Eheti sajtófigyelőnkben a szlovákiai kormányválságé és a szlovák-V4 kapcsolaté lesz a főszerep. Ezen kívül azonban megmutatjuk azt is, kik pipálják le Szlovákiát gazdasági növekedés terén Kelet-Közép-Európában, illetve hogy egy amerikai lap miként vélekedik a csehszlovák és szlovák történelemgyártás jegyében állított, „nemzeti hősöket” ábrázoló szobrokról.

 

Szlovák kormányválság és a V4-ek

 

A nyugati sajtó egy hetes késéssel kezdett cikkezni a szlovákiai kormányválságról. Annak hátteréről ugyan elég felszínesen közöltek információkat, azonban a politikai erőviszonyokról akadt néhány érdekes megszólalás.

 

 hirdetes_810x300  

A Politico.eu brüsszeli hírportál például úgy értékelte Peter Plavčan visszahívását, mint Robert Fico lépését annak érdekében, hogy „enyhítse az alvilág kormányzatra gyakorolt hatását“. Ugyanakkor kiemelte azt a szlovákiai ellenzék által is hangoztatott összefüggést, miszerint Fico kettős mércét használt az SNS és saját (smeres) miniszterei között.

 

„Kedden pedig Fico miniszterelnök úr kifejtette azon vágyát, hogy Szlovákia közelebb kerüljön az EU magjához és távolabb azoktól az országoktól, amelyek közül sokan euroszkepticizmusukról és Brüszellel szembeni ellenséges magatartásukról ismertek“

 

írja a portál. (Megjegyezzük, a Politico rendszeresen tévesen „magyar kisebbségi“ pártnak tünteti fel a Most-Hídat).

 

Robert Fico hátat fordított a V4-eknek

 

A szlovák kormányfő keddi sajtótájékoztatója azért is kapott hatalmas nemzetközi figyelmet, mert a nyugati sajtó azt úgy értékelte, Szlovákia hátat fordított a Visegrádi Csoportnak. A régen még objektivitásáról közismert Reuters hírügynökség is „Szlovákia jövője Európa magja, nem az euroszkeptikus keleti nemzetek“ címmel közölte írást Fico kijelentéséről.

 

Az Intellinews kelet-európa régiós portál elemzésében azt írja,

 

„A Fico vezetésével létrejött kormány a 2016-os választások után – mikor a Smer meglepő módon elvesztette parlamenti többségét – a vártnál stabilabbnak bizonyult, mindazonáltal voltak jelei annak, hogy a Szlovák Nemzeti Párt különváljon a kormánytól, ha a körülmények megfelelően alakulnak“

 

A szlovén STA hírügynökség szerint bár minden jel arra mutat, hogy Szlovákia ki fog lépni a V4-ekből, a Delo (szintén szlovén) napilap ezt vitatja. Annak ellenére, hogy a nyugati média Fico döntését a Visegrádi Négyek bomlásaként értelmezi. Érdekes módon a napilap a V4-eket „lobbista országcsoportként“ említi. A Dole leszögezi: Orbán Viktor magyar és Jaroslaw Kaczinsky lengyel miniszterelnökök fontos szövetségest veszítettek el Szlovákiával.

 

A lap azonban azt is hozzáteszi, hogy korai lenne temetni a V4-eket. A prágai egyetem munkatársát, Benjamin Cunninghamet idézve a lap azt írja, a probléma az, hogy a V4 pontosan tudja, mi ellen tiltakozzon, de fogalma sincs, milyen közös érdek védelmében álljon ki. Cunnigham hozzátette, Fico kijelentései nem azt jelentik, hogy Szlovákia kilép a visegrádiak közül, mindenesetre nagyon fontosnak érzi, hogy továbbra is a lehető legtöbb uniós forráshoz férjen hozzá.

 

Mi tartja össze és mi osztja meg a V4-eket?

 

Szlovákia Európa motorja? Nem csak ő…

 

A Bloomberg hírügynökség közlése szerint lassult a gazdasági növekedés a közép-kelet-európai országokban ez év második felében, egyedül Szlovákiában nőtt a fogyasztás, Csehország pedig stagnál. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazdasági bővülésben Szlovákia beelőzte volna szomszédait.

 

Románia 5,1 százalékos növekedést könyvelhetett el (a térségben a legdinamikusabban fejlődő ország), ahol az adócsökkentés és az állami alkalmazottak bérnövekedése ösztönzi a fogyasztást. A második leggyorsabban bővülő gazdaság Lengyelországé (3,8 százalék), ahol a családi támogatások bővítése és a beruházásösztönzés adott lendületet a fogyasztásnak.

 

A Bloomberg becslése szerint Magyarország az első negyedévi 4,2 százalékról 3,6 százalékos GDP-növekedésre fog lassulni a második negyedben, de valószínűleg éves viszonylatban 4,1 százalékot fog elérni, a bérnövekedés hatásaként, ami emeli a belföldi keresletet. Szlovákia csak Csehországot előzi meg a sorban. A szlovákiai gazdaság 3,1 százalékkal dorombol a második negyedben, amit a kormány előszeretettel ad el fantasztikus, egyedi teljesítménynek (amint látjuk, ez nem igaz). Tény azonban, hogy az Unió növekedési üteme ehhez képest csak 2,3 százalék.

 

Forrás: Bloomberg.com

 

Világháborúk után szoborháborúk

 

A Charlottesvill-i események hatására a The New York Times terjedelmes cikket közölt a történelmi személyiségek szobrai körüli feszültségekről. A cikkben helyet kapott Szlovákia is Masaryk és Tiso szobrával. Az amerikai lap azt írja:

 

„Az első világháború után felbomlott Habsburg Birodalom szobrait gyorsan lecsertélték Csehszlovákia új, demokratikus hőseinek szobraival, mint amilyen Tomáš Garrigue Masaryk volt, az ország első elnöke. (…) Szlovákia, amely a kommunizmus bukása után kiszakadt a közös államból, szintén védi Masarykot, de saját nemzeti hősöket állított, mint amilyen Szlovákia világháborús vezére, Jozef Tiso, aki rengeteg vita tárgya amiatt, hogy együttműködött a nácikkal.”

 

Egyébként a cikk érdekes következtetést von le a kelet-európai szobrok miatti nemzeti feszültségekről:

 

„Az állami műemlékek elleni küzdelmek rendszeresen megjelennek egy olyan térség életében, amelyben az országhatárokat gyakran átírták a migrációs hullámok, az ideológiák vagy a katonai konfliktusok, néha az egymással szemben álló etnikumokat együttélésre kényszerítve az új államhatárok között, néha pedig egymáshoz illesztve az elszakadt nemzetrészeket”

 

A képen Jozef Tiso szobra Čakajovice községben, ahol egész szoborparkot építettek az „alkotás” köré. Fotó: NYTimes.com

 

Körkép.sk

Nyitókép: Unvired.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!