A Visegrádi Négyek megosztottságáról írt a Politico.eu publicistája, Lily Bayer. Az egykor a Geopolitical Futures agytrösztnél publikáló Bayer a 2021-2027-es uniós költségvetés mentén kialakult ellentéteket vette górcső alá.

 

Európa nyugat-keleti megosztottsága mellett most már Kelet-Európa országai között is szakadék alakult ki – kezdi a Politico cikke. Az EU posztszovjet országai között, a balti államoktól Romániáig és Bulgáriáig a nagy horderejű kérdésekben, mint amilyen a jogállamiság és az európai közös védelmi politika, nagy különbségek alakultak ki.

 

Az eltérő véleményeknek az uniós költségvetés körüli vita adott erősebb kontúrokat. Míg korábban a kelet-európai tagállamok közös álláspontot képviseltek a sokmilliárdos uniós források elosztását illetően, mára változtak a pozíciók. Az eddigi együttállás nem meglepő, tekintve hogy ezek az országok együtt élték meg a szovjet uralom öt évtizedét. Az új helyzetben azonban az álláspontok elkezdtek távolodni egymástól.

 

 hirdetes_810x300  

V4 helyett V2+2

 

A cikk írója is kihangsúlyozza, amiről a mainstream nyugati sajtó már a migránsválság kitörése óta folyamatosan ír, mégpedig hogy a Visegrádi Négyek nem egységes, és két csoportra osztható. Az egymás mellett nyíltan és keményen kiálló Magyarország és Lengyelország kettősére, illetve a Brüsszellel szemben feltűnően mérsékletesebb Csehországra és Szlovákiára. A szerző egy neve elhallgatását kérő közép-európai diplomatát idézve azt írja:

 

„Amit látunk, az sokkal inkább egy V2+2, nem V4”

 

Persze ilyen álláspontot képviselő diplomatát nem nehéz találni közép-európában, sőt, Szlovákiában sem. Azt azonban nem lehet elvitatni, hogy Csehország és Szlovákia kevésbé határozottan állt ki Magyarország mellett 7. cikkely szerinti eljárás megszavazása (Sargentini-jelentés) után.

 

Bayer szerint Szlovákia tartózkodása mögött az állhat, hogy Pozsony igyekszik visszaszerezni a nyugatiak szemében igencsak megkopott renoméját a Kuciak-gyilkosság, a kormányhivatalig felérő olasz maffia szálai és az uniós támogatások megdézsmálása miatti botrányok után.

 

„A Szlovák Köztársaság a konstruktív párbeszéden alapuló megoldást támogat Magyarország esetében (…). Ugyanez vonatkozik Lengyelországra is. A szankciókat a legvégső eshetőségnek tartjuk”

 

írta e-mailben a szlovák külügy szóvivője a Politico kérdéseire. Csehország egyelőre hasonló állásponton van, és a párbeszédet fontosságát hangsúlyozza.

 

Šefčovič szerint Brüsszel költségvetési nyomásgyakorlást is bevet Magyarország és Lengyelország ellen

 

Az uniós támogatásokért bármit…

 

A kelet-európai tagállamoknak különösen fontosak az EU közös költségvetéséből származó támogatások. Persze Szlovákiában a beruházások felhasználásának hatékonysága messze elmarad a környező országokétól, ettől függetlenül a szlovák állami költségvetés egy jelentős szeletét képezi az EU-s alapokból érkező pénz.

 

Bayer szerint épp a költségvetés kérdésében nagy a szakadék a közép-európai országok között. Sem az időzítésben, sem a prioritásokban nem értenek egyet. A balti államoknál a közös agrárpolitika és a Baltikumot Európa vonatközlekedési véráramába bekapcsoló Rail Baltica projekt élvez elsőbbséget. Észtország kifejezetten örül a Horizon Europe forrásmerítési programjának, míg a közép-európai tagállamok nem.

 

A legtöbb közép-európai ország egyetért abban, hogy az uniós költségvetésnek nagyobbnak kell lennie, mint a Brüsszel által tervezetett 1,14 billió eurós keret, különös hangsúlyt fektetve a mezőgazdaságra és a kohézióra, de sokak szerint új területekre is forrásokat kell kihelyezni (védelem és biztonság). Érdekes módon a sorból Cehország lóg ki. Andrej Babiš kormányfő szerint a Brexit miatt nem nagyobb, hanem épp hogy kisebb költségvetést kellene elfogadni.

 

Oszd meg és uralkodj

 

A brüsszeli bürokraták elképzelése szerint olyan országcsoportokat hoztak létre, amelyek nagyobb támogatásban részesülhetnek, míg mások forrásait visszavágják. Például az új költségvetési időszak abszolút nyertesei lehetnek a déli tagállamok. Érdekes azonban, hogy a déli államok csoportjába sorolták be Romániát és Bulgáriát is, így ők szeretnének minél előbb – lehetőleg még az EP-választások előtt – egyezséget elérni a tagállamok között. És bár gyakran részt vesznek a visegrádi országokkal közös konferenciákon a kohéziós politika megvitatása céljából, ezen a téren sokkal inkább Görögországgal működnek együtt.

 

Magyarország és Lengyelország ellenben az EP-választások utánra halasztaná a hétéves költségvetésről szóló döntést. Valószínűleg az új EP-ben kedvezőbb viszonyok uralkodnak majd céljaik eléréséhez.

 

Uniós költségvetés vagy migráció? Orbán Viktor minden területen nyertes pozícióból indul

 

Körkép.sk

Nyitókép: Politico.eu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!