Heti sajtófigyelő: Mit írt a külföldi sajtó Szlovákiáról?

Eheti sajtófigyelőnkben idézzük a Die Welle német lapot, amely a nyugati és közép-európai béreket hasonlította össze cikkében, amelyből az is kiderül, hogy a bérek alacsonyan tartását Brüsszel is ösztönözte. Szó lesz még arról, hogy a V4-ek közül Szlovákia mivel járul hozzá a kvóták elleni harchoz, illetve írunk még a spanyolországi Katalónia függetlenedési vágyáról, és a lehetséges forgatókönyvekről – cseh és szlovák példára.

Csehország és Szlovákia különválása már nem csak Skóciának, hanem a függetlenedéssel kacsingató Katalóniának is példa lehet – vonhatjuk le a következtetés Tyler Cowen, a Bloomberg publicistájának cikkéből. Már az írás elején leszögezi, hogy egy kulturális alapon való szétválás általában vegyes fogadtatásra talán. A saját függetlenségi háborújukkal mélyen egyetértő amerikaiak például kiborulnak, ha egy ország ki akar lépni az EU-ból.

Cowen ezután az elszakadás lehetséges okait és fajtáit kezdi elemezni. Szerinte a „függetlenedés” egyik formája az önkormányzatiság libertariánus felfogása, ami a zsarnokságtól való elszakadást jelenti: ha egy központosított hatalom túlságosan elnyomóvá válik, a nagyobb egység részei elszakadhatnak, hogy saját demokratikusabb rendszert építsenek ki. Példaként említhető Észtország, amely 1991-ben hagyta el a Szovjetuniót.

   

„Van, hogy egy régió etnikai önazonosságtudata vagy vallási, nyelvi illetve kulturális eltérései miatt akar kiszakadni egy országból, mint ahogy az a skót függetlenségi mozgalmak vagy a katalán szeparatisták esetén áll fenn. Ez esetben nem biztos, hogy az új ország és annak kormánya valóban nagyobb szabadságot és jólétet biztosítana-e.”

Cowen szerint az emberek mindig túlságosan szenvedélyesek, ha az államhatárok kérdéséről van szó, és Spanyolország esetében lehetőségként felveti, hogy a spanyol kormány agresszíven lépjen fel Katalóniával szemben, akár alkotmányellenesen, sőt, csapatokat is küldhet az ország egységének kikényszerítése érdekében.

A szerző szerint a konzervatív megközelítés csak akkor tartja jó ötletnek egy ország felosztását, ha abból mindkét fél jól jön ki gazdaságilag és politikailag egyaránt, és, persze, mindketten egyetértenek vele. Cowen példaként Szlovákia és Csehország különválását említette.

Egy további lehetőségként Cowen megemlíti a „szabad választás” értékét, ahol nem az a kérdés, hogy szétváljon-e egy ország vagy sem, hanem szétváljon-e vagy kivárjon egy ideig, hogy a helyzet javul-e.

Migránskérdésben egyelőre még marad a V3+1

Július 4-én Orbán Viktor magyar és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő Budapesten egyeztettek a migrációs politika témájában. A cél a kétoldalú kapcsolatok erősítése volt. A múlt keddi V4-es találkozó keretében aztán Magyarország, Csehország és Lengyelország újra kinyilvánította, hogy elutasítják a kötelező betelepítési kvótákat.

Nos, Szlovákiától és Robert Fico kormányfőtől annyi telt, hogy politikai támogatásáról biztosította szövetségeseit.

„Sobotka elmondta, Csehország, Magyarország és Lengyelország elutasítja a migránskvótákat. A Visegrádi Négyek negyedik országa, Szlovákia ehhez politikai támogatást nyújt”

– írja a praguemonitor.com.

A szlovákiai VW munkásainak legmagasabb bére nem éri el német kollégáik legalacsonyabb bérét

Magyarországon 10,7 százalékkal nőttek a bérek a februári adatok szerint, ami az elmúlt kilenc év legjobb eredménye, Lengyelországban 5,2-vel emelkedett az átlagbér, Csehországban pedig 5,3-mal az első negyedévhez képest – írja a Die Welle a közép-európai és a nyugati béreket összehasonlító cikkében.

Megjegyezhetjük, hogy a Munkaügyi Minisztérium legutóbbi felmérése (és nem statisztikai adatokon alapuló számítása) szerint Szlovákiában az átlagbér 4,38 százalékkal emelkedett, ez a V4-ek között, úgy tűnik, a leggyengébb eredmény.

A Die Welle írása szerint kelet-közép-európai régió elsősorban az olcsó munkaerő miatt tudott jelentős növekedést elérni, mivel ez segítette a külföldi tőke beáramlását, beleértve a VW, a KIA és a Peugeot gyárait is.

Ugyanakkor megjegyzi, hogy a VW dolgozók legmagasabb bére sem éri el a VW németországi üzemének legalacsonyabb fizetését, annak ellenére, hogy a két országban a termelékenység elég hasonló.

„2010 és 2016 között Szlovákia évente átlagosan 2,9 százalékos gazdasági növekedést produkált. Ez a lenyűgöző eredmény elsősorban Szlovákia növekvő specializációjának köszönhető, illetve annak, hogy ő az EU autóösszeszerelő központja”

írja a német lap. De további érdekes összehasonlításokat is tesz: a román bérek például 2015-ben a cseh bérszint felét érték el, a cseh bérek pedig a német bérszint mindössze egy harmadát. És ezek a hézagok 2008 óta váltak ennyire markánssá.

A VW-csoporthoz tartozó Škoda autógyárban Csehországban a német bérek egyharmadáért foglalkoztatják a munkásokat, ami a cseh autógyár magasabb nyereségességében is megnyilvánul.

„Magyarországon, a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban a munkatermelékenység [2008 után] tovább nőtt, miközben a bérköltségek stagnáltak, vagy csökkentek”

írja a Die Welle az Európai Szakszervezeti Szövetség Intézetének tanulmányát idézve, ami többek között azt is megállapította, hogy a keleti bérek felzárkózása a nyugati bérszinthez a válság után látványosan megtorpant. Azt is kijelenti, hogy az Európai Bizottság a válság előtti években tévesen ítélte kulcsproblémának a bérek növekedését, és elhibázott volt a bérek csökkentésének ösztönzése is.

Az Európai Bizottság akkor ugyanis azzal érvelt, hogy az alacsony bérek nélkülözhetetlenek voltak a versenyképesség megőrzéséhez. Sőt, Brüsszel úgy gondolta, hogy még alacsony bérnövekedés is a foglalkoztatás és a GDP csökkenéséhez vezetne (a termelékenység változatlanul hagyása mellett).

„A valóságban azonban a közép-kelet-európai országoknak nincsenek versenyképességi (bérköltségi) problémái”

írja a jelentés azzal, hogy a termelékenység károsítása nélkül még 20-40 százalékkal lehet emelni. A jelentés még egy érdekes dolgot kiemel:

„Nem csak a  bérek alacsonyabbak [keleten] Nyugat-Európához képest, de még annál is alacsonyabbak, mint amit az országok gazdasági potenciálja lehetővé tesz”

Körkép.sk

Nyitókép: Unvired.com