Oktatásügyi problémák és megoldáskeresés Gömörben

Novemberben országos méretű felmérés készült az alapiskolák ötödik osztályos tanulói között. A gyerekeket matematikából, szlovák nyelv és irodalomból valamint magyar nyelv és irodalomból tesztelték. A számok nem szeretném terhelni az olvasót, de azt mutatják, hogy nem jók a gyerekek eredményei. Különösen rosszak olyan régiókban, ahol rossz a gazdasági és szociális helyzet.

Sajnos, ezek közé tartozik a gömöri régió is. Tény, hogy a kormány 2016-ban fejlesztési akciótervet fogadott el a rimaszombati járás számára, de a gyerekek eredményeit látva felvetődik a kérdés, hogy vajon csak az akcióterv elegendő-e az oktatás színvonalának a felzárkóztatására?

   

Ádám Zita, Sebők Valéria, Agócs Péter és Szitai Antal az okokról

Milyen okai vannak a rossz eredményeknek, és mit lehet tenni a javulás biztosítása érdekében? Erről beszélgettem Ádám Zitával a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség alelnökével, Sebők Valériával, a Feledi Kistérség Tanügyi Hivatalának módszertanosával, Agócs Péter almágyi ás Szitai Antal gesztetei iskolaigazgatóval.

Az érintettek elmondták, hogy a probléma nem új keletű. Végeredményben örülnek, hogy mindez most megmutatkozott és remélhetőleg komolyabban fognak foglalkozni vele központilag is.

Hogy miben látják az okokat?

– a felmérés eredménye egyértelműen a rossz szociális és gazdasági környezetből fakad,

így országos méretben felmérni nem igazságos

– a politika, ha nem is direktíve, de észrevétlenül beavatkozik az oktatásügybe

– a szakma javaslatai jellemzően nem tükröződnek vissza a miniszteri rendeletekben, általában elsüllyednek a fiókokban

– a nemzetiségi közoktatásügy nincsen külön kezelve

– a számonkérési motivációs rendszer nincs kidolgozva

– még mindig soknak tűnik a minimális gyerekszám egy osztályban

– a tananyagban nincs meg a folytonosság az alsó és a felső tagozat között, sok gyerek leragad az ötödik osztályban

matematikában a feladatok a valós életből vannak véve, a tankönyvek viszont hiányosak ezen a téren

– a hátrányos helyzetűség, a szükséghelyzet más metodikát kell, hogy eredményezzen. Sok szülő „büszkeségből” nem ismeri el a szükséghelyzetűségét, és ez gondot okoz. Almágyban például 214 gyerekből csak öt a hátrányos helyzetű.

– nem szabad lett volna megszüntetni a pedagógus-asszisztensek alkalmazásának a lehetőségét

– a pedagógusok száma több esetben kevés, pl. szlovák nyelv és irodalom szakon

– a szülők gyakran látnak valós, vagy vélt különbségeket, ebből kifolyólag nagy a migráció az egyes iskolák között

– nagy a gyerekek leterheltsége.

Arra a kérdésre, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy javuljon a helyzet, az érintettek egyértelműen a reformokat említették. Igen ám, de milyen reformokra és hogyan?

Mindenképen elő kell szedni azokat a javaslatokat, melyeket a szakma az utóbbi években megfogalmazott. Le kell őket porolni, ki kell őket pótolni, mivel az idők változnak, sürgősen aktualizálni kell őket. A szakmának a nemzetiségi oktatásban meg kell fogalmazni az érdekeit, javaslatait. Napra készen tartani, hogy azok a miniszter elé kerülhessenek, bármikor lesz is rájuk szükség. Abból kell kiindulni, hogy az érintett régiók gazdasági és szociális helyzetével a múlt évben foglalkozott a kormány, ebből adódóan, ha következetes akar lenni, foglalkozni fog az oktatásügy reformjával is miniszteri szinten.

Be kell vonni a romákat is

A javaslatok megfogalmazásába mindenképen be kell vonni a már működő roma szervezeteket is. Bebizonyosodott ugyanis, hogy érdekérvényesítő képességük a régiónkban nagyon jól működik. Ezt kell kamatoztatni az iskolaügy módszertanának reformja terén is. Velük együtt kell, hogy megfogalmazza a szakma a saját reformjavaslatait helyi szinteken, és aztán következetes lobbira van szükség, hogy központilag is eredménye legyen, mégpedig egy kötelező erejű miniszteri reformrendelet formájában.

Az érintettek továbbá reményüket fejezték ki abban, hogy a közép- és főiskolák is követik az idők szavát, illetve, hogy a Selye János Egyetemen a rektorcsere talán minőségi változást hoz a pedagógus képzés terén. A szakközépiskolák pedig felmérik (helyesen) a hiányszakmák szükségességét, és azokra a szakmákra fognak fókuszálni, amelyek a régiónkban szükségesek.

Mede Géza

képek: Agócs Ildikó