tisztázása, mert az lehetővé tenné a kaszpi-tengeri földgázfolyosó megépítését. Ez ugyanis kaput nyitna a kazahsztáni rendkívül gazdag földgázlelőhelyeinek Azerbajdzsán felé, ahonnan a fekete-tengeri déli korridoron keresztül eljuthatna Európába. A kazahsztáni gáz egyértelműen veszélyeztetné Oroszország erős pozícióját az európai piacon.
Oroszország valószínűleg a tárgyalások elhúzása mellett megkörnyékezi majd Türkmenisztánt és megpróbálja a déli gázfolyosó ellen hangolni azzal, hogy jelentős mennyiségű földgázt vásárol fel tőle.
Stratford.com, körkép.sk
Nyitókép:
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.