Heti sajtófigyelő: Mit ír a külföldi sajtó Szlovákiáról?

Eheti sajtófigyelőnkben elolvashatja, hogyan látja a nyugati sajtó a Volkswagen alkalmazottjainak sztrájkját, hogy miért csuktak le egy szlovák tanácsadó-hivatalnokot Görögországban, és hogy mit keres Andrej Danko (SNS), a parlament elnöke Dél-Koreában.

A jelentősebb gazdasági politikai nyugati lapok mind beszámoltak a Volkswagen pozsonyi üzemében zajló sztrájkról. A Bloomberg  úgy fogalmaz, hogy a VW alkalmazottainak munkabeszüntetése „alátámasztja a szakképzett munkaerő-hiány jelenletét a kulcsfontosságú uniós gyártóközpontokban, miközben a munkanélküliség történelmi mélypontokra süllyed”.

A gazdasági portál azonban nem mulasztja el megjegyezni, hogy a fent felvázolt helyzet „veszélyezteti az olcsó munkaerőre alapuló gazdasági modellt”. Hozzáteszi: A szlovákiai VW üzem dolgozói átlagbére 1800 euró havonta, ami messze elmarad a VW németországi alkalmazottjainak 4200 eurós fizetésétől.

   

A Bloomberg publicistája, Leonid Bershidsky ezzel kapcsolatos véleménycikkében azt fejtegeti, hogy bár „Szlovákia sok tekintetben az uniós integráció mintapéldája, a mostani sztrájk a VW pozsonyi üzemében sokat elárul arról, hogy néz ki a megosztott Európa az unió keleti végeiről szemlélve. A kelet Európaiak gyakran érzik úgy, hogy országaikat a nyugatiak gyarmatai, és ez jóval súlyosabb veszélyt rejt magában, mint a Brexit”.

A görögöknek mi osztogatunk privatizációs tanácsokat – nem túl sok sikerrel

Folytatás kattintás után…

[stw]

Görögország megkapja a 320 milliárd eurós mentőcsomag következő részletét – 8,5 milliárd eurót – ám a spanyol gazdasági miniszter azzal fenyegette meg Athént, hogy blokkolni fogja a kölcsön folyósítását, ha a görög hatóságok nem engedik szabadon azt a három embert – egy spanyol, egy olasz és egy szlovákiai állampolgárt –, akik a görög privatizációs ügynökségben dolgoztak tanácsadóként – írja a New York Times.

A három tanácsadót a görög rendőrség 2015-ben tartóztatta le 28 állami épület privatizációjával kapcsolatban. A nyomozást még nem zárták le. Tekintve Szlovákia privatizációs múltját, nem nehéz elképzelni, milyen viszonyok uralkodhatnak most Görögországban, ahol az IMF, EU és EKB által összeállított mentőcsomag merítéséért cserébe a görög államnak széles körű reformokat (értsd: nyugdíjlefaragást, adóemelést, állami vagyon magánosítását) kell foganatosítania. A teljes keret 320 milliárd eurót tesz ki (ez Szlovákia GDP-jének négyszerese), ezt fokozatosan, kisebb részletekben bocsátják a csődközelbe jutott dél-európai ország rendelkezésére.

A V4 nem lehet az EU alternatívája

Az Európai Uniónak indokolnia kell létjogosultságát – írja a Sputniknews orosz hírügynökség csehországi portálja. A Sputnik Branislav Fábryval, a pozsonyi Komenský Egyetem jogtudományi és társadalomelméleti adjunktusával készített interjút.

Ahogy azt a Sputniktól megszokhattuk, ismét Szlovákia Unióból való kilépését forszírozta. Fábry az erre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy az olyan kis országoknak, mint Szlovákia, csak óvatosan szabad közelíteni a kiválás témájához, mert először ki kell alakítani egy alternatív tervet az unión kívüli életről.

„Szlovákia az Unióból való kilépés után hirtelen a nyugati irányultságú Ukrajna és az EU-tagállamok között találná magát, ami nem volna egyszerű helyzet a független politika megvalósításában. Felmerülne a kérdés, hogy az új körülmények között, milyen kapcsolatot alakítana ki az USA-val és a NATO-val. Az EU-ból való kilépés ugyanis nem jelentené automatikusan a NATO-ból való kilépést is”

Fábry szerint az Európai Unió tagállamai közti ellentétekben mindegyik fél hibás bizonyos mértékben.

„Ha a vesszük a Visegrádi Négyeket, akkor elmondhatjuk, hogy nekik saját javaslatokkal kellene előhozakodniuk az összeurópai kérdéseket illetően, és mérsékelten kéne viselkedniük Brüsszellel, de Washingtonnal is.”

Az adjunktus szerint a V4 nem lehetne az EU alternatívája, leginkább méretei miatt. A négy ország területe összesen teszi ki Olaszország területét, és a V4-ek GDP-je fele az olasz hazai terméknek. Fábry szerint ráadásul léteznek bizonyos szétfeszítő erők a visegrádi országok között, mint például Szlovákia és Magyarország között is vannak le nem zárt vitás és bonyolult ügyek. Például a külpolitikát és a Balkánnal kapcsolatos kérdéseket illetően.

Katonai megemlékezés Brestben

Oroszország, Ukrajna, és Szlovákia számos tagból álló delegációja vett részt Brestben egy, a „Nagy Honvédő Háborúról” megemlékező rendezvényen – írja a fehérorosz  Belta hírügynökség. A rendezvényre Moszkvából, Nyizsnyij Novgorodról, Penzából, Szmolenszkből, Kijevből és a szlovákiai Varannóból (Vranov nad Topľou) érkeztek küldöttek.

Andrej Danko Dél-Koreában

Andrej Danko, szlovák házelnök kijelentette, hogy országa intenzívebbé akarja tenni a Dél-Koreával való együttműködést, amely szerinte a közép-európai ország sikerének egyik szimbóluma – írja a The Korea Times.

Danko elvileg azért utazott a távol-keleti országba, hogy a kutatás-fejlesztés területén mélyítse el a gazdasági kapcsolatokat. A szlovák parlament elnöke hangsúlyozta, hogy „a közép-európai országok közül Szlovákiának van a legnagyobb beruházási (2,3 milliárd) és a legnagyobb kereskedelmi (4 milliárd euró) volumene Dél-Koreával”.

Körkép.sk

Nyitókép: Unvired.com