E heti sajtófigyelőnkben a smeres politikusok kaptak főszerepet. Peter Kažimírt a brit Financial Times, Luboš Blahát az orosz Sputniknews.com kérdezte. Szót ejtünk még arról, hogy a Reuters milyen képet festett Magyarország és Szlovákia harcáról a kötelező betelepítési kvóták ellen, illetve hogy Svájc limitálta a romániai és a bolgár vendégmunkások számát. 

 

Peter Kažimír szlovák pénzügyminisztert a Financial Times kereste és kérdezte meg Szlovákia gazdasági helyzetéről és az európai populizmusról. A smeres politikus egy elég érdekes hasonlattal hozakodott elő. Szerinte ugyanis az európai populista hullám olyan, mint egy „gonosz lasagne”, ahol az egyes rétegek a társadalom részei, akik képtelenek voltak megfékezni a „duzzadó nyugtalanságot” – ide sorolta a médiát, a politikusokat és még a vallási vezetőket is.

 

„És most meg kell ennünk” – mondta sokat sejtetően, bár a publicisták későbbi reakcióból azért kiderül, hogy nem nagyon értették a hasonlat lényegét (mint ahogy mi sem). A The Guardian szintén brit lap ki is figurázta Kažimír hasonlatát, hiába keresve benne értelmet.

 

 hirdetes_810x300  

[stw]

 

Kažimír Szlovákia eredményeinek említésén túl (3,3 százalékos gazdasági növekedés, munkanélküliség visszaszorulása, stb.) aggodalmát fejezte ki a jóléti különbségek miatt, amelyek az ország nyugati és keleti vége között áll fenn. A pénzügyminiszter szerint a keleti országrészben nagy szükség volna a munkaerő-mobilitás elősegítésére.

 

A képen Peter Kažimír pénzügyminiszter. Fotó: FT.com

 

Bár számos munkahely jött létre az autóiparnak köszönhetően, ezek többnyire nyugaton vannak. A pénzügyminiszter abban látná a megoldást, hogy a szlovákiai polgárok nem vásárolnának, hanem bérelnének lakásokat.

 

„A bérlés nagyon ritka, az ingatlanok 85 százaléka egyéni tulajdonosok kezében van. (…) Ezek az emberek nem mozgathatók”

 

mondta Kažimír. Elmondta, a kormány nem tudta meggyőzni a Jaguar Land Rovert, hogy keletebbre költözzön, mert az alkatrészek nagy része Németországból és az Egyesült Királyságból származik.

 

„A keleti országrész kevésbé volt vonzó a számukra. (…) Minden kilométer számít”

 

Azért érdemes megjegyezni, hogy a pénzügyminiszter érvei nem egészen állják meg a helyüket. Egyrészt, a Smer kormánya alatt kellett volna megkezdeni a Pozsonyt Kassával összekötő autópálya befejező fázisát. A két legnagyobb szlovákiai város közti autópálya befejezésének határidejét szombaton Érsek Árpád (Most-Híd) közlekedésügyi miniszter a korábbi 2020-ről 2026-ra módosította. Másrészt, az úthálózat kiépítettsége nem csak nyugat-keleti irányban elmaradott, de észak-déli viszonylatban is, ezért a Jaguar Land Rover valószínűleg Nyitránál délebbre sem akart elmozdulni.

 

Még mindig a migráns kvóták

 

Magyarország és Szlovákia Németország és Franciaországgal szembeszállva szerdán bejelentette az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságán, hogy a kötelező betelepítési kvóták rendszere törvényellenes. A Reuters.com szerint ezzel a két ország az Unió megosztottságát kockáztatja.

 

2014-óta több mint 1,6 millió migráns lépte át az EU határait. Brüsszel 2015-ben javasolta, hogy Olaszország és Görögország (amelyek a migránsok fő belépő országai) megsegítésére 120 ezer menekültstátuszt kapó migránst osszanak szét az unió országaiban. Az Európai Tanács megkerülve a tagországok vétójogát, minősített többséggel szavaztatta meg a javaslatot. A szabályellenes voksolás miatt fordult Szlovákia és Magyarország az Európai Bírósághoz.

 

Bár mindkét ország keményen fellép a kvóták ellen, elsősorban Magyarország került miatta célkeresztbe. Magyarországnak az Európai Parlamentbe is a szemére vetették, hogy nem hajlandó befogadni azt a néhány ezer migránst, amelyeket Olaszországtól és Görögországtól kellene átvennie. Az előbbi két államon kívül Franciaország és Németország is az európai szolidaritásra hivatkozik. Ha a bíróság Magyarország és Szlovákia ellen ítél, az Brüsszel kezébe adna fegyvert, hogy nyomást gyakoroljon a kvótákat elutasító keleti országokra. (Reuters.com)

 

 

A képen Orbán Viktor magyar (balra) és Robert Fico szlovák miniszterelnök. Fotó: Breitbart.com

 

Blaha a nyugati sajtó kettős mércéjét kritizálta – az oroszok védelmében

 

Az orosz Sputniknews hírportál csehországi kiadásának adott újra interjút Luboš Blaha (Smer) a parlament európai ügyekért felelős bizottságának elnöke.

 

„Európa biztonságára nézve nem az ’orosz propaganda’ jelent problémát, hanem az európai politikusok és vezető média ruszofóbiája”

 

nyilatkozta Blaha, aki állítólag azután vonta le ezt a következtetést, hogy részt vett egy biztonsági konferencián Máltán, amelyen a smeres politikus szerint az európai országok egyetlen céllal vettek részt, „belerúgni Oroszországba”.

 

Blaha is rész vett a konferencián, ahol a portál szerint az USA külpolitikáját kritizálta, elsősorban Irak, Szíria és Líbia kapcsán. Blaha szerint a nyugati média teljesen figyelmen kívül hagyja, ha valaki az USA-t kritizálja, és ha az orosz média közléi a kritikus véleményeket, az európai politikusok rögtön ujjal mutogatnak: „magát az oroszok idézik, biztosan őket szolgálja”.

 

Blaha egyébként nem először kap teret a Sputnikon, legutóbb arról beszélt, hogy a sajtószabadságot sérti, hogy a Szlovák Távirati Irodának (TASR) vissza kellett lépnie a Sputniknews-szal kötött együttműködési szerződéstől. Egyébként a TASR elnök-vezérigazgatója, Jaroslav Rezník a napokban magyarázkodott a parlament illetékes bizottsága előtt az együttműködés miatt, ahol azt hangsúlyozta, hogy más nyugati médiumok is vesznek át híreket a Sputniktól. Ez lényegében igaz, találkozhatunk az orosz hírügynökségtől átvett hírekkel még a magyarországi HVG-n is, igaz, ehhez aligha volt szükségük külön együttműködési szerződésre.

 

A képen Luboš Blaha (balra) és Robert Fico. Fotó: Aktuality.sk

 

Svájc – Az olcsó munkaerő-dömping ellen így is lehet védekezni

 

Svájc liimitálja a román és bolgárok vendégmunkások befogadását a következő 12 hónapra – írta a The New York Times internetes kiadása. Eszerint az öt éves ott tartózkodásra engedélyt kapó romániai és bolgár állampolgárok maximális számát 996-ban állapították meg.

 

Míg az Európai Unióban a munkaerő szabad áramlása alapfeltétel, addig Svájc és az EU között egy kétoldalú egyezség szabályozza azt. A román és bolgár vendégmunkások 2016 júniusától korlátozások nélkül utazhattak Svájcba munkavállalás céljából, ennek eredményeképpen nettó 3300 fővel nőtt számuk, ami duplája a 2015-ös év bevándorlásának. Svájc hasonló intézkedést foganatosított korábban Szlovákiával és Magyarországgal szemben is. Nem csoda, a 8,4 millió lakosú ország egy negyede külföldi.

 

Körkép.sk

Nyitókép: unvired.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!