Szombaton Venezuela egy magas rangú katonai tisztviselője, Francisco Yánez, a légierő tábornok Juan Guaidó ellenzéki vezető mellé állt Nicolas Maduro, kemény kézzel kormányzó elnökkel szemben. Yánez ideiglenes elnöknek ismerte el Guaidót.

 

Yánez egy Youtubon közzétett videóüzenetben közölte, hogy elhatárolódik Maduro elnöktől és az ország ideiglenes államfőjeként Guaidót ismeri el. Egyúttal felszólította a katonai vezérkar többi tagját, hogy csatlakozzanak hozzá. A tábornok elmondása szerint a venezuelai hadsereg 90 százaléka valójában Guaidó mellett áll.

 

A katonai vezetés azonban egyelőre szintén twitter-üzenetben Yánezt hazaárulással vádolta meg.

 

 hirdetes_810x300  

 

Tüntetés és ellentüntetés

 

Időközben Caracas utcáin kormányellenes és kormánypárti tüntetéseka alakultak ki. A kormányellenes tütnetéseken jelentések szerint 100 ezren vettek részt. A venezuelai főváros központjában több ezren vonultak utcára Maduro támogatására, Hugo Chávez, korábbi szociaista vezető hatalmas arcképével az élen, amely alá azt írták, hogy „20 éve győzött a nép“.

 

Maduro-ellenes tüntetések Európában is voltak. Barcelonában több száz emigráns venezuelai tüntetett a kormány bukása mellett. A statisztikai adatok szerint a Spanyolországban élő venezuelaiak száma 2015-től 165 ezerről 255 ezerre emelkedett. Legtöbbjük kéynszerűségből hagyta el hazáját.

 

Válság és nyomor

 

A dél-amerikai ország gazdasága siralmas állapotban van. A nyomor és az éhezés elől az emberek a szomszédos országokba menekültek, több mint 2,3 millió emberről beszélhetünk. Így nem véletlen, hogy Guaidót a dél-amerikai országok többsége elismerte ideiglenes elnöknek.

 

A hiperinfláció miatt a pénz értéke szinte nulla, de alig van termék, amire be lehetne cserélni, az üzletek polcai üresek. A valuta elértéktelenedése olyan gyors volt, hogy a piacokon korábban nem leszámolták a pénzt, hanem kilóra lemérték.

 

Az ENSZ statisztikái szerint a venezuelai népesség átlagosan 20 kilós súlycsökkenést szenvedett el a gazdasági válság kitörése (2015) óta. A Maduro-ellenes megmozdulások 2016-os hullámakor a katonaság többször is belelőtt a tömegbe, amely be akart törni az élelmiszerraktárakba. Maduro közben a tévében arról beszélt a caracasiaknak, hogy a lépcsőházban termesszenek répát, és tenyésszenek nyulat.

 

Guaidó mögé nem csak Dél-Amerika zöme, de az USA és Európa is besorakozott. Oroszország és Kína természetesen nem. Oroszországnak jelentős olajipari érdekeltségei vannak Venezuelában, nem véletlen, hogy több száz (nagyjából 700) orosz zsoldos teljesít szolgálatot az országban. Kína pedig nemrég felajánlotta Maduronk támogatását egy kínai haditengerészeti bázis kialakításáról.

 

Venezuelában háború nélkül is háborús viszonyok uralkodnak – nyomor, éhezés és elcsalt választások

 

Geopolitikai játszmák

 

Venezuela kapcsán a legtöbb európai állam állást foglalt, többségük kisebb nagyobb mértékben érintett. Spanyolország a fentebb említett körülmények miatt különösen, de nem szabad elfelejteni, hogy több ezer magyar él, vagy élt a venezuelai fővárosban, akiknek egy része menekülni kényszerült.

 

Az orosz és kínai állásponttal kapcsolatban érdemes elmondani, hogy Venzuela stratégiai súlya számukra nem annyira nagy, hogy indokolná a külső beavatkozást. Az ország tengeri kijárata az USA által ellenőrzött Mexikói-öbölben van, így a kínai haditengerészeti bázisnak sincs túl sok értelme. Az orosz és kínai álláspontot érdemes abban az összefüggésben vizsgálni, hogy egy olyan országban járul hozzá a politikai bizonytalanság fenntatásához, amely az USA gazdasági befolyási övezetének része.

 

Körkép.sk

Megosztás:
Címkék: Dél-Amerika Európa Főoldal guaidó Hugó Chávez Maduro puccs USA válság Venezuela
Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!