Heti sajtófigyelő: Mit ír a külföldi sajtó Szlovákiáról?

Eheti sajtófigyelőnkben írunk arról, hogy milyen elképesztő iramban nő a szerb munkavállalók száma Szlovákiában, szó lesz egy európai viszonylatban is egyedi üzem megépítéséről Lipótváron, illetve hogy Szlovákia kénytelen lesz nagyösszegű kártérítést és perköltséget kifizetni. Hogy miért, azt lejjebb elolvashatja. 

Szlovákia fellendülő gyárai munkaerő-éhségüket szerb vendégmunkásokkal enyhítik – írja a The Economist. A brit lap úgy véli, hogy ez nem is annyira különös, ha számításba vesszük, hogy a szlovákok és a szerben kultúrája szorosan kapcsolódik, két pozsonyi főiskola is szerb nemzeti hősök nevét viseli.

A szlovákiában munkát vállaló szerbek száma 2015-től folyamatosan emelkedik. Júliusban 9363 vállaltak munkát valamelyik szlovákiai gyárban. Miroslav Králik, a szlovák-szerb közös kamara elnöke szerint a közel tízezres embertömeg egyébként nem nagy, de januártól ez így is 61 százalékos növekedést jelent.

   

Králik adatai szerint Szlovákiában jelenleg 80 ezer szakmunkás hiányzik a munkaerőpiacról, ennek oka – jegyzi meg helyesen a The Economist – hogy az Unió tagjaként rengeteg szakmunkás megy ki dolgozni Németországba vagy Ausztriába. És mivel Szerbia nincs az EU-ban, munkásainak ugyanez az előny nem adatik meg. Ehhez még hozzátartozik az is, hogy Szerbiában több ezer fős szlovák kisebbség él, akiknek adott a lehetőség, hogy munkavállalókként vagy diákként Szlovákiába jöjjenek, 3 év után pedig igényelhetnek állampolgárságot is.

A szerb dolgozók között akad azonban szép számmal illegális munkás is, akik a hivatalos 90 napos tartózkodási határidőt megszegve maradnak munkaviszonyban.

A The Economist úgy tudja, hogy Szerbia és Szlovákia olyan államközi megállapodást akar kötni, amelynek köszönhetően a szerbek majd még könnyebben vállalhatnak munkát Szlovákiában. (A szlovák politikusok a megállapodás csak azon részét emlegetik fel szívesen a hazai sajtóban, amelyik az illegális foglalkoztatásra vonatkozó szigorításokat tartalmazza.)

A The Economist azt is megjegyzi, hogy nem csak a szerbek, de az ukrán munkavállalók száma is nőtt az idén.

Mérföldkő a szlovákiai bioüzemanyag-gyártásban

A Clariant és az Enviral (Szlovákia legnagyobb bioüzemanyag-gyártója) bejelentették, hogy megállapodást kötnek napraforgóolajból készült cellulóz etanol gyártásáról. Ezzel Európa egyik első fejlett bioüzemanyag-gyárát építik fel a szlovákiai Lipótváron (Leopoldov) – írja Biofuels-News.com.

Az új üzem a Clariant technológiáját használja majd fel cellulóz etanol kereskedelmi célú előállítására, a termelési kapacitás mintegy 50 ezer tonna lesz évente.

Szlovákia 22,1 milliót fizethet ki Hollandiának

A holland-szlovák beruházási szerződés kapcsán kimondott választottbírósági ítélet nem ütközik uniós jogba, mondta ki az EU Legfelsőbb Bírósága – írja a Reuters. Hollandia és Csehszlovákia 1991-ben kötött egy beruházási szerződést, ám nem sokkal ezután Csehszlovákia szétesett. Az első Fico kormány aztán a 2000-es évek második felében megtiltotta a nyereségtermelést az egészségbiztosítóknak.

A holland illetőségű Union biztosító ezért 2008-ban pert akasztott a szlovák kormány nyakába, amelyet meg is nyert, a Választottbíróság 22,1 millió euró kártérítés és 3 millió euró perköltség megfizetésére kötelezte Szlovákiát. Ficoék eddig nem fogadták el a bírósági döntést, mondván, hogy a határozat uniós jogba ütközik. Ezt most az EU Legfelsőbb Bírósága megcáfolta.

Az eset azonban precedensértékű, a döntést, és további cégek indíthatnak pert jó kilátásokkal a Fico-kormány intézkedései miatt (mint például a MCH-Medical Care Hoding Limited, European American Investment Bank AG, de a felperesek között ott lehet a Dôvera Holding is). Ha minden biztosító keresetét jóváhagyja a bíróság, akkor Szlovákia 750 milliós kártérítési kötelezettségre és perköltségre számíthat.

Szeptember 15-16-án találkoztak az európai pénzügyminiszterek Tallinban. Ennek apropóján interjúholták meg Peter Kažimír szlovák pénzügyi tárcavezetőt is, aki elmondta, hogy

„Számos kérdésben széleskörű az egyetértés, például az ESM (Európai Stabilitási Mechanizmus) átalakítása egy nagyobb entitássá, amely új feladatokat is kapna”

A Bloomberg még a rendezvény előtt megjelent cikkében azt írta, hogy a találkozó célja a Brexit utáni EU olyan intézkedéseket fogadjon, amelyek jobban védik az Uniót a pénzügyi zavaroktól. Ez valószínűleg a közös költségvetés kialakítását és egy közös pénzügyminiszteri poszt létrehozását jelenti.

A problémát a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schaulbe fogalmazta meg konkrétabban:

„A monetáris unió az egyesült Európa magja, ugyanakkor egy 27 tagáországból álló belső piaccal rendelkezünk (…). Ezért volt az elmúlt években fontos számunkra, hogy az Európai Monetáris Unió ne ossza meg az EU egységét”

Csehország és Magyarország jelezte, hogy egyelőre nem kívánnak belépni az euróövezetbe, Csehország ellenben tanácskozási joggal szeretne ott ülni az övezet monetáris tanácsában.

Körkép.sk

Nyitókép: Unvired.com