Eheti sajtófigyelőnkben írunk arról, hogyan látják a szlovák külpolitikát külföldön, hogy a védelmi tárca orosz harcijárműveket vásárolna, illetve, hogy mekkora érvágást is jelent a szlovákiai médiának a facebook új csapása.
Szlovákiában, Srí Lankában, Szerbiában, Bolíviában, Guatemalában és Kambodzsában durva hetet tudnak maguk mögött a médiák – írja a TheNextWeb.com portál a facebook új kísérleti funkciójának bevezetésével kapcsolatban.
Ahogy arról a Körkép.sk is beszámolt, a legnagyobb közösségi hálózat kísérleti jelleggel bevezette új funkcióját, a Felfedező Hírfolyamot, amelynek lényege, hogy a hírportálok, közéleti személyiségek és cégek posztjait lényegében száműzte a felhasználók hírfolyamból. A facebookozók jelenleg Szlovákiában is csak azokkal a posztokkal találkoznak, amelyeket ismerőseik megosztottak.
„A lépés enyhén szólva sem volt jó hatással a hírportálokra” írja a TNW. Egyes webhelyek 75 százalékos forgalomcsökkenést tapasztaltak. A Facebook közleménye szerint az új funkció csak próbajelleggel került bevezetésre az említett országokban, de hogy meddig marad így, arról nem nyilatkozott.
A TWN kimondja azt is, ami a szlovákiai média számára a bevezetéskor is egyértelmű volt: a Facebook a posztok, cikkek, bejegyzések állandó meghirdetésére kívánja rávenni a hírportálokat. Ez a lépés azonban az olvasóknak sem jó, ráadásul azokat a portálokat hozza helyzetbe, amelyeknek van elég pénzük cikkeik meghirdetésére. Ha hinni lehet Zuckerbergéknek, akkor több országba egyelőre nem vezetik be az új funkciót.
A szlovákiai médiák már elkezdtek alternatív megoldásokat keresni. A közmédia például évek óta először újra posztolni kezdett a Twitteren is.
Szeretne naprakész maradni? Így találhatja meg híreinket a facebook-on
Nem amerikai, hanem orosz harcijárműveket venne a védelmi tárca?
A szlovák Védelmi Minisztérium nemrég elhalasztotta a svéd Gripen vadászgépek megvásárlását. A lépés azért kapott nagy figyelmet, mert ezzel lehetőséget adott arra, hogy Szlovákia meghosszabbítsa a jelenlegi MiG-típusú gépek karbantartására vonatkozó szerződést az oroszokkal. Az SNS-es Peter Gajdoš tárcavezető egyúttal azt is bejelentette, hogy a vadászgép-állomány felújítása a következő választási időszak feladata lesz, helyette inkább a szárazföldi technikai felszereltség szorulna komoly beruházásokra.
Bár a tárca tagadta, hogy orosz érdekek javára hozott volna döntést, nemrég a SputnikNews orosz hírügynökség közölte, hogy Szlovákia érdeklődött az Tigr orosz páncélos harcijármű iránt.
A harckocsiról egyébként annyit érdemes tudni, hogy terroristaellenes műveleteken is bevethető típusról van szó, páncélzata véd a lőfegyverek lövedékeitől és a repeszektől.
„Ez egy olyan harcijármű, amely nem rendelkezik fegyverekkel, akár kilenc katona is elfér benne a sofőrrel együtt. Átlagos maximális sebessége 125 km/óra. Páncélja ellenáll a 7,62 mm-eres Kalasnyikov támadópuskáknak is”
idézte a hírügynökség Szergej Szuvorovot, az orosz Hadiipari Vállalat szóvivőjét.
A szlovák külpolitika három sarokköve
„Szlovákia az egykori szovjet blokk szegény, jelentéktelen területe volt, ma pedig már egy magabiztos, ambiciózus regionális szereplő, amely az euróövezet és a schengeni térkép szerves része”
– írja háttércikkében a NewEurope portál, megjegyezve, hogy egyre szorosabb integrációs törekvései miatt kilóg a Visegrádi Csoport többi országából.
A cikk azonban azt is kihangsúlyozza, hogy Szlovákia még mindig középszerű gazdasággal rendelkezik: az országot az alacsony termelékenység, az olcsó munkaerő és a felzárkózás hiánya jellemzi. Az euróövezetet érő külső sokkok pedig politikailag kiszolgáltatottá teszik az országot.
Ebből adódóan Szlovákia külpolitikája három pilléren nyugszik: meg kell őriznie státuszát, miszerint nyugati államként tartják számon; gazdasági kapcsolatok kiépítése a jólét biztosításához (Franciaországgal és Németországgal); szoros együttműködés a közép-európai országokkal.
„Ha továbbra is a jelenlegi helyzet lesz uralkodó, akkor Szlovákia kénytelen választani ezek közül”
– véli a cikk írója. Az eurozóna megerősödése vagy szorosabbá válása elmélyíti az EU nyugati és keleti fele közti szakadékot. A Brexit miatt ráadásul a nagy államok kénytelenek lesznek többet befizetni a közös kasszába. Szlovákia pedig eurót használó országként egyre inkább eltávolodhat a V4-ektől.
Ugyanakkor a mélyebben integrálódott eurozóna fejlődését a nyugateurópai érdekek fogják meghatározni, Szlovákia súlya és akarata nem lesz mérvadó. Az EU új vezetői Németország és Franciaország lesznek, amelyek jobban összehangolják a szociálpolitikát, az adót és a liberalizációt.
Körkép.sk/Komjáthy Lóránt
Nyitókép: unvired.com
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.