Marokkó, mint vendéglátó ország a december 10–11-i nemzetközi marrákesi konferenciára készül, ahol a résztvevő államok történelmi egyezséget fognak aláírni a migrációról. Eközben a marokkói Casablancán található migránstáborban százak éheznek, nélkülöznek és életveszélyes körülmények között élnek.

 

Terjednek a tetvek és a légúti fertőzések

 

Ezek a szubszaharai afrikaiak Európáról álmodoznak – ők azoknak a problémáknak a szimbólumai, amelyeket a világ vezetői az ENSZ migrációs paktumával akarnak megoldani. Az egyezséget a hétfői és a keddig marrákesi konferencián fogják véglegesíteni – emlékeztetett az AP hírügynökség.

 

 hirdetes_810x300  

Casablancától nem messze, a focipályán berendezett Úlád Ziján ideiglenes táborban a migránsok száma egyre csak nő. Éjszakájukat általában sátrakban, vagy műanyagból és fából felállított tákolmányokban töltik. A legnagyobb problémák közé az étel- és meleg hiánya tartozik, emellett nincsenek higiéniai intézkedések, terjednek a tetvek és a légúti fertőzések is.

 

Marokkó sok olyan dilemmának a megtestesítője, amivel a marrákesi konferencián résztvevő országok szembesülni fognak. Marokkó ugyanis az Európába igyekvő migránsok fő „tárháza“, emellett a szegénység és hazájukból elüldözött afrikaiak tranzitországa. Marrákesben az ENSZ-nek azt a 34 oldalas paktumát fogják formálisan jóváhagyni, mely többek között a biztonságos és irányított legális migrációról szól. Csakhogy az Egyesült Államok és több európai ország is – beleértve Szlovákiát – jelezte, hogy nem áll szándékában a paktum aláírása.

 

A Úlád Ziján táborban azok az afrikai migránsok tartózkodnak, akik a Földközi-tenger nyugati részén próbálnak meg eljutni Spanyolországba. A keleti útvonal Olaszország és Málta intézkedései óta nem biztonságos a migránscsempészek számára. Nagyon sok migráns már az északi útvonallal is próbálkozott – spanyol–marokkói határnál –, ám a marokkói rendőrök sokszor erőszakkal toloncolják vissza őket. A várakozás ideje alatt a migránsok abban a reményben próbálnak munkát találni Casablancán, hogy elegendő pénzt tudnak összegyűjteni a migránscsempészeknek egy újabb próbálkozáshoz.

 

Erőszakos összetűzések a határon

 

A casablancai táborban tartózkodó migránsok többsége már túl van a marokkói határőrökkel folytatott erőszakos összetűzésen. A migránsok a Marokkót Ceutától (Spanyolország autonóm városa Afrikában – szerk. megj.) elválasztó kerítésen próbálnak meg átmászni, ám a határőröknek általában sikerült fenntartóztatniuk őket.

 

„Csak azért vagyok itt, hogy meggyógyuljak, aztán újra próbálkozni fogok”

 

– mondta a 19 éves guineai Ibrahim Bah, aki a kézfején, kezén és hátán található nyílt sebekkel érkezett a táborba.

 

„A marokkói biztonsági egységek tagjai elkaptak és megvertek minket. A társamnak eltörték a kezét, megbilincseltek és betuszkoltak minket egy autóbuszba. Most Casablancába hoztak minket, de gyakran jóval délebbre szállítanak bennünket“

 

– tette hozzá a fiatal férfi.

 

2014-től 23.100 migráns kapott tartózkodási engedélyt, ezenkívül a hivatalok jelenleg 25.000 kérvény feldolgozását intézik. Mindemellett a marokkói hivatalok 2018 júliusától szeptemberig több mint 6500 szubszaharai afrikai migránst csuktak le, és szállították el őket Marokkó déli részére.

 

Jó néhány migráns azonban csak most ékezett meg a Úlaád Ziján névre keresztelt táborba – 100 órán keresztül gyalogoltak Tiznít városából, Marokkó déli részéről, ahova korábban deportálták őket.

 

„Ennek a kockázatos útnak sosem lesz vége. Állandó félelemben élünk. Az embere megy az utcán és lecsukják. Bemegy a mecsetbe, ott is lecsukják. Úgy érezzük magunkat, mint a bűntevők“

 

– mondta egy 22 éves szenegáli férfi.

 

Az Európába vezető Marokkó–Spanyolország útvonalon áthaladó migránsáradat a szubszaharai migránsok fő átkelőpontjává vált, ami az észak-afrikai királyság határain hatalmas feszültséget okoz. Az EU idén megegyezett abban, hogy 242 millió eurót adományoz Marokkónak, hogy állítsa meg az illegális migránsáradatot. „Ez a rendelkezés rákényszerítette Marokkót arra, hogy a migránsok megállításakor erőszakot használjanak” – magyarázta Helena Malen olasz aktivista.

 

Nový Čas/Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!