A Moszul-gát a szakértők szerint a világ legveszélyesebb folyami gátja. Az 1980-as években a Tigris folyóra épült, válaszul törökországi vízlépcsőrendszer megépítésére. Mindez jól példázza az ivóvízkészlet feletti ellenőrzés fontosságát a közel- és közép-keleti térségben.

 

A török vízlépcső miatt Szaddam Husszein, egykori iraki diktátor attól tartott, hogy Irakban általánossá válik a vízhiány. Így kiadta a parancsot: építsenek saját gátat, amely ma Irak legnagyobb vízierőműveként több ezer háztartást lát el elektromos árammal.

 

A Moszul-gát 113 méter mély, 3,2 kilométer hosszú és 12,5 milliárd köbméter vizet duzzaszt fel a Tigris folyó medrében. Összehasonlításképp, a bősi gát 196 millió (tehát hatszor kevesebb) köbméter vizet duzzaszt fel, 275 méter hosszú és mélysége 20 méter.

 

 hirdetes_810x300  
479alaraby_co_uk
Madártávlatból a moszuli gát. Forrás: alaraby.co.uk

 

A gyenge szerkezet gyors ütemben erodálódik

 

A gát azonban egy nem túl nagy teherbírással rendelkező mészkőrétegre épült, amit a víz és az erőmű működése folyamatosan erodál. A föld alatti javítások pedig képtelenek visszaállítani az építmény alapjában keletkezett károkat.

 

Különleges fúrógépekkel átlagosan naponta 2 tonna betont pumpálnak egy 2,2 kilométeres szakaszon a gát alapjaiba, hogy megakadályozzák az építmény összerogyását. A teljes felújítást és biztonságossá tételt az iraki bürokrácia, a politika és a korrupció gyakorlatilag lehetetlenné teszi. Pedig a tét óriási.

 

160407203224-mosul-dam-iraq-repairs-borehole-exlarge-169_cnn
Speciális fúrógépekkel erősítik az építmény alapzatát felemás sikerrel. Forrás: CNN

 

Egyes katasztrófa-forgatókönyvek szerint a gát átszakadásakor Moszul városát 21 méteres vízoszlop söpörné el, amely órák alatt elérné a partot. 72 órán belül Tikrit, Samarra és Bagdad városait is elárasztaná az árvíz, amely 440 kilométernyire jutna, mielőtt lecsillapodna, és legalább 1,5 millió ember kerülne közvetlen életveszélybe.

 

Az Iszlám Állam 10 napig tartotta ellenőrzése alatt

 

2014 augusztusában az Iszlám Állam elfoglalta az objektumot több mint 10 napra, azonban megtartásához nem volt elegendő embere. A károk azonban óriásiak voltak: a gát 1500 alkalmazottja hagyta el a város, akiknek egy része azóta sem tért vissza. A harcok miatt pedig 45 napig semmilyen karbantartási munkálatokat nem végeztek.

 

160407200326-mosul-dam-repairs-worker-exlarge-169_cnn
Az egyik szerelőakna mélyén. Forrás: CNN

 

Az amerikai szakértők szerint azonban a gát nem bírja sokáig a foltozgatást sem, mert az alap meggyengülése és víz által kifejtett nyomás miatt előbb utóbb reálissá válik az összeomlás lehetősége. 2013-ban az egyik kontrolszobát egy baleset során elárasztotta a víz és két munkás életét vesztette.

 

Fordulópont küszöbén

 

A helyzet komolyságára való tekintettel azonban az iraki illetékesek részéről is történt némi előrelépés. A bürokrácia fogaskerekei végül egy 273 millió dollár értékű szerződést dolgoztak ki az erőmű szerkezetének modernizálására és karbantartására. A tendert egy olasz cég nyerte el, aki a javításokon és új berendezések bebiztosításán túl a helyi alkalmazottak képzését is felvállalta. A világ legveszélyesebb gátjának rendbetétele azonban még így is kétséges- egelőre.

 

 

CNN.com

Nyitókép: CNN

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!