Látókör: Angela Merkel terhes öröksége

Nyitókép: Körkép.sk

Cikkünk a Körkép.sk ‘Látókör’ című online magazinjának novemberi számában jelent meg (magazinunk első számát a cikk végén lapozhatja át).

Ha a CDU élén egy konzervatívabb értékeket valló utód foglal helyet, akkor valószínűleg a migráció elleni harc új irányt fog venni Európában.

Elsőként Angela Merkel német kancellár jelentette be, hogy nem indul újra pártja, a CDU pártelnöki posztjáért. Néhány nappal később kiderült, Horst Seehofer, jelenlegi német belügyminiszter is a lassú visszavonulás mellett döntött, és már ő sem száll ringbe pártja, a bajor CSU elnöki posztjáért – bár egy időre még megtartja belügyminiszteri székét. Kettejük távozása egyértelműen a változás szelét hozza a német és így az európai politikában is. Egy korszak vége, ahogy azt az elemzők fogalmazzák.

   

A CDU és a CSU közös kormányzás időszakában oldhatja meg az utódlás kérdését, amire így még három év áll rendelkezésükre. Ez azonban azt is jelenti, hogy Németország turbulens belpolitikai korszakba lép át, ahol a belső csaták nem csak elterelhetik Berlin figyelmét az európai ügyektől, de azt is jelenti, hogy gyengébben tudja érvényesíteni akaratát.

Merkel lejtmenete előtt

Angela Merkel politikája mindig a legtöbb szavazót megszólító üzenet hirdetése volt, amely éveken keresztül kifogástalanul működött. A baloldal és a zöldek választóit sikerrel tudta elcsábítani a minimálbér engedélyezésével, a fukusimai atomkatasztrófa utáni német atomerőmű leállításokkal és lehetővé tette, hogy a német törvényhozás megszavazza az azonos neműek házasságáról szóló szabályozást is. Szintén a baloldali politikát követte, mikor besorakozott a görög mentőcsomag mögé, illetve mikor egy elpuskázott marketingfogás keretében üdvözölte az országába özönlő migránsok tömegét.

Merkel után

A kettős játéknak azonban ára volt. A politikai palettán a CDU bajor testvérpártjától, a Keresztényszociális Uniótól (CSU) jobbra 2015-ig nem létezett egyetlen politikai alakulat sem, így viszonylag védett hátországgal kormányoztak nagykoalícióban a baloldali pártokkal. A 2015-ös migránsválság után azonban megjelent a bevándorlásellenes AfD.

Merkel utódjának el kell döntenie, hogy továbbra is a baloldali zavarosban halásszon – de a tartományi választások egyáltalán nem igazolják ennek fenntarthatóságát – vagy konzervatívabb politikát folytatnak, és megpróbálják kifogni az AfD vitorlájából a szelet.

Ez sem egyszerű, mert európai szinten komoly következményekkel járhat. A konzervatív politika elmélyítheti a németek által kikényszerített szigorú költségvetési szabályok miatti szakadékot Európa északi és déli régiói között. Márpedig Olaszország már most is elutasítja Brüsszel követeléseit saját költségvetési tervével kapcsolatban.  Középtávon az összetűzés elkerülhetetlennek tűnik.

Meddig hajlandó elviselni az ütéseket az SPD?

Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy Merkel kihúzza a választási időszak végéig – és ugyanez érvényes Seehoferre is. Az SPD-ben továbbra is hatalmas az elégedetlenség amiatt, hogy a vezetőcserék ellenére sem tudnak kitörni a történelmi szintű népszerűtlenségből. Szinte egyöntetűen az az érzésük a párttagoknak, hogy a Merkellel közös kormányzás az oka a most elszenvedett vereségeknek, és a párt egyre inkább követeli, hogy az SPD ugorjon ki a nagykoalícióból és vonuljon ellenzékbe.

Angela Merkel pályafutása: Szerény kezdetek, árulás és győzelem – majd pedig a hanyatlás (Videóösszefoglaló)

Ezeket a hangokat Merkel és Seehofer fokozatos visszavonulása csak ideig-óráig tudja csillapítani. Ahogy a szocdemeknél, úgy a CDU-nál és a CSU-nál sem hoz majd áttörést önmagában a vezetőcsere.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy az SPD csak azért nem ugrott ki a kormánykoalícióból – aminek esélye egyébként rendkívül magas volt az őszi Merkel-Seehofer szóváltások idején -, mert nincs garancia, hogy egy előrehozott választás esetén nem múlnák alul a 2016-os csúfos vereségüket.

Nekünk sem mindegy

A német belpolitika alakulása Közép-Kelet-Európára is nagy hatással lesz. A Merkel után maradó hatalmi űrt sokan próbálják majd betölteni. A németek meggyengülésével egyenes arányban a francia befolyás fog emelkedni, Emmanuel Macron francia elnök sajátos Európa-jövőképe pedig egyelőre nem tartozik az elfogadható alternatívák közé Közép-Európában.

A német súlycsökkenés nehezítheti az érdekérvényesítést külföldön, elsősorban az USA-val szemben. Amennyiben Washington valóban további akadályokat gördít az európai autók amerikai értékesítése elé, az a német és francia járműipar közép-kelet-európai beszállítóinak is fájni fog.

Angela Merkel: a bizalomvesztésnek tulajdonítható a bajorországi választási eredmény

Lesz-e fordulat migrációs kérdésben

Ha a CDU élén egy konzervatívabb értékeket valló utód foglal helyet, akkor valószínűleg a migráció elleni harc új irányt vesz Európában. Tény azonban, hogy a legfőbb három esélyes között sokféle értékrendet képviselő akad. Merkel nagy szövetségese, Annegret Kramp-Karrenbauer többségében a jelenlegi kancellár politikájának híve. Ő teljesíti a CDU tagságának azon feltételét, hogy egy „mainstreamhez közel álló pártelnökre van szükség”. Jelenleg a felmérések szerint ő a legesélyesebb befutó.

A második helyen a középutat képviselő, némileg konzervatívabb

Friedrich Merz következik, a CDU frakcióvezetője. A Merkellel egyidős politikus a 2000-es évek első felében maga is szemezett a kancellári poszttal, de Merkel megtorpedózta terveit. Most, közel másfél évtizeddel később elégtételt vehet, tekintve, hogy néhány felmérés őt hozza ki győztesként az utódlásért folyó harcban. Merz egyértelműen a közép irányába mutató konzervatív politika híve. Katolikus (Merkel evangélikus), anyja francia felmenőkkel rendelkezik, gazdasági liberális. 2000-ben bevezette a köztudatba a „német vezető kultúra” szókapcsolatot, amely szerint a multikulti mellett Németországban is szükség van a mindenki által elfogadni köteles európai alapértékek meghatározására – magyarul: a muszlimoknak is tiszteletben kell tartaniuk a német hagyományokat, szokásokat és erkölcsiséget.

A harmadik lehetséges jelölt a jelenlegi egészségügyi miniszter, Jens Spahn, aki jelentős hátránnyal indul. A potenciális konkurenciát legendásan jól megérző Merkel a vele szemben sok bírálatot megfogalmazó

Spahnt meg is tette egészségügyi miniszterének, amely még német viszonyok között is legalább olyan politikai nyaktörő pozíció, mint Szlovákiában – akár a karrierje végét is jelentheti. Spahn bírálta Merkel willkommenskulturját, és szigorúbb bevándorlás politikát sürget. Javára szól, hogy jó kapcsolatokat ápol a szabaddemokratákkal és a Zöldekkel, akik nagyon jól szerepeltek a tartományi választásokon. Legfőbb gyengesége, hogy egészségügyi miniszterként népszerűtlen döntéseket is fel kellett vállalnia. Emiatt a három legesélyesebb jelölt közül az ő kilátásai a leggyengébbek.

A cikk a Körkép.sk havonta megjelenő online magazinjának novemberi számában jelent meg:

Körkép.sk

Nyitókép: Körkép.sk