A Magyar Közösség Pártja tegnapi sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy bár törvény írja elő, a Szlovák Televízióban mégis kevés a magyar nyelvű műsoridő. Őry Péter és Kőrösi Ildikó, a párt politikusai elmondták, hogy az RTVS 6 éve nem tesz eleget a törvényi előírásoknak, ezért jogszabály-módosítási javaslattal Marek Maďarič kulturális tárcavezetőhöz fordulnak a helyzet orvoslására.
A Körkép.sk Lovász Attilát, az RTVS Nemzetiségi Műsorok Központjának igazgatóját kérdezte.
Mi a véleménye az MKP politikusainak felvetéséről, miszerint a közszolgálati média műsorideje nem felel meg a nemzetiségi arányoknak, ezért annak bővítésére van szükség?
Nem új felvetés, évek óta téma mind a magyar mind a szlovák közéletben, s az RTVS vezetése számára is nyilvánvaló, hogy az adásidőt a televízióban (mert a rádióban rendben van) bővíteni és új, korszerűbb tartalommal kell ellátni. Az RTVS menedzsmentje hónapok óta többek közt azzal érvel az intézmény költségvetésének rendezése miatt, hogy maradéktalanul teljesíteni tudja a vonatkozó törvény 5. paragrafusába foglalt fő kötelezettségeit (korántsem csak a nemzetiségi adásokat érintve).
Tudja támogatni az MKP törvénymódosítási javaslatát a nemzetiségi műsoridő bővítésére vonatkozóan?
Az MKP javaslatát a releváns politikai erőknek kell támogatniuk, az RTVS menedzsmentjének tagjaként nekem az a dolgom, hogy a vonatkozó jogszabályok és a költségvetés tükrében műsort készítsek és sugározzak.
Reálisnak tartja a heti 56 perces magyar nyelvű műsoridő növelését heti 28 órára?
A jelenlegi nem 56, hanem 87 perces heti műsoridő emelését egy költségvetést rendező szabályozás után nemcsak reálisnak, hanem kötelezőnek is tartom. A 28 órát viszont nem. Irreális mind anyagi mind humán erőforrások szempontjából.
Megjegyezném, hogy akkor, amikor a törvény hatályba lépett, máris több értelmezés látott napvilágot. Az egyik „szélsőség“ (a szó szemantikai nem politikai értelmezésében) a teljes műsoridő arányában számítani ki a nemzetiségit (s akkor nem két 24 órás televízióról beszélünk, mert a Dvojka, a kettes csatorna nem sugároz 24 órán át). A másik szélső értelmezés szerint a televízió meghatároz egy műsorsávot a nemzetiségeknek, és azon belül kellene arányosan sugározni. Kötelező érvényű jogszabályi értelmezés nem született.
Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi adás a rádióval ellentétben a tévében nem önálló csatorna (s amíg a szlovák közműsorszolgáltatás nem rendelkezik 5-6 csatornával, nem is lesz), nem lehet a teljes formátumozású televíziót leképezni egy néhány órás, vulgo: tv a tv-ben adásra.
Ezen okoknál fogva 2011-ben olyan koncepcióval jelentkeztem az RTVS vezetésénél, amely szerint a nemzetiségi műsoridőt a köztelevízió saját, eredeti gyártása műsoridejének arányában kellene meghatározmi, két csatorna esetén ez cca. 60-85 perces napi nemzetiségi sávot jelentene. Ezzel mind az akkori, mind pedig a jelenlegi vezetés azonosult. Ennek megvalósítása reális, de nem a jelenlegi finanszírozási és szabályozási modellben. Egy ilyen műsorsáv, amennyiben erős, dinamikus, korszerű és tartalmat kínálna, akár élő adásként is elképzelhető, hiszen létezik a feliratozásnak olyan technológiája, amely ezt lehetővé tenné.
Milyen egyéb bővítési lehetőségeket lát a helyzet orvoslására és milyen határidővel?
A rádió, mivel lényegesen könnyebb technológiailag és tartalmilag is megvalósítani, már három éve folyamatosan, lassan bővít, a kis nemzetiségeket is figyelembe véve. Megnőtt a ruszin adásidő (belépésemkor a legalulreprezentáltabb adás volt), nőtt a roma műsor, a magyar műsorban, amely nagyjából arányos, pedig ad-hoc jelleggel lehetőségünk van bővítésre (az idén pl. több alkalommal sugároztunk 18,00 után is, jobbára koncertközvetítések okán), az idei évtől pedig új horvát, bolgár és szerb adásokkal bővült a csatorna.
A televízióban az előbb leírt modell szerint látom reálisnak a bővítést. De hát az üzemben tartási díjat szabályozó törvény módosítását a kormány még be sem nyújtotta, így nem tudni, egyáltalán mikor kerül a parlament elé. (Persze, nagyon szeretnék pl. egy negyvenórás tv-adás munkatársa lenni, de nem az a dolgom, hogy vágyvezérelt kijelentéseket tegyek és nyilvánosan álmodozzam.)
Milyen jelenleg a Patria rádió, illetve a köztévé nemzetiségi adásainak nézettsége illetve hallgatottsága?
A Pátria Rádiót naponta nagyjából nyolcvan ezren hallgatják rendszeresen úgy, hogy a magyar ajkú lakosság 46 százaléka számára az adás elérhetősége korlátozott (saját felmérési adat). A hallgatottság célcsoportra való átszámításával a régió egyik legerősebb rádiója vagyunk.
A tv-ben a magyar napi Hírek prömier nézettsége 8 ezer (ennek több mint a fele nem magyar nemzetiségű néző), az ismétlések a mérhetőségi zóna alatt (ezer fő) vannak.
A Magyar Magazin, az Itthon vagyunk és a Szemtől szemben prömier nézettsége 3 ezer fő, és ugyancsak nagyjából a nézők fele nem magyar ajkú, az ismétlések a mérhetőségi zóna alatt (ezer fő) vannak.
Személyes megjegyzésként: amíg a nemzetiségi műsorok az analóg világból ismert struktúrában jelennek meg, tehát egy teljes programozású tévéállomás részeként, addig a mai médiafogyasztói szokások mellett számottevő nézettségre nem számíthatnak.
Király Zsolt
Nyitókép: citylight.sk
Megosztás:
Címkék: Főoldal hallgatottság Kőrösi Ildikó Magyar Közösség Pártja magyar nemzetiségű műsoridő nemzetiségi adás nézettség Őry Péter Pátria rádió RTVS
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
