Számtalan hőmérsékleti és klímarekord megdőlt a tavalyi évben, de ez a szakemberek szerint csak a kezdet. A rekordok döntögetése valószínűleg idén tovább folytatódik.
Nem csak hogy a meteorológiai mérések első rendszeresített lejegyzése óta eltelt 137 év legmelegebb áprilisát éltük meg idén, de egyúttal ez volt zsinórban a 12. hónap, hogy globális hőmérsékleti rekord született.
2015-ben elkönyvelhettük az 1880 óta mért legmelegebb májusi hónapot, majd júniusban újabb rekordot jegyeztek fel, júliusban szintén, és sorra születtek új csúcsok egészen idén áprilisig. A szakértők szerint egy kirívó hónap nem rendkívüli eset. Egymás után 12 azonban már aggodalomra ad okot.
A NASA szerint 99 százalékos esély van arra, hogy az idei még az előzőnél is melegebb év lesz. És ha ez beigazolódik, akkor a valaha mért legmelegebb 16 évből 15-öt a 21. század szenvedi el.
A NASA, a NOAA és a Japán Meteorológiai Ügynökség adatai némileg eltérnek egymástól, azonban szakértői egyetértenek abban, hogy egy olyan bolygón élünk, aminek hőmérséklete rohamosan emelkedik.
Szlovákiában hőhullámok és szárazság volt tapasztalható
Szlovákiában a tavalyi csak a második legmelegebb év volt, abszolút rekordernek a 2014-es esztendő bizonyult, de a hazai meteorológusok is úgy vélik, a rendkívüli hőség idén is folytatódni fog. Még januárban Pavel Faško, a Szlovák Meteorológiai Intézet klimatológusa úgy nyilatkozott, hogy „2015-ben Szlovákiában a hullámokban érkező hőség és a csapadék hiány jelentkezett hangsúlyosan, ezek együtt érezhető szárazságot idéztek elő”.
A klíma változások emberi egészségre gyakorolt hatásai elég sokrétűek lehetnek. Az ún. direkt hatások közé a hőguta, hősokk és a szervezet túlzott megterheltsége miatti korai halálozás gyakoribbá válását sorolják. Ez utóbbi az idősebb korosztályt nagyobb mértékben sújthatja.
A ökológiai hatások általában kevesebb figyelmet kapnak, pedig a mindennapokban viszonylag gyakran találkozunk velük, hiszen ide sorolják az allergia fokozódását és az egzotikus betegségek megjelenését és terjedését. A migránsválság kitörése előtti években is megjelentek olyan, egzotikusnak mondható betegségek, amelyeket a szúnyogok terjesztenek.
Ilyen volt például a Szlovákiában 2008-ban megjelenő dirofiláriózis (szívférgesség) is, ami szerencsére nem fordult elő gyakran, de korábban nem volt rá példa Közép-Európában. A betegség megjelenését az orvosok egyértelműen a klímaváltozásokhoz kötötték.
Ugyanabban az évben jelentették, hogy az ország délnyugati járásaiban nálunk nem honos szúnyogfajta jelent meg, ami Észak-Afrikában a malária terjesztéséért felelős.
Körkép.sk, SHMÚ
Nyitókép: Bloomberg
Kapcsolódó cikkek:
Elszaporodtak a vadállatok az országban. Az ok: a klímaváltozás
A globális felmelegedésnek több görög és olasz áldozata lesz, mint szír
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.