Heti sajtófigyelő: Mit ír a külföldi sajtó Szlovákiáról?

A külföldi sajtóban még mindig nagy visszhangot kelt a Volkswagen pozsonyi üzemében nemrég zajlott sztrájk és a dolgozók által kiharcolt eredmény. Bár az alkalmazottak szerint az elért alku nem hozott lényeges áttörést. A 14 százalékos béremelés és az 500 eurós egyszeri júliusi bónusz alig tér el a VW vezetőségétől eredetileg felkínált ajánlattól.

A külföldi lapok ugyanakkor arról írnak, hogy a szlovákiai sztrájk a jele a munkaerőpiac gyökeres átalakulásának. A Financial Times (FT) szerint Közép-Európában olyan béremelési hullám indult el, amit az erőteljes gazdasági növekedés és a munkaerőpiac beszűkülése táplál.

Márciusban a zsolnai KIA 7,5 százalékos béremelést eszközölt. Magyarországon a Daimler Mercedes Benz és a szintén Volkswagen-csoporthoz tartozó Audi már tavaly decemberben emelte a munkások fizetését. Az FT szerint a kialakult bérnyomás miatt Magyarországon áprilisban 14,6 százalékkal emelkedett az átlagbér az előző évhez képest.

   

A FT azt is kiemeli, hogy a mostani helyzet mögött az „elöregedő lakosság és a munkaképes korúaknak az iparosodottabb nyugati országokba történő tömeges kivándorlása” áll, ami hiányt teremtett szakmunkásokból. A brit gazdasági lap úgy véli, hogy a „populista Robert Fico” és a hasonszőrű térségbeli országvezetők növelik a politikai nyomást a vállalatokon.

Beszédes az is, hogy az FT szerint a versenyképesség szempontjából a „bevándorlás ösztönzése lenne kevésbé kockázatos megoldás”. Ez magyarul azt jelenti, hogy az olcsó munkaerő miatt Közép-Európába érkező vállalatok megtartása érdekében a hazaiaknál olcsóbb külföldi munkaerőt kellene importálniuk a V4-eknek.

Példaként Lengyelországot hozta fel, amely „azzal ellensúlyozta a bérnövekedési nyomást, hogy csaknem 1,3 millió ukrán állampolgárnak adott munkavállalási engedélyt 6 hónapra még tavaly”.

Az FT szakértőkre hivatkozva az is írja, hogy az alkalmazottak jelenlegi alkupozíciója aligha tartható fenn hosszú távon. Ennek egyik oka a robotizáció terjedése, másrészt az, hogy a például Szlovákia bár szóban elkötelezett a átképzések és az oktatás fejlesztése mellett, a gyakorlatban ebből vajmi keveset valósított meg.

Nem vagyunk magányosak – ellentétben sok más európai országgal

Szlovákia azon európai országok közé tartozik, ahol az emberek a legkevésbé érzik magukat magányosnak – derült ki egy összeurópai felmérésből, amiről az Euronews cikkezett. Eszerint a legkevesebb „szociálisan izolált” ember Csehországban él (1,9 százalék), a második helyen Szlovákia osztozik Finnországgal (2,1 százalék), majd a svédek következnek 2,3 százalékkal, a negyedik helyezett pedig Magyarország 2,8 százalékkal.

Az olaszoknál a legrosszabb a helyzet, ahol a lakosok 13,2 százaléka érzi magát magányosnak, elidegenedettnek, hasonló a kép Luxemburgban (12,9 százalék), és Hollandiában (10,2 százalék).

Čarnogurský: A nyugat a felelős a migránsválságért

Ján Čarnogurskýt, a KDH alapítóját idézte a Sputniknews orosz hírügynökség a kelet-európai országok elleni brüsszeli eljárásról. A közismerten „oroszbarátibb irányultságú” egykori politikus szerint Kelet-Európának joga van elutasítani az EU kötelező betelepítési kvótáit, mert a migránsválság a nyugati országok hibája.

Čarnogurský szerint „az emberek gazdasági okokból nem tudnak megélni hazájukban, ezért az EU-ba jönnek, velünk pedig befogadtatnák őket”.

Az egykori politikus szerint a nyugat-európai országok felelősek a migránsválságért. Példaként említi Líbiát, ami egészen addig feltartóztatta a bevándorlók áradatát, míg 2011-ben Franciaország alá nem ásta az ország stabilitását.

„Őket vonják felelősségre, ne minket”

Körkép.sk

Nyitókép: Unvired.com