Heti sajtófigyelő: Robert Fico nagy pálfordulásáról ír a The New York Times

E heti sajtófigyelőnkben ismét összegyűjtöttük a Szlovákiáról szóló legfontosabb külföldi híreket – a teljesség igénye nélkül. Miután a múlt héten a migráció szlovák áldozatai készült oknyomozó riport és az al-Jazeera pánarab hírtelevízió a szlovákiai romák nehéz sorsáról szóló riportja visszhangzott az interneten, ezen a héten ismét a szlovákiai szélsőségesek kaptak nagyobb figyelmet. Ezen kívül azonban beszámolunk arról is, miért látogatott Szlovákiába a grúz elnök, valamint a NATO elleni népszavazás aláírásgyűjtéséről is az orosz Sputnik hírügynökség nyomán.

Csak idő kérdése, hogy konfliktus törjön ki a szlovák társadalomban

„Már túl vagyunk azon a ponton, hogy békés úton visszaszorítsuk a szélsőségeket, és úgy érzem, a szlovákiai társadalomban valamiféle konfliktus van kialakulóban. (…) Valamilyen erőszakos jelenség biztosan megjelenik Szlovákiában a következő években, a kérdés csupán az, hogy hogyan végződik” – idézte Radovan Bránikot, a Globsec külügyi és biztonságpolitikai intézet szlovákiai elemzőjét a The Wall Street Journal internetes kiadása.

Az amerikai lap arról számolt be, hogy nemrég a szélsőségek ellen létrehozott szlovákiai elitosztag letartóztatta a Kotleba-féle ĽSNS egyik parlamenti képviselőjét, mert az megsértette a gyűlöletkeltésre vonatkozó törvényt.

   

A WSJ kiemeli:

„Szlovákia [szélsőségesek elleni harc érdekében] tett erőfeszítései rávilágítanak azokra a problémákra, amelyekkel a második világháború utáni rend két pillére – a véleménynyilvánítás szabadsága és az etnikai és vallási kisebbségek védelme – között egyensúlyozó Európa kénytelen szembenézni”

Kiska: Szlovákia képviseli majd Grúzia érdekeit a NATO-csúcson

Szlovákia kiáll Grúzia érdekeiért a közelgő NATO-csúcstalálkozón – írta a hét közepén a GeorgiaToday portál, miután Giorgi Margvelasvili grúz elnök Pozsonyban találkozott Andrej Kiska szlovák államfővel. Kiska kijelentette, hogy Szlovákia határozottan támogatni fogja Grúzia NATO-csatlakozását.

„Mikor láttam, hogy egy grúz állampolgár szögesdrótok mögött él, akkor szembesültem Oroszország agresszív lépéseivel, amelyeket Grúzia ellen követett el. Ez egy fontos figyelmeztetés mindannyiunk számára. Oroszország csak a saját érdekeire van tekintettel”

mondta a szlovák államfő.

Grúzia NATO-tagságáról annyit mindenképp érdemes megjegyezni, hogy az országban 2003-ban tört ki az úgynevezett „rózsás forradalom”, amellyel lényegében a Moszkvához hű kormányzatot leváltották. Oroszország és Grúzia viszonya egyre inkább elmérgesedett, Grúzia az ország újraegyesítése címén igényt tartott Abháziára és Dél-Oszétiára (ahol orosz „békefenntartók” állomásoztak), ami azonban ütközött az orosz érdekekkel.

Végül 2008 augusztusában Grúzia háborút kezdeményezett Oroszországgal, a grúz vezetés ugyanakkor azt állította, hogy Oroszország indított támadást ellenük. Az akkor lezajlott események miatt az ország NATO tagságának kérdése érthető okokból lekerült a sürgős ügyek listájáról. (GeorgiaToday.com)

Orosz sajtó: 150 ezer aláírás a szlovák NATO-ellenes referendumért

Az orosz propaganda szócsövének tartott Sputniknews hírügynökség csehországi kiadása szerint már 150 ezren írták alá azt a petíciót, ami Szlovákia NATO-tagságáról kezdeményezne népszavazást. A referendum kiírásához legalább 350 ezer aláírásra van szükség.

A cikk külön hangsúlyozza, hogy a petíciót a „parlamenti Kotleba – Ľudová strana Naše indította”. A Sputnik ezzel kapcsolatban egy orosz politológust, Anatolij Petrenkot idéz, aki szerint a szlovák példa precedensértékű lehet a többi ország számára. Állítólag „az egész országban zajló találkozókból” is egyértelműen leszűrhető, hogy Szlovákia polgárai „nem elégedettek a szövetséggel”. Az említett találkozók célja pedig nem más, mint hogy megakadályozzák külföldi támaszpontok létesítését az ország területén.

Véleménye persze bárkinek lehet, tény azonban, hogy a pozsonyi amerikai nagykövetség nemrég határozottan kijelentette, hogy az USA nem szándékozik katonai támaszpontot létesíteni Szlovákiában. (cz.sputniknews.com)

Fico pálfordulása

Robert Fico nagy pálfordulásáról ír a The New York Times, amely amellett, hogy beszámolt Szlovákia fegyverkezési terveiről, azt is megemlíti, hogy különösen nagy meglepetés ez a változás a baloldali kormányfőtől.

Szlovákia 2029-ig 1,2 milliárd eurót kíván költeni katonai páncélozott szállítójárművekre, 81 darab nyolc kerék meghajtású és 404 darab négy kerék meghajtású páncélkocsiról van szó. Ezzel párhuzamosan Szlovákia 152 katonát küld Litvániába a Kanada által vezetett ottani NATO-erők megerősítésére, további 47 katonát kíván küldeni Irakba, szigorúan az ottani erők kiképzése céljából.

Szlovákia 2004 óta NATO-tag, Robert Fico azonban 2006-ban parancsot adott az Irakban szolgáló szlovák katonák hazahozatalára, és állandó jelleggel kritizálta a NATO elvárását, hogy a bruttó hazai termék 2 százalékát költse Szlovákia védelemre.

Ezzel szemben Fico tett egy nagy „U-fordulatot”, és a korábbi 1,16-ról 1,6 százalékra emeli a GDP-ből fegyverkezésre költött összeget, amerikai felszerelést vásárol, és fontolgatja, hogy lecseréli a szlovák hadsereg elavult, orosz-gyártmányú MiG-29-es vadászrepülőgépeit is. (nytimes.com)

Körkép.sk

Nyitókép: Unvired.com